Több mint friss levegő

Miért nélkülözhetetlen a korszerű lakásszellőztetés?

Forrás: lindab.hu

Egy korszerű otthon ma már nemcsak jól szigetelt és energiatakarékos, hanem megfelelően szellőzik is. Bár sokan még mindig úgy gondolják, hogy napi néhány ablaknyitás elegendő a friss levegő biztosításához, a modern épületek egyre légzáróbb szerkezetei új kihívásokat teremtenek. A nem megfelelő légcsere nemcsak a komfortérzetet rontja, de hosszabb távon az épület állapotára és az egészségre is kedvezőtlen hatással lehet.

A jól szigetelt házak új kihívása
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az épületek kialakítása. A korszerű nyílászárók, a vastag hőszigetelés és a gondosan kialakított épületszerkezetek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebb energia vesszen el. Ennek azonban van egy kevésbé nyilvánvaló következménye: a természetes légcsere nagymértékben lecsökken. Régebben a nyílászárók illesztésein keresztül folyamatosan cserélődött a levegő, s bár ez energiaveszteséggel járt, egyben biztosította a szükséges szellőzést is. A mai, kiváló légzárású épületekben ez a „nem szabályozott” légcsere gyakorlatilag megszűnt, ezért a friss levegőről tudatosan kell gondoskodni. Nem véletlen, hogy a korszerű, közel nulla energiaigényű épületek tervezésénél a szabályozott szellőztetés ma már egyre gyakrabban a gépészeti rendszer természetes része.

Mi történik, ha nincs elegendő légcsere?
Egy négytagú család naponta akár 10–15 liter vízpárát is termelhet főzéssel, zuhanyozással, mosással, szárítással és pusztán a légzésével is. Ha ez a nedvesség nem tud eltávozni, megnő a lakás páratartalma, amely kedvez a penész kialakulásának. Az ideális relatív páratartalom lakóépületekben általában 40–60 százalék között van; tartósan magasabb érték esetén jelentősen nő a penészesedés veszélye. Nem csupán a pára jelent problémát. A zárt térben fokozatosan emelkedik a szén-dioxid koncentrációja, miközben felhalmozódnak a bútorokból, tisztítószerekből és építőanyagokból származó illékony szerves vegyületek, valamint a por és más szennyezodések. A szakemberek szerint 1000 ppm feletti szén-dioxid-koncentráció mellett már csökkenő koncentrációképességet és a legtöbb ember fáradtságot tapasztal. Sokan érzékelik, hogy reggel nehéz kipihenve ébredni, pedig gyakran nem az alvás hossza, hanem a hálószoba levegőjének minősége okozza a problémát.

Miért nem elegendő az ablaknyitás?
Az ablaknyitás természetesen ma is fontos része a mindennapoknak, de önmagában már nem minden esetben jelent optimális megoldást. Télen jelentős hőveszteséget okoz, nyáron a meleg levegőt engedi be, városi környezetben pedig zaj, por és pollen is érkezik vele együtt. Ráadásul a megfelelő légcsere folyamatos odafigyelést igényelne: senki sem nyit ablakot kétóránként napközben, amikor dolgozik, vagy éjszaka, amikor alszik. A korszerű lakásszellőztető rendszerek éppen ezt a feladatot veszik át: folyamatosan és szabályozott módon gondoskodnak a friss levegő utánpótlásáról, miközben a levegő mennyisége mindig az adott épület igényeihez igazítható.

Hogyan működik egy lakásszellőztető rendszer?
A gépi szellőztetés lényege egyszerű. A rendszer elszívja az elhasznált, páradús levegőt elsősorban a konyhából, a fürdőszobából és a mellékhelyiségekből, miközben friss, szűrt levegőt juttat a nappaliba, a hálószobákba és a dolgozószobába. A levegő így meghatározott útvonalon áramlik végig a lakáson, biztosítva az állandó légcserét, anélkül, hogy huzat alakulna ki. A korszerű szűrők emellett kiszűrik a pollenek, a finom por és számos egyéb szennyeződés jelentős részét is, ami különösen előnyös lehet allergiások vagy forgalmas út közelében élők számára. Az eredmény egy kellemesebb beltéri klíma, kiegyensúlyozottabb páratartalom és frissebb levegő.

