Tokaj-Hegyalja fénykora a XVI?XVII. században volt. E fényes korból történelmi családok neve ragyog fel a táj emlékezetében: Rákóczi, Lorántffy, Bocskai, Károlyi. Itt tanított comenius, itt dolgozott károli gáspár, később Kazinczy ferenc. Fontos tettek tanúja e táj, de nem kell elhinnünk mindent, amit mesélnek nekünk a Tokaji rákóczi-pincében. mosolyogjunk szelíden, ha azt halljuk, hogy a főurak itt ütötték királlyá szapolyai jánost.
Az történhetett, hogy a rendek összeültek a tokaji várban, majd leballagtak a Rákóczi pincébe, s a királyok borának hatása alatt, a formalitásokat hevülettel helyettesítve vezérüket királlyá kiáltották ki. Nem jártak messze az igazságtól (borban az igazság), csupán Fehérvárig kellett elhajtatniuk, s ott Szapolyai tényleg elnyerte Szent István koronáját.
Tokaj ma már a világörökség része, s e világörökség sarokpontja immár több mint 16 éve a 48 éves Májer János polgármester. A 4500 lakosú kisváros megbecsült első embere lett, s ennek nincs más oka, mint hogy ő is becsüli Tokaj polgárait.
Hitvallása szerint ez a város akkor lesz szebb az itt forgó idegen szemében, és lakhatóbb a tokajiak számára, ha nem növi túl önmagát, ha megőrzi ősei örökségét, ha építészetében nem akar a napi divatok után loholni, ha őrzi a Bodrog és a Tisza ölelésében egymással találkozó sokféle nép sokféle kultúráját. Amilyen jól megfér egymás közelségében a katolikus és a református templom, ugyanígy talál helyet magának a gyógyszertár, a borozó, s ha mostanában egy-egy új ház épül fel itt, senki emberfia meg nem mondaná, hány éve áll a helyén.
Az építkezéshez, az építéshez, a szépüléshez, az értékőrzéshez jól felépített, rendszerezett, elevenen élő kultúra kell. Májer János joggal büszke a tokaji írótáborra, amely immár harmincegyedik alkalommal évről-évre barátságos otthona az egyetemes magyar irodalom seregszemléjének. – Az írótábor a rendszerváltozás előtt az aktuális sorskérdésekre kereste a választ, következetesen a prosperitás erőit támogatta. Amióta Magyarországon konszolidálódott a politikai helyzet, az írótábor visszatért saját szakmájának aktuális gondjaihoz, miközben nem titkolt célja, hogy Magyarország minél jobb állapotban, sajátságait megőrizve csatlakozzon az Európai Unió országaihoz, népeihez – – foglalja össze az írótábor több évtizedes eredményeit a polgármester.
1952 fekete év volt Tokaj számára: megfosztották természetes regionális szerepkörétől, s csak a rendszerváltozás táján indult meg az a folyamat, amelyet az öntudatos városi polgárok a címer bearanyozásának neveznek: Tokaj visszanyerte régi rangját. A közel ötvenesztendős bezártságnak, a fejlődésképtelen állapotnak persze voltak előnyei is: nem változott jelentősen a településszerkezet, nem épültek lakókaszárnyák.
Ma Bodolai Csaba főépítész őrködik a város egységes építészeti arculatán. Tokajban nem épülhet fel olyan magánház, középület, amely kivagyiság vagy ízlésfogyatkozás okán otromba módon okozna elrákosodó tájsebeket, rákönyökölne a nemes városképre, összetörve az érzékeny, finom városszerkezetet. Májer József szeretné, ha Tokaj a jövőben is megőrizné kisvárosias jellegét, olyan maradjon, ahol az építészeti és természeti értékek harmóniában vannak, ahol tisztelik a hagyományokat, s ahol a város tisztes polgárai megőrizhetik e hely kulturális-szellemi értékeit, miközben javaikban szabadon gyarapodhatnak.
Az őrzés központi helye ma az 1985-ben megnyílt Tokaji Múzeum. Az épület egykor görög kereskedőház volt, hiszen a XVIII. században görög kompániák monopolizálták Tokaj-Hegyalja borkereskedelmét. A valahai Karácsony család egyik kisméretű, földszinti szobájában feltárt panorámafestmény azt a hatást kelti, mintha nézője kétszáz évvel visszalépett volna az időben. Látni a tájat, a Tisza-partot, a madár- és növényvilágot, a romantikus várromot. A múzeum igazgatónője, Tóth Hajnalka mondja: – A gyűjtemény alapja Béres Béla esperes adománya. A régi könyvek, ikonok mellett bemutatjuk mindazt, ami a tokaji borhoz kapcsolódik. Évente tizenhatezer látogatót fogadunk, ez jelzi, hogy az emberek látni és tudni akarják, hol járnak, hogyan éltek e táj emberei. – A múzeumot kedvvel támogatják a hegyaljai cégek.
Hozzászólások