A HÁZI KEDVENCEK ÁLTALÁBAN NEM SZERETNEK UTAZNI. A VASÚTON, HAJÓN VAGY REPÜLÕN TÖRTÉNÕ SZÁLLÍTÁSNAK SZABÁLYAI VANNAK, EHHEZ ALKALMAZKODNI KELL, DE AZ AUTÓZÁSRA IS CÉLSZERÛ ALAPOSAN FELKÉSZÜLNI. VANNAK HIGGADT KUTYÁK, AMELYEK MÉG ALSZANAK IS AZ AUTÓBAN, DE AKADNAK IZGÁGÁBBAK IS, EZEKNEK ÉRDEMES INDULÁS ELÕTT NYUGTATÓT ADNI. A KUTYA MINDIG A HÁTSÓ ÜLÉSEN, ESETLEG A RAKODÓRÉSZEN UTAZZON. JÓ, HA RÁCCSAL VAGY HÁLÓVAL VÁLASZTJUK EL AZ UTASTÉRTÕL.
Közvetlenül indulás előtt – az esetleges rosszullét megelőzése érdekében – kedvenceinknek már ne adjunk enni (vannak ún. utazási tabletták is a hányás, rosszullét megelőzésére). Úti elemózsiaként a hosszú utakra vigyünk magunkkal gyári tápot, ez könnyen kezelhető és hosszú ideig eláll. Fontos azonban, hogy még a legrövidebb útra is vigyünk elegendő friss vizet.
Az utóbbi időben egyre többen repülnek állataikkal. A legtöbb légitársaságnál a macskát és az 5-7 kg alatti kutyát (a szállítódobozzal együtt) az utastérbe is beengedik. A szállítódoboz alja nem eresztheti át a vizet, oldalának és tetejének légáteresztőnek kell lennie. Maximális mérete 45x35x20 cm lehet. A nagyobb súlyú kutyák megfelelő szállítóládában ütésálló, légáteresztő, az alján vízálló, kilátóablakos – a rakodótérben utazhatnak. Tanácsos még az állat számára megszokott takarót, játékot is betenni.
Utazás előtt kedvencünket be kell oltatni a megfelelő védőoltásokkal, és megvizsgáltatni állatorvossal. Egyes országokban kötelező a hat hónapos karantén. Az aktuális szabályokról a hatósági állatorvos tud felvilágosítást adni, a fogadó ország rendjéről pedig a nagykövetség.
Ami egy utazáshoz mindenképpen kell: fiatok (nemzetközi oltási könyv, állatútlevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, az állat hajó-, vonat- vagy repülőjegye), felszerelés (takaró, póráz, nyakörv otthoni címmel, szájkosár, papírzacskó, kislapát, alomtál, alom), táplálék (száraztáp, konzervtáp, jutalomfalat, víz, etető,- és itatótál, kanál, konzervnyitó) szórakozási cikkek (labda, rágócsont, játékok), ápolási cikkek (kefe, fésű, fertőtlenítő szer, sampon).
Állatútlevél és mikrochip
Kutyát, macskát és vadászgörényt nem engednek be állatútlevél nélkül az Európai Unió tagállamaiba. A rendelkezés célja a veszettség terjedésének megakadályozása. Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (ún. pet passport) fogalmát és használatát, illetve megköveteli az állatok állandó jelölését. Az Európai Parlament és a Tanács uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. Az útleveleket az állatorvosoktól kérhetik a gazdák. Mindössze a veszettségtől hivatalosan mentes Nagy-Britanniába, Írországba, Svédországba és Máltára utazók számolhatnak szigorúbb, speciális követelményekkel.
Az állatútlevél kiváltja az itt egyébként kötelező hat hónapos karantént, de abban szerepelnie kell egy felhatalmazott laboratórium (ún. akkreditált vizsgálóhely) által, az állatból vett vérmintából három hónapnál nem régebbi antitest-teszt megfelelő eredményének, amellyel minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az állat valóban megkapta a veszettség elleni védőoltást. Ha az állat nem felel meg az előírásoknak vagy hiányzik az útlevele,
a határőr visszaküldheti az indulási országba, illetőleg a tulajdonos költségén az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő ideig hivatalos felügyelettel elkülönítheti, azaz karanténba zárathatja. Az állatútlevél kiállításához az állatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, azaz olvasható tetoválással vagy a bőr alá ültetett mikrochippel kell rendelkeznie. A határőrnek a tetoválási számot, illetve mikrochipleolvasóval az elektronikus azonosítót kell ellenőriznie.
Magyarországon is kötelezővé akarják tenni a kutyák mikrochipes megjelölését. Az állatok egyedi azonosításának ősidőktől fogva elsődleges célja a tulajdonlás jelölése volt. Így vitás esetekben (eltulajdonítás, elkóborlás, elvesztés) bizonyítható a hovatartozás. Mindez segíti az adatok nyilvántartását (könnyebben lehet egyes egészségügyi adatokhoz hozzáférni).
Az egyedi, tartós megjelölésnek a legfontosabb követelményei:
– ne legyen hamisítható,
– egy életen át működjön, egyértelműen leolvasható legyen;
– felhelyezése ne legyen bonyolult, ne járjon a testrész jelentős deformálódásával. A rendszer egy transzpondert (az állatba behelyezett jeladó, amely egy antennát és a kódot hordozó mikrochipet tartalmaz, mérete kb. 11~ mm) és egy leolvasót foglal magában. A leolvasó elektromágneses hullámaival aktiválja a jeladót, amely
a kódot sugározza vissza. Az aktiválás kb. 20-50 cm-en belül működik. A gazdát akkor értesítik, ha megtalálták az elveszett kedvencet, és a leolvasóval azonosították
az állatot, annak adatai alapján pedig a tulajdonost. A szövetbarát jeladót a bal oldalon, a nyak bőre alá kell elhelyeznie az állatorvosnak a higiéniai előírások betartásával, gyorsan és fájdalommentesen. A behelyezett jeladó láthatatlan, így semmiféle esztétikai következménye nincs, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A mikrochipes állatazonosító rendszerrel országonként egy számítógépes nyilvántartási rendszer valósítható meg, amelynek részei a központi adatbank, az állatorvos és a tulajdonos. Több mint 500 leolvasó működik nálunk is. Ha egy állatorvos behelyez egy jeladót az állatba, kitölt egy űrlapot, amelyen szerepel a tulajdonos neve, címe, telefonszáma, az állat adatai, a beültető állatorvos adatai, a beültetés ideje, helye és a vonalkód. Az űrlapból egy példányt rögtön beküld a központi adatbankba, egyet a tulajdonosnak ad, és egyet magának. Ezen felül ragasztanak egy vonalkód-matricát az állat oltási könyvébe és a törzskönyvére is.
Hozzászólások