A napjainkban egyre ismertebbé és népszerűbbé váló könnyűszerkezetes építési módról még mindig sok embereknek tévesek az ismeretei. Gyakran említik „csak” könnyűszerkezetes épületként, vagy egyszerűen komolytalan épületnek. Sokan mondják még építészek és mérnökök is a kíváncsiskodóknak, akik könnyűszerkezetes épületben gondolkodnak, hogy ha már építkezel, miért nem építtetsz jó épületet! A bizalmatlanság okát adó hiányos ismeretek miatt sokan inkább az építkezés hagyományos, bonyolultabb módját választják. Sokszor rosszabb épületfizikai, statikai, hő technikai, és nagyon sokszor minőségben gyengébb mit is jelent valójában az a megfogalmazás, hogy készház. A KÉSZHÁZ Szövetség tagjai, az ÉMI minősítés és a MAKÉSZ védjegy garanciái miatt is egységes tartalommal ruházzák fel a készház fogalmat. Ezt a fogalmat nem csak Magyarországon használják, hanem szerte Európában. Ausztriában még a fogalmat is szabvány (ÖNORM) védi. Magyarországon sajnos mivel ez egy divatos kifejezés mindenki megpróbálja saját hasznára felhasználni. Így alakult ki a „készház a tégla előnyével” és más hasonló marketing kifejezés, ami ráadásul egy teljesen ellentétes tartalommal párosult.
Készház pontos meghatározása
Kiterjesztett értelemben: Ház a gyárból.
Szűkebb értelemben: A készház előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig időjárástól függetlenül, ipari körülmények között legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből álló épület, mely elemeket a gyártóhelyen készítenek, és az építkezésre szállítva egy előkészített alapon fölállítanak.
A készház általában, -de nem minden esetben- favázas könnyűszerkezetes épület. Készház a fenti fogalmak alapján készülhet fémből, liaporból, sőt téglából is, ami egyáltalán nem különlegesség, sőt a Német és Osztrák Szövetségnek is vannak ilyen technológiával dolgozó tagjai. A félreértések elkerülése végett az Európai Készház Gyártók Szövetsége úgy határozott, hogy definiálja a fogalmat, és védjegyet hoz létre, amelyet csak azok a cégek használhatnak, akik a fenti megfogalmazásnak megfelelő terméket állítják elő.
Könnyűszerkezetes épület meghatározása
A könnyűszerkezetes épületnek nincs olyan pontos definíciója, mint a Készház kifejezésnek. Könnyűszerkezetesnek mondjuk általában azt az épület szerkezetet melynek 1m2-e 300 kg-nál könnyebb. Vannak, akik ezt 400 kg-ban határoznák meg, de van törekvés az 500kg-s meghatározásra is A könnyűszerkezetes épületek döntő többsége Magyarországon, fából készül, helyszíni összeállítású ács szerkezetből. Jelentős mennyiségben készül szintén helyszíni összeállításban, fém szerkezetű épület. Ezek a helyszíni kivitelezésű technológiák Európában alig ismertek és használatosak, míg Magyarországon a könnyűszerkezetes épületek kétharmada így épül. Valószínű ez a rendkívül ár érzékeny, a minőségre fittyet hányó piac miatt alakult így. Sajnos a helyszíni szerelésű épületeket kivitelező vállalkozások egy része nem rendelkezik kellő szakismerettel, szakemberekkel. A könnyűszerkezetes házak , készház technológiával történő kivitelezése a jogszabályok betartása mellett magasabb előállítási költséget eredményez. A magyarországi szabályozás, rendeletek az Uniós jogszabályokkal ugyan harmonizáltak, de azok alkalmazását nem követeljük meg, mert betartatásuk mellett ugyan javulna a minőség, csökkenne a fekete munka stb. de lehet, hogy nőnének a kivitelezési költségek. Ez pedig a lakások árát is növelné, amit a politika nem szeretne, hogy bekövetkezzen. A könnyűszerkezetes épületek többsége, ezért Magyarországon, nem készház! A helyszíni szerelésű technológiával dolgozó cégek közül jó néhányan nem kerülik ki a jogszabályokat, hanem az előírásoknak megfelelően az ÉMI-vel minősíttetik termékeiket, és tevékenységükre is elismerő védjegyek viselésének jogosultságát is megszerzik (MAKÉSZ)
. Sok hibát elkövetve, mindenféle érvényesíthető garancia nélkül felépített házak miatt alakult ki, az az általánosító vélemény, hogy a könnyűszerkezetes építési mód egy minőségileg gyenge, rövid élettartamú komolytalan technológia. Pedig…
KÉSZHÁZAKRÓL ÁLTALÁBAN
A készház ipari terméknek minősül, és ugyanazon piacgazdasági körülmények és adottságok alá esik, mint bármely végfelhasználói termék. A technológia előnyei között olyan szempontokat kell még megemlíteni, mint a méretpontosság, a sík- és függőlegesség, a szabályosan burkolhatóság-, ipari gyártás a gyártmánytervezés miatt a pontosan kalkulálható bekerülési költség, az állandó, ellenőrzött minőség, a reprodukálhatóság, az időjárási körülményektől független építhetőség. A rövid, és pontos határidőre történő minimális hibával történő kivitelezés. A gyártóüzemek minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek, és termékeikről tanúsítványt bocsátanak ki. A fejlett technológiával rendelkező cégeknél nemcsak a falak készülnek el a gyárban, hanem a falakba beépítik a redőnytokkal rendelkező nyílászárókat. A falak külső hőszigetelése már vakolva van, villanyszereléshez nemcsak a csövezés van kész, hanem a vezetékezés is, valamint a gépészeti szerelvények is beépítésre kerülnek. Fontos megemlítenünk, hogy a készház kifejezés csak akkor helyénvaló, ha az ajánlat legalább a félkész házra vonatkozó szolgáltatásokat tartalmazza. Magáról az építkezésről elmondható, hogy környezetkímélő. A többségében gyárban elvégzett munka miatt, a rövid kivitelezési idő miatt, az építkezés nem terheli sem a környezetet, sem a szomszédságot hosszú ideig. Európa számos országában különösen az északi országokban szinte kizárólag a fából készült vázszerkezetekkel készülnek az épületek. A fa megfelelő erdőgazdálkodás mellett folyamatosan olcsón újra előállítható alapanyag. Az élő fából, míg épület lesz, a kitermeléstől az épületbe történő beépítésig, jóval kevesebb energiát kell felhasználni, mint más alapanyagokból készült épület szerkezetekhez. Az egyéb technológiák is tért hódítottak már a készház piacon, mint a fentebb említett tégla készházon túl a liapor, vagy isorast, stb.
Készház értékesítés
A készház technológia nem csak építési, hanem értékesítési formát is jelent. Az építtető különböző típusok alapján,-ugyanúgy, mint az autóvásárlásnál- kiválaszthatja az épületet, annak felszereltségét, és a szerződést követően már csak várnia kell a ház megérkezését, összeszerelését. Persze nem csak típusházakra van lehetőség, hanem arra is, hogy az építtetők egyedi tervezésű, speciális igényeket kielégítő otthonok építésére adjanak le megrendelést.
Európában a Készházak értékesítése Mintaház Parkokban történik, A legnagyobb ilyen park Bécsben található, ahol 42 vállalat 86 családi háza van felépítve, és teljesen berendezve. Az alapanyagot és technológiát tekintve 18 különböző közül választhat az építtető, de ahogy fentebb említettük a többség több mint 60% favázas készház, azaz panelos rendszerű. Az építtető a parkot végigjárva választhatja ki az épületet és a céget aki a házát megépíti. A házban dolgozó építési tanácsadóval megköti a szerződét, a park területén működő hitelintézettel megköti a finanszírozási szerződést, majd kiválasztja a felszerelési és berendezési tárgyakat. Ezt követően már csak a ház átvételével kell foglakoznia, amit garantáltan abban az árban, minőségben, méretben és felszereltségben, határidőre kap meg , mint amit megrendelt. A készház technológia sajátja, hogy nincs több hiba a kivitelezésnél mint pl. az autó gyártásnál és annak átadásnál!
Készház építés Európában
Készházépítés Európában, új, egységes minőségi kritériumok
A határok nélküli Európa számos területen, így az építőiparban is komoly változásokat eredményez. Az egyes tagállamokban érvényben lévő eltérő műszaki szabványok, előírások vagy éppen ezek hiánya még jó néhány évre ad feladatot a szakembereknek. Számos területen, akár az élelmiszeriparban, akár az autóiparban vagy az elektronikában viszonylag könnyen lehetett meghatározni egységes minőségi követelményrendszert, addig az építőipar területén az egységesítés folyamata rögös úton halad. A nagymértékű éghajlati különbségek, a tradíciók, a rendelkezésre álló építőanyagok ország specifikus szabályozásokat igényelnek.
Ezen gondolatok alapján elképzelhető milyen nehéz helyzet alakult ki az egységes európai szabvány kialakítása körül.
Az egységes épületfizikai határértékek meghatározása helyett, inkább egységes vizsgálati módszerek kidolgozását ill. a vizsgálandó legfontosabb paraméterek egységesítését tartja legfontosabbnak az Európai Készház Szövetség. A volt kelet-európai országok közül egyedül Magyarország tagja ezen szövetségnek, melynek elsődleges célja a minőségi készházépítés feltételeinek megteremtése egész Európában.
Európában általános követelmény az épületszerkezet elkészültét követően légzárási vizsgálat, az un. Bloow-Door tesztelvégzése. Ennek lényege, hogy az épületen belül a környezeti egyensúlyi légnyomáshoz képest adott nyomáseltérést ( 50 Pa) hoznak létre és vizsgálják a nyomáskiegyenlítődés idejét. Ebből következtetni lehet az épületen belüli és a külső levegő cseréjének mértékére. Fontos épületfizikai jellemző ezen érték, mivel a túlzott légcsere többlet fűtési energiát igényel, ill. nem kívánt mértékű páralecsapódást idézhet elő az épületszerkezetben. A német előírások a légcsere mértékét a mesterséges szellőztető berendezés nélküli épületek esetében maximum óránként 3 ban határozzák meg, tehát egy épület teljes levegője 50 Pa nyomáskülönbség esetén maximum háromszor cserélődhet ki teljesen.
Az európai piacon forgalomba kerülő készházakkal szemben támasztott másik fontos követelmény az egészségre káros anyagok kibocsátási határértékének vizsgálata. Ezen műszeres vizsgálatokat, különös tekintettel a formaldehyd származékokra, a teljesen elkészült épületek esetében végzik. Érdekes tapasztalat, hogy az elkészült épületekben mérhető értékek bár messze elmaradnak az egészségre ártalmas határértékektől, nagyban függnek az alkalmazott építési anyagoktól. Különösen az OSB lapok, alkalmazása esetében jelentősen magasabb értékek figyelhetők meg a gipsz alapú lapokhoz képest. Jelentős befolyásoló tényező a felületkezelő anyagok, festékek, gyanták, alkalmazása, de akár a parketta, laminált padló burkoló lap, vagy a padlószőnyeg anyaga is. A hagyományos építési technológiák során fokozódott az igény a gyors megvalósítás érdekében, ezáltal jelentősen nőtt a kémiai anyagok, kötésgyorsítók, műgyanták, ragasztók alkalmazása.
Készház Építés Jogszabályi háttér, problémák.
A hazai készház gyártók termékeit az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht, (ÉMI Kht) vizsgálja többé-kevésbé az európai követelmények szerint. A vizsgálati eredményeket Építőipari Műszaki Engedélyekben ( ÉME ) rögzítik, melynek megléte alapfeltétele a készházak forgalomba hozatalának. (3/2003-s Együttes Rendelet)
Könnyűszerkezetes épületek építési és használatbavételi eljárásának helyes módja!
Miért járnak el helytelenül a Felelős Műszaki Vezetők, Építészek?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatába tömörült vállalkozók évek óta hadakoznak az ellen, hogy nem minősített szerkezetből bárki könnyűszerkezetes házat építhessen Magyarországon. Annak ellenére, hogy az uniós követelményeket tartalmazó 3/2003.(I.25.)BM-GKM-KvVM rendelet kizárja azt, hogy minősítetlen anyagok( Építőipari Megfelelőségi Engedély, ÉME nélküli ) , szerkezetek kerüljenek beépítésre, az építési engedélyeket kiadó hatóságok eltérő gyakorlatot folytatnak .
Egyes építési hatóságok komplett ÉME dokumentációt kértek csatolni az építési engedély iránti kérelemhez, míg másutt használatbavételi engedélyt lehetett kapni tégla- szerkezetre kiadott engedély alapján felépített könnyűszerkezetes házra. (Ebben természetesen partnernek kell lenni a Felelős Műszaki Vezetőnek is.) Szintén más önkormányzatok az épület egyediségére hivatkozva adtak minősítéssel nem rendelkező házra építési engedélyt (ezt a gyakorlatot erősítette az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – ÖTM – egy korábbi állásfoglalásának helytelen értelmezése is). Az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Tagozat több éves kérésére az ÖTM-t, egy szakanyag kiadásával, segítette a megfelelő egységes gyakorlat kialakulását.
A levél szerint építési termék minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék. Az eltérő értelmezésre ez a jogszabályból idézett mondat is alaposan rásegít, hisz nem határozza meg, hogy a termék hol készülhet. Így a helyszíni kivitelezésű épületeknél pl.: a falszerkezet egyesek szerint nem építési termék, csak abban az esetben, ha ez máshol készül, és egyben szállítják a helyszínre.
Építési terméket építménybe betervezni csak akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. A műszaki specifikáció meghatározása pedig így szól: valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség-igazolásának módozatait is. Ilyen műszaki specifikáció lehet:
– magyar nemzeti szabvány (ezen belül honosított harmonizált szabvány),
– az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély (ETA), végül pedig
– az építőipari műszaki engedély (ÉME).
Mi a helyzet a készházakkal, vagyis ha az épület több komponensből álló – építőkészlet jellegű – rétegrendjében, anyagában és összeépítési csomópontjaiban tipizált és ezekből, mint összefüggő rendszerből tevődik össze az épület (amelyet ekként is hoznak forgalomba) – Akkor – folytatódik a levél – függetlenül az alaprajzi és/vagy homlokzati variációktól, az egész szerkezetre összességében és együttesen kell igazolni, hogy az ilyen módon (ilyen szerkezeti rendszerrel) megépülő épület teljesíti az OTÉK 50.§ (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeket.
Az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) előbb említett része pedig kimondja, hogy az építmények és részei megvalósítása során
– az állékonyságra és a szilárdságra,
– a tűzbiztonságra,
– a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre,
– a használati biztonságra,
– a zaj és rezgés elleni védelemre,
– az energiatakarékosságra és a hő védelemre,
– az élet- és vagyonvédelemre
vonatkozó, és a nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.
Az alapvető követelményeket – egyéb műszaki specifikáció hiányában – az arra jogosított jóváhagyó szervezet (Magyarországon egyedüliként az ÉMI) által jóváhagyott műszaki specifikáció (például ÉME) a meghatározott vizsgálatok alapján tanúsítja. Az ÉME egy olyan leírás, amely többek között tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket. Tehát az ÉME egy – az alap- és szerelési anyagokat, gyártási és tárolási, szállítási körülményeket is érintő – követelmény-meghatározás, a terméktől elvárt műszaki paraméterek listája. A megfelelőség-igazolás a késztermék vizsgálatán alapuló olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek. Ennek következtében a tervezési, építési engedélyezési szakaszban megfelelőség-igazolás nem igényelhető, hiszen még nincs „termék”, még nem épült meg az épület. De az építési termék beépítésekor, már rendelkezésre kell állni, melynek meglétéért a Felelős Műszaki Vezető felel.
Az építésügyi hatósági engedélyezés során az ÉME annyiban lényeges, hogy az ezzel rendelkező szerkezetek, építési termékek esetében, a már vizsgált alapvető követelmények teljesítését nem kell a tervezőnek külön vizsgálatokkal és számításokkal igazolni. Elegendő arról nyilatkoznia, hogy az általa tervezett épület (szerkezet) az ÉME dokumentumban foglaltak szerinti kialakítású (részleteiben és egészében, anyagára is kiterjedően), tehát szakszerű kivitelezés esetén meg fog felelni az alapvető követelményeknek. A szakszerűség ez esetben az ÉME alapjául szolgáló terveknek való megfelelést (is) jelenti. Egyes építészek úgy nyilatkoznak, hogy a betervezett termék nem is rendelkezik ÉME-vel, vagy más termék ÉME-jének másolatát csatolja és nyilatkozatában hivatkozik is rá! ( Ez közokirat hamisítás, a büntetéseken túl a jogosultság megvonásával is járhat). Kivitelezés közben az építésfelügyelet ellenőrizheti, hogy a beépítésre kerülő anyagok, szerkezetek az engedélyezési tervdokumentációban jóváhagyottakkal megegyeznek-e, míg a kivitelezés végén a FMV – erre is vonatkozó – írásos nyilatkozata is szükséges az építésügyi hatóság részére a használatbavételi engedély kiadásához. Sajnos a családi házas építkezések nagy részén nem, hogy az építési termékek egy része nem rendelkezik megfelelőségi igazolással, a FMV nem is nagyon járt a helyszínen, ennek ellenére is kiadja a nyilatkozatát. A megépített szerkezetet nem ismeri, a beépített anyagok, szerkezetek Megfelelőségi Nyilatkozatait nem ellenőrízte. Érthetetlen ez, hiszen személyes felelősséggel tartozik a létrehozott építmény szakszerű, jogszabályban előírt műszaki követelményeknek, engedélyezési dokumentációban rögzített, annak megfelelő elkészítéséért.
Megjegyezzük, hogy az ÉME mindaddig tanúsítja az ilyen épületek megfelelőségét, amíg a falak, födémek, tetők szerkezete és a csomópontok kialakítása megegyezik a tanúsított szerkezetével. Amennyiben a gyártó, vagy kivitelező például más rétegrendet használ, akkor arra vonatkozóan új tanúsítványt kell kérni. Az ÉME hatályát nem változtatja meg, ha ugyanabból a szerkezetből más-más alaprajzú, homlokzatú ház készül.
A levél kitér arra is, hogy mi a tervező feladata (kötelessége) akkor, ha nem bevizsgált – és nem tanúsított megfelelőségű ( nincs ÉME Engedély) – építési rendszerből készül az épület.
Közbevetésként megjegyezzük, hogy a téglaépületeknél, a tégla és annak a beépítési módja rendelkezik műszaki specifikációval, tehát ha adott termékből, megfelelő összeépítéssel készül az épület, akkor az mindenben megfelel az előírásoknak, tehát a téglafalnál ezért nem kell ÉME. Ezért egyesek az egyszerűbb engedélyezés miatt tégla épületet terveznek, de könnyűszerkezetest kiviteleznek
Ha nem építési készletből, nem bevizsgált rendszerből készül az épület, az általános szabály szerint a tervezőnek az alapvető követelmények (terv szintű) teljesülését kell igazolni. Ez lehet igazoló számítás (például statika), a betervezett anyagokra vonatkozó műszaki specifikációra (magyar szabvány, honosított harmonizált szabvány, ETA, ÉME) való hivatkozás, vagy az adott egyedi szerkezetre vonatkozó vizsgálati eredmény. (például a vonatkozó rendelet szerinti tűzvédelmi, vagy akusztikai vizsgálatokról). Ez esetben az egyedi termékre, pl. falszerkezetre, födémre (nem az épületre!) a tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti részletezettségű, kiviteli terv vagy gyártmány terv szolgál műszaki specifikációul és a szállító/gyártó az ennek való megfelelőséget köteles igazolni. Az építésznek ebben az esetben is csak nyilatkozni kell a megfelelősségről, a gyártmányterveket, kiviteli terveket a Felelős Műszaki Vezetőnek kell számon kérni. (Érdekes, hogy egyes kivitelezők, a tűzoltóságtól próbálnak megfelelőségi igazolást beszerezni, melyhez az engedélyező hatóság szakemberének is partnernek kellene lenni, hogy ezt elfogadja laboratóriumi vizsgálatnak.)
Mint az előbbiekből is kitűnik, vannak olyan követelmények, amelyek számítással, illetve műszaki specifikációra hivatkozással nem oldhatók meg. Ilyen például tűzállósági határérték. A levél hivatkozik a 2/2002. (I.23.) BM rendeletre, amely szerint az új szerkezeteknél laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani azok tűzállósági határértékét. A 3/2003.(I.25.)BM-GKM-KvVM jogszabály alapján viszont a megfelelősséget (pl.: a tűzállósági határérték is) Magyarországon egyedül az ÉMI igazolhatja, amit az ÉME kiadása igazol. A szerelt szerkezetek tűzállósági határértékét ugyanis elsősorban a szerelés (a merevítési rendszer, a felerősítés anyaga és módja, a segédanyagok, a szerkezet mérete, rétegkialakítása stb.) határozza meg.
Összefoglalva a korábbiakat, „amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerint az épület szerkezete nem egyben bevizsgált építési rendszer, úgy az engedélyezési eljárás során ellenőrizni kell az alapvető követelmények (köztük a tűzbiztonság) terv szintű teljesítésének módját. Ha ez nincs kellőképpen dokumentálva, úgy az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19.§ (2) szerint meg kell tagadni az engedélyt.”
Végezetül a főosztályvezető felkérte a közigazgatási hivatalok vezetőit, hogy a felügyeletük, illetve vezetésük alatt álló építésügyi, valamint építésfelügyeleti hatóságok az ÖTM szakmai véleménye figyelembe vételével járjanak el a hatósági munkájuk során.
Megjegyzem a levéllel még nem oldódott meg minden. Azoknál a kivitelezéseknél, ahol valójában jó minőségű építési terméket állítanak elő, de csak nagyon ritkán vagy keveset, az ÉMI minősítésének költsége megfizethetetlen, fejezzék be tevékenységüket – Az érvényes jogszabály, erre nem kínál megoldást, de fontos lépés lehet a jó és legalább terv szinten garantált minőségű, könnyűszerkezetes épületek elterjedéséhez.
Hozzászólások