Nem kevés tényező esik latba a házunkban szívesen látott építőanyagok kiválasztása során. Nyilván fontos az ár-minőség megfelelő aránya, ám egyre inkább előtérbe kerül az egészség és ezzel szoros kapcsolatban a termékek környezetbarát mivoltja is.
A forró augusztus után a hűvösödő naplementék jelzik már az ősz közeledtét, visszaadtuk a Balatont is a hattyúknak, újra belevetetve magunkat a munkába – no és házunk energetikai felújításába. Nemcsak a kötelező építőipari szabályozások miatt, hanem saját jól felfogott érdekünkben is! A leggyorsabban és legkisebb befektetéssel még mindig a padlásfödém szigetelése kivitelezhető, és ez az, ami energetikai teljesítmény szempontjából kiválthatja a ferde magastető szigetelését – amennyiben a családi ház tetőterét nem tervezzük beépíteni. A padlásfödém megfelelő szigetelése azért nagyon fontos, mert egyszintes házak esetében ez az épület legfelső olyan szerkezete, amely fűtött teret választ el a fűtetlentől. Télen sokan használják a padlásteret ruhaszárításra, de talán nem is tudják, hogy emiatt nem érdemes elhagyni a födémszigetelést, hiánya sokat ront a ház energiahatékonyságán!
A hideg padlástól nem szabad megrémülni: a szigetelés hiánya miatt „fűtött” padlástérben elvesztegetett fűtési energiát a ház lakott helyiségeiben sokkal jobban ki lehetne használni! Egy megfelelő szigetelésű padlásfödém ugyanis nyáron bent tartja a házban megtermelt, a szobák hűtésére fordított energiát, télen pedig a cserépfedés alatt a padlástérben közel ugyanolyan hőmérsékletet biztosít, mint a cserépfedés felett. A padlásfödém vízszintes szigetelése – összevetve a jóval nagyobb felületű szigetelendő magastető területével – költséghatékonyan kivitelezhető, tökéletes eredményességgel. Legyen tehát zárófödém a padlásfödém! Nem járható* padlásfödém esetén a szigetelés rendkívül könnyen megoldható, a gerendákon átvezetett fóliákra, a szarufaközökbe kell az ásványgyapot szigetelőanyagot 20-30 cm vastagságban behelyezni (a szigetelőanyag hővezetési tényezőjéhez igazítva a beépítési vastagságot), lefedni páraáteresztő tetőfóliával, majd ritkított deszkaburkolattal.
Vajon miért az URSA üveggyapot lett az utóbbi dekádban a legnépszerűbb padlásszigetelő anyag? Közismert tény, hogy az üveggyapot az építőipari piac egyik legbolygóbarátabb szálas szigetelőanyaga, hiszen jelentősen kevesebb környezetterheléssel jár üveg alapanyagból gyártani, mint más ásványi alapanyagok – olvasztott kőzetek: mészkő, dolomit, bazalt, (régebben még kohósalak is) – felhasználásával. Minden URSA ásványgyapot szigetelőanyag 95 százalékban megújuló alapanyagból és fenntartható erőforrásokból készül: fő nyersanyagaik közé tartozik az üveg és a természetben megújuló erőforrásként bőven előforduló kvarchomok. Ezzel e termékek jelentősen hozzájárulnak a szemétlerakókban elhelyezett hulladékmennyiség csökkentéséhez is – ám nem csak a gyártási alapanyagokra való odafigyelés teszi az URSA szálas szigetelőpaplanokat környezetbaráttá! A tekercsek és táblák erősen tömörített csomagolása révén szállításkor kisebb teret foglalnak el, így a transzportációs környezeti lábnyom is lényegesen alacsonyabb más szigetelőanyag-típusokhoz képest. Fontos információ az is, hogy ezek a termékek hosszú életciklusuk végén sem kerülnek ki „szemétként” a környezetbe, sem mikroműanyagot, sem egyéb egészségre káros összetevőt nem tartalmaznak, és teljes mértékben újrahasznosíthatók. Mindez elsődleges választássá emeli az üveggyapotokat már a kevésbé tudatos vásárlók előtt is.
Összefoglalva: ezzel a költséghatékony és környezetbarát megoldással hosszú távon gondolkodva jelentős rezsiköltség takarítható meg, amellyel a háztulajdonosok egy újabb lépést tehetnek az egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerülő „energiatakarékos otthon” fogalma felé.
Szigetelés egy jobb holnapért.
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu
* A szilárd burkolatú padlásfödém raktározás céljára is használható, terhelhető felület. Ha erre éppen nincs is igény, akkor is érdemes legalább „szervizutakat” kialakítani járható felülettel például a kéménykürtő megközelítésére, tetőkibúvó elérésére stb.
Hozzászólások