Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt így ismerteti az APEH honlapja. Ha az Olvasónak nem világos minden, akkor – a magunk részéről nem leszünk meglepve. Sorozatunkban elsőként a legfontosabbról, a lakásról szólunk.
Forrás: gondola.hu (az APEH honlapja alapján)
A 2010. január elsején hatályba lépő új jogszabály négyféle vagyontárgy – a lakóingatlan, a vízi jármű, a légi jármű, a nagyteljesítményű személygépkocsi – utáni adózást szabályozza. Jelen anyagban a legjelentősebb változásokat foglaltuk össze – bocsátja előre az adóhatóság.
A Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szervek, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az egyházak mentesek az adó alól. Ugyanúgy nem terheli adókötelezettség azokat a személyeket, akiknek/amelyeknek mentességét nemzetközi egyezmény biztosítja.
Lakóingatlanok
Az új jogszabály alapján az ingatlanok közül csak a lakóingatlan tartozik a törvény hatálya alá.
A törvény alkalmazása során lakóingatlannak a lakásnak, üdülőnek minősülő ingatlant kell tekinteni, a hozzájuk tartozó telekkel, földrészlettel együtt. Lakásnak a vagyonadó szempontjából a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (1993. évi LXXXVIII. törvény) alapján lakásnak minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakás, lakóház, lakóépület, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül. Üdülőnek az ingatlan-nyilvántartásban üdülő, üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant kell tekinteni.
Mérték
Az adót a lakóingatlannak az adóév elején fennálló forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani. Az adó éves mértéke a forgalmi érték 30 millió forintig terjedő része után 0,25%, 30 és 50 millió forint közötti része után 0,35%, és az 50 millió forint fölötti rész után 0,5%.
Az adófizetési kötelezettség fő szabályként azt a magánszemélyt, szervezetet terheli, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa. Amennyiben az ingatlant vagyoni értékű jog ( kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog, használati jog ) terheli, az adót a vagyoni értékű jog jogosultjának kell megfizetnie. Több tulajdonos, illetve jogosult esetén a fizetési kötelezettséget a tulajdoni/jogosultsági hányadok arányában kell teljesíteni.
A tulajdonosnak, vagyoni értékű jog jogosultjának nem kell megfizetni az adót azon lakás után, melynek forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el, és ténylegesen életvitelszerűen a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja lakja. Mentes az adó alól egy második lakás is, ha annak forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Az értékhatár túllépése esetén az adókötelezettség a teljes értékre fennáll. A harmadik vagy további lakóingatlanok értéküktől függetlenül adókötelesek.
Mentesség
Mentességben részesül a 62. életévét betöltött adóalany, továbbá a rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalany a lakóhelyéül szolgáló, 50 millió forint értéket meg nem haladó lakóingatlana alapjából 10 millió forint adóalapig. A mentesség feltétele, hogy az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009. évben 57.000 Ft) nem haladja meg.
A műemlékként védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítása esetén az építési engedély jogerőre emelkedését követő három évben szintén nem kell megfizetni az adót.
Kedvezmény
Adókedvezmény illeti meg a három vagy több gyermeket nevelőket. A kedvezmény mértéke a harmadik, és minden további gyermek után 15%. A kedvezményt legfeljebb azonban 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig lehet igénybe venni.
Számlával igazolt lakásfelújítás esetén az adó csökkenthető a számla alapján megállapítható áfa összegével.
A 62. életévüket betöltöttek, a rokkantnyugdíjasok, a kiskorú örökösök, és az álláskeresők adófelfüggesztéssel élhetnek az általuk használt lakás után.
A kettős adóztatás elkerülése miatt a törvény úgy rendelkezik, hogy az adó alanya a tárgyévre fizetendő helyi ingatlanadó összegével csökkentheti a lakóingatlan adót.
Határidők a bevallásra és a befizetésre
A magánszemély adózó az adóévi személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, a társasági adóalany a társaságiadó-bevallásban, az eva alany pedig az eva-bevallásban ad számot az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló adóról. A bevallásokat a tárgyévben kell megtenni.
Ha az adóalany nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem eva bevallásra, akkor az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról a külön erre a célra rendszeresített bevallást kell benyújtani az adóév május 20-ig.
Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-ig kell megfizetni.
Hozzászólások