Mit jelent a hővisszanyerés?
A korszerű rendszerek egyik legfontosabb eleme a hővisszanyerő hőcserélő. Ennek feladata, hogy a távozó meleg levegő hőtartalmának jelentős részét átadja a kintről érkező hideg levegőnek, úgy, hogy a két légáram fizikailag nem keveredik. A mai, korszerű hővisszanyerős szellőztetők megfelelő üzemeltetés mellett a távozó levegő hőtartalmának akár 80–95 százalékát is képesek hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy télen a beáramló levegő már előmelegítve érkezik a lakásba, ezért jóval kevesebb energiára van szükség a kívánt belső hőmérséklet fenntartásához. Nyáron ugyan jelentősen kisebb mértékben, de a folyamat fordított irányban is segítheti a komfort fenntartását. A hővisszanyerésnek köszönhetően a folyamatos szellőztetés jóval kisebb energiaveszteséggel jár, mint a gyakori ablaknyitás.

Központi vagy decentralizált rendszer?
A lakásszellőztető rendszerek alapvetően két csoportba sorolhatók. A központi rendszerek egyetlen szellőztető gépből és egy összefüggő légcsatorna-hálózatból állnak. Ezeket elsősorban új építésű családi házakban vagy teljes körű felújítás során célszerű kialakítani, amikor a csőhálózat könnyen elrejthető. Új épületekben a csövek gyakran kerülnek a födémszerkezetbe, ami szinte teljesen láthatatlanná teszi a légcsatorna-hálózatot. Ezzel szemben a decentralizált berendezések helyiségenként működnek, és jellemzően egy külső falon keresztül kapcsolódnak a külvilághoz. Előnyük, hogy utólag, nagyobb bontási munkák nélkül is beépíthetők, ezért sok társasházi lakás vagy felújítás esetén praktikus megoldást jelenthetnek. A megfelelő rendszer kiválasztását minden esetben az épület adottságai, a felújítás vagy építkezés fázisa, valamint a lakók igényei határozzák meg.

A decentralizált rendszerek sajátossága
A decentralizált lakásszellőztető rendszerek működési elve eltér a központi rendszerekétől. Itt minden helyiségben egy önálló készülék dolgozik, amely saját ventilátorral, szűrővel és hővisszanyerő egységgel rendelkezik. Nincs központi gép és nincs az egész épületet átszövő légcsatorna-hálózat, ezért ezek a berendezések utólag is viszonylag egyszerűen telepíthetők. A legtöbb korszerű decentralizált készülék nem folyamatos befúvással és elszívással működik, hanem ciklikusan váltogatja a légáramlás irányát. Az elszívási szakaszban a távozó meleg levegő felmelegíti a készülékben található nagy hőkapacitású kerámia vagy speciális hőtároló elemet. Egy-két perc elteltével a ventilátor irányt vált, és a kintről érkező friss levegő ezen a felmelegedett hőtárolón áthaladva veszi át annak hőjét. Ennek köszönhetően a beáramló levegő már előmelegítve jut a helyiségbe. Az egyes készülékek jellemzően párban vagy több egységből álló hálózatban működnek. Miközben az egyik készülék elszívja az elhasznált levegőt, a másik friss levegőt juttat a helyiségbe, majd meghatározott időközönként egyszerre szerepet cserélnek. A készülékek elektronikus vezérléssel kommunikálnak egymással, így biztosítják az épület kiegyensúlyozott légcseréjét.

Nemcsak energiatakarékosság, hanem életminőség
A lakásszellőztetésről gyakran elsősorban az energiahatékonyság jut eszünkbe, pedig legalább ilyen fontos az egészségesebb beltéri környezet. A megfelelő légcsere csökkentheti a penészesedés kockázatát, kiegyensúlyozottabb páratartalmat biztosíthat, mérsékelheti a pollenek és a kültéri szennyeződések bejutását, miközben folyamatosan friss levegőt biztosít otthonunkban. Ahogy ma már természetesnek vesszük, hogy egy modern lakásban korszerű fűtési vagy hűtési rendszer működik, úgy a tudatos, szabályozott szellőztetés is egyre inkább az otthon komfortjának alapvető részévé válik. A friss levegő ugyanis nem csupán kényelmi kérdés: hosszú távon hozzájárulhat az épület állapotának megőrzéséhez, az energiahatékony működéshez és mindenekelőtt a benne élők jó közérzetéhez.

JÓ TUDNI!

• Egy ember naponta 12–15 ezer liter levegőt lélegez be, egy négytagú család pedig egy kis lakásnyi levegőt használ el egyetlen nap alatt.
• Egy átlagos felnőtt napi idejének több mint 80 százalékát zárt térben tölti.
• Egy 70 négyzetméteres szellőzésmentes zárt lakás páratartamának 40 százalékponttal való emeléséhez kevesebb mint 2 liter víz elpárolgása elegendő. Ennyi nedvesség egy mosógépnyi ruha beltérben való szárítása során kerül a lakás levegőjébe.