sp;
esetben nem az ipari és háztartási üvegekről szeretnénk szólni – bár a finn üveggyártás designerei ezen a területen is tudtak magas minőséget létrehozni, gondoljunk csak Alvar Aaltóra vagy Tapio Wirkkalára – hanem a művészi üvegről. Biztosan ismerősen csengenek az olyan régi nagy nevek, mint Murano, Lalique, Gallé, Tiffany, Lötz (Loetz) vagy Moser. Az üveg a modern művészetnek is ideális kifejezőeszköze, ezen belül is sokféle irányzat él egymás mellett, mint ahogy megmunkálási, díszítési lehetőségei is számosak, például fúvás, öntés, préselés, csiszolás, maratás, festés, lüszterezés stb. Ma Magyarországon az újraéledő polgári rétegnek jól látható szükséglete az igényes lakberendezés, tárgykultúra. A közkedvelt klasszikus stílusok mellett olyan irányzatok váltak felkapottá, mint a korábban kevésbé méltatott szecesszió vagy az art deco. Ez az újjászületés magával hozta régen kedvelt, de mára elfeledett technikák feléledését, mint az üvegmozaik vagy az ólomüveg. Ma ugyanannyi olcsó Tiffany-lámpautánzatot lehet látni, mint annak idején, a századfordulón, amikor a nagy sikert látván valósággal elárasztották a piacot a középszerűen kivitelezett termékek, amelyeket az amerikaiak a “szegények Tiffanyjának” hívtak. Bár többnyire ezek is fémjelzettek, gyengébb minőségük miatt felismerhetőek. Az üvegmozaik-művészet már évszáza-dokkal korábban is fénykorát élte, a ravennai mozaikokról az általános iskolás gyerekek is tanulnak. A bizánci hagyományokat hazánkban Róth Miksa ültette át, új utakat keresve saját kora szellemének megfelelően. Így vált a mozaik könnyedebbé, oldottabbá, derűsebbé, s az arany háttér elhagyásával szakrális jellege is eltűnt. Róth Miksa jó néhány szép munkája megtekinthető Budapesten a Nefelejcs u. 26. szám alatt berendezett múzeumban. A szecesszió mai utóda az organikus építészet, amelyre ugyanúgy jellemzőek az íves vonalak, lágy formák, természetes, nemes anyagok, ám szeszélyes, túlburjánzó díszeit már elvesztette. Elérte hazánkat egy másik nagy divathullám is, mégpedig a mediterrán stílusé és életérzésé. A színekben való tobzódás, a cserépedények, a világos, fényes helyiségek és a kovácsoltvas a legfőbb elemei ennek az irányzatnak. A fénnyel teli épületek és a kovácsoltvas szinte kiáltanak az üveg után, legyen az ablak, ajtó, felülvilágító, álmennyezet, vagy akár lámpa. Ez hatalmas lehetőség az üvegművészet számára az építészetben, s akkor még nem is szóltunk a lakberendezésben oly fontos apró vagy éppen nagyobbacska dísztárgyakról, tálakról, vázákról, plasztikákról. Egy szép mozaiklapos asztalnak, egy Tiffany-ajtóbetétnek vagy paravánnak, esetleg egy Gallé-típusú vázának használati értékén túl szemet gyönyörködtető, lelket melengető funkciója is van. Ez a többlet az, ami miatt olykor “szerelmes bódulatban” megszerezzük magunknak kiválasztottunkat.
Hozzászólások