Magyarország 2,7 millió családi házának mindössze 5-10 százaléka mondható energetikailag korszerűnek,
5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, állapota okán nem igazán lakható. Megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, de több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még. A teljes családiház-állomány Magyarországon 82 év alatt újulhat meg.
Kitekintve a hazánkhoz közeli országokra, regionális összehasonlításában sem állunk jól a szigetelt családi házak vonatkozásában. Miközben a magyar családi házak 20 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.
A hazai családiház-állomány megújulása
Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani. Az országos átlagnál Budapest és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan, 10-15 százalékkal magasabb arányban a többi településhez képest. Ennek oka a nagyobb fizetőképes kereslet aránya, az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.
A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitás hiánya miatt belátható időn belül lehetetlen lenne minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak volnának.
Felújítás vagy új építés?
A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint az új ház építése. A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtésszámla átlagosan 35 százalékkal csökkenthető, és a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet. A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelése, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházás, kifejezetten gyors megtérülési idővel.
„Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni. Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása A fűtéskorszerűsítést pedig célszerű a hőszigetelés megléte és nyílászáró csere után megtervezni és kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Nem tudjuk, miben élünk
Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített „Zöldotthon” felméréséből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik otthonuk. „A kutatásból jól látszik, hogy meglepő módon az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében nagyot ugrott a nők aránya, vagyis egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során” – mondta el Gulyás István vezérigazgató, aki egyben a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője is. „Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk. Az eredményekből kiderült. van hová fejlődi az energetikai korszerűsítések terén” – tette hozzá a szakember.
1. Mikor épült az Ön háza? 
A grafikonon jól látszik, hogy a legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban.
2. Mikor volt felújítva az Ön háza?
Hozzászólások