Ha egy fiatal kertész-házaspár házépítésbe fog, nem lehet kérdés, hogy otthonukkal is szeretnék kifejezni a természet tiszteletét. Az sem kérdés, hogy olyan építési technológiát keresnek, ami a lehető legkevesebb környezetrombolással jár. És ami szintén fontos: amivel a ház fenntartása a lehető legolcsóbb… Passzívházat építettek.
Mivel mindketten kertészmérnökök vagyunk, szerettünk volna egy nagy telket, ahol a ház mellett kényelmesen elférnek a gépeink, a teherautók, a kertépítésből megmaradt növények is” – kezd a történetbe a fiatal pár. „Édesanyám ingatlanos barátnője hozott ki bennünket néhány évvel ezelőtt Ócsára, ahol azonnal beleszerettünk a telekbe, és egy év múlva meg is kezdtük az építkezést. Akkoriban nem volt még itt semmi, csak az erdősáv, a szénabálák, egy legelésző juhnyáj, és a szomszéd nagyon szépen felújított nádfedeles parasztháza. Amikor eldöntöttük, hogy építkezünk, elmentünk a Construmára, hátha új anyagokat, építési módokat ismerhetünk meg. Az egyik standon találkoztunk a Magyar Passzívház Szövetség által képviselt, számunkra addig teljesen ismeretlen technológiával, a polisztirol-zsalus falazóelemmel, és meggyőzött bennünket. Azelőtt még nem is hallottunk passzívházról, így nagyon meglepett a fűtés nélküli otthon gondolata. Ám csakhamar rájöttünk, ezt nekünk találták ki! A falazóelemeket forgalmazó cégen keresztül ismertük meg a szintén Ócsán, innen alig 300 méterre élő Farsang Attila építészmérnököt, aki hatalmas lelkesedéssel fogadta az ötleteinket és végigkísérte az építkezést.”
A nagy lendületű indulást azonban kudarcok sorozata követte: hamar kiderült, a generálkivitelező közel sem annyira tökéletes szakértő, így végül ők csak a falazatig jutottak el, az ácsot, burkolót, vízvezeték- és villanyszerelőt már a férj szerezte. „Amikor elkezdtük az építkezést, gyorsan rájöttünk, mennyire gyerekcipőben jár ez a technika, ennek ellenére próbáltunk mindent úgy kivitelezni, hogy a passzívház-minősítésnek megfeleljen a ház” – meséli vendéglátónk. A Blower-Door teszten (légtömörség- vizsgálat) mégis elvéreztek… A teszt eredménye egy összességében hat négyzetcentiméteres rést mutatott ki a házon, ami semmiségnek tűnhet, ám a minősítést elbukná. De gond volt a falazóelemekkel, a légtechnika csövezésével és a nyílászárókkal is (a konyhaablakot véletlenül 40 centiméterrel kisebbre méretezték, így újra kellett gyártatni).
Dóra és János mégsem veszítették el optimizmusukat: „Amikor beköltöztünk, annyira átláttuk az építkezés menetét, a bukatókat, azt, hogy mi minden volt a mesteremberek fejében, és hogy mennyi mindent lehetett volna másképp csinálni, hogy akár már másnap el tudtunk volna kezdeni egy új házat építeni. Sőt, most is szívesen nekikezdenénk, ha az ára a zsebünkben lenne…”
| A jövő egyértelműen a közel zéró energiaszintű épületeké: egy passzívház 80-90 százalékkal kevesebb fűtési energiát fogyaszt, mint egy hagyományos, és 60-75 százalékkal kevesebbet, mint egy kis energiaszintű (A+) épület. Ma már a megépítéséhez szükséges összes alapanyag, építészeti, gépészeti szerkezet elérhető hazánkban, és nem drágább, mint egy szokványos építkezés. Nem pénz, hanem elhatározás kérdése. |  |
|
| Farsang Attila |
A sarokablakon árad a fény, így nem kellett attól tartani , hogy a karakteres fagerendák és a sötét bútorzat komor lesz.
A nappali–konyha–étkező közel ötven négyzetméter alapterületű. A konyha rusztikus bútorzata passzol a fagerendás mennyezethez. A bútorokat egy gyáli asztalos készítette, egyéni megrendelésre. A közös élettér koncepciója az volt, hogy amíg Dóra főz, addig is együtt legyen a család, háttérben a gyönyörű tájjal. A berendezésben az időtállóságra törekedtek, itt semmi sem