Mit tehetünk, ha egy házban szükségessé válik bizonyos helyiségek, falfelületek utólagos zajszigetelése?
Az utólagos zajszigetelés általában körülményes és költséges dolog, de nem teljesen lehetetlen – foglalta össze az Építinfo. Az épület ún. testhangjait, amelyeket az épület szerkezete vagy bizonyos szerkezeti elemei közvetítenek utólag kiszűrni igen költséges. A léghangok, amelyeket a levegő közvetít (pl. a házimozi hangszórói vagy az utcazaj) ellen már lehet utólag védekezni.
Forgalmas helyen lévő lakás esetében az utca zaja ellen pl. sokat segít a megfelelő ablaküveg és az ablakkeret korszerű szigetelése. Fontos az ablakkeret megfelel gumicsíkokkal való tömítése, amelyet több gyártó bele is épít a keret műanyag, fa vagy alumínium profiljaiba.
Ha a lakás egyik falának vagy mennyezetének a zajszigetelési tulajdonságain szeretnénk javítani, megfelelő megoldás lehet a szálas, porózus hangtompító anyag (pl. kőzetgyapot) és a gipszkarton fal. Érdemes több vékonyabb réteget használni, mint egy vastagot. Szintén javasolt az eredeti fal és a kőzetgyapot között egy 1-2 cm-es légrést hagyni, amelyet megfelel távtartó ráccsal alakíthatunk ki.
A kőzetgyapot elé lécrács kerül, majd erre az egy vagy több réteg gipszkarton fedés; ilyenkor a gipszkarton táblákat átlapolással tegyük helyükre. Az újonnan kialakított szigetelőrétegeket rugalmas megtámasztással rögzítsük a falakhoz, a padlóhoz valamint a mennyezethez. A harmadik fontos elv, hogy a szigetelendő felületen ne maradjanak szigeteletlen lyukak, rések (pl. víz- vagy gázvezetékek átvezetése) mert ezek – bármily jelentéktelennek tűnnek is – akusztikailag teljesen elronthatják a drágán és sok munkával kivitelezett hangtompító falunkat.
Hozzászólások