Több mint rusztikus

Ha egy csöndes falucskában szeretnénk nyaralót építeni, nem csupán egy lakókörnyezetbe kell beilleszkednünk: a közösség tagjává kell válnunk. Ehhez az első, s talán legfontosabb lépés az, hogy ne törjük meg – hazát és házat nem ismerve – az utca képét. Rómában élj úgy, ahogy a rómaiak – szól a bölcs mondás…

Házigazdáink, Tamás és Ági teljesen romos állapotban találtak a tizenkilencedik század elején épült zsidó árendás házra. „2000 tavaszán kezdtük el felújítani, és őszre már szerkezetkészen állt a ház” – meséli Tamás. „Ez a épület szerencsésen megúszta a Rákosi-korszak átalakítási hullámát, többé-kevésbé eredeti állapotban bukkantunk rá.” A polgármester eredetileg falumúzeumként akarta hasznosítani az épületet, de akkoriban nem volt rá elég pénz. Míg egyszer csak eljutott a híre a budapesti házaspárhoz.

Az enyhén lejtős telekre épített, vert falú ház hátsó traktusát – amely századokon át füstölőkamraként funkcionált – már nem lehetett megmenteni, így ezt és a pajtának használt melléképületet teljesen le kellett bontaniuk. Az újjáépítéssel és a hiányzó blokkok megtervezésével a parasztházak terén járatos Szűcs Endrét bízták meg. A koncepció egy, a somogyi építészet hagyományainak megfeleltethető, téliesített nyaralóról szólt, amelyhez a belsőépítész és csapata alapos kutatást végzett a környéken.

A külső képeken jól látható, mennyire szépen, észrevétlenül folyik át a régi épületrész az újba. A házaspár úgy tervezte, hogy az újonnan épülő hátsó épületegység egy teljesen különálló, lezárható, esetleg kiadható lakrész legyen (külön bejárattal, külön fürdőszobával), de azóta ismét egybenyitották (meghagyva a szeparálódás lehetőségét). Ide a stílushoz illő új anyagok kerültek. A földszinti padlót gres lapok burkolják, a padlásteret hajópadló, ahová tölgyfából készült lépcső vezet. Kívülről az egyetlen modernebb gondolat az, ahogyan az ablak formája követi a sátortető vonalát, mivel azonban ez a kert felé néz, nincs hatással az utcaképre. Újonnan építették hozzá a kódisállást is (kiszélesített tornác a bejáratnál), amelyhez igen egyszerűen végeztek „kutatást”; elgyalogoltak az utca végéhez, és megnézték, ott milyen…

Egyes bútordarabokat, kiegészítőket a falu lakóitól kaptak. „Eleinte csak „gyüttmentek” voltunk az itteniek szemében, aztán annyira a részévé váltunk e közösségnek, hogy manapság már mi adunk otthont az egyik helyi evangélikus ünnep, a kerbájt egyik fontos eseményének. Ilyenkor a falu legényei nálunk gyűlnek össze, hogy kiássák a tavaly földbe „eldugott” bort…” – meséli Tamás elégedetten.

Leggyakoribb felállásként a megrendelő és a lakberendező majd’ minden helyiséget együtt talál ki. E somogyi nyaralóban azonban az az érdekes helyzet állt elő, hogy kvázi „elosztottuk” egymás közt a beltér megtervezését: az eredeti lakrészben nagyrészt a tulajdonosok, Tamás és Ági elképzelései érvényesültek, a hátsó szárnyban pedig én kaptam szabad kezet.

Szűcs Endre
építész

így tervezzünk tornácot és verandát

A kétszáz évvel ezelott a falusi értelmiség körében elterjedt, mára építészeti hagyományaink részeként emlegetett tornác több funkciót is készségesen ellát: árnyékol, összeköti a házat az udvarral, véd az idojárástól. A veranda tulajdonképpen a tornác „terasza”, helyét a tornácról nyíló bejárati ajtó előtti részen jelölik ki, és szobányi szélességben „kiugratják”.

Vendéglátóink a tornác felett kitisztították a gerendák közötti hézagokat (hőszigetelő szalma és sár), hogy láthatóvá váljon a tetőszerkezet, ami igazán rusztikus hatást kölcsönöz. Sajnos a régi házrész belső helyiségeinek tetőszerkezete annyira „kusza”, hogy letisztítva nem mutatott volna jól, így azt újravakolták.

így tervezzünk rusztikus konyhát

A konyha padlóját „padlásburkoló lapok” borítják, amelyek Keszthelyről érkeztek a házba, és a Festetics kastély egyik tehénistállójának bontásából származnak.

A kétszázéves burkolólapok porózus szerkezetük miatt mélyen magukba szívják a szennyeződéseket, ezért a fugázáskor ráfolyt cementlét Ági egyenként tisztogatta le hat hétvégén keresztül.
A rusztikus járólapokhoz tömörfa bútorokat társítsunk. Az összképet ma már a modern sütokkel és tuzhelyekkel, mosogatótálcákkal sem kell megtörnünk, hiszen egyes márkák kínálnak rusztikus modelleket is.
A stílus egyik jellegzetes eleme a látható tetőszerkezet, amelyet szépen példáz a konyha boltívén keresztülvezetett lakkozott díszgerenda.

így tervezzünk hangulatos grillteraszt

A klinkertéglából épült félig nyitott grillterasz funkcionális elemei a falak mellé simulnak, így a helyiség nagy centrális tere táncos-zenés mulatságoknak is teret biztosít a kerbájton (helyi mulatság) és egyéb bulik alkalmával. Itt igazán elengedhetik magukat a háziak és vendégeik, és persze jókat ehetnek a háziasszony tradicionális főztjéből.

Ha hasonló hangulatra vágyunk, akkor régi, jól kiégetett téglából építtessünk kemencét, grillezot. Itt a munkapultot is téglából rakták ki, majd fugázás után felületkezeléssel vízállóvá tették.
A téglaburkolat autentikus párjai az időkoptatta falécekből álló szekrényajtók és rajtuk a vaspántok. Ha a rozsdamentes acél mosogatótálca és a modern csaptelep köré egy-két régi sütőformát, fagyalut, evőeszköztartóként régi köcsögöt teszünk, rögtön nem lógnak ki a sorból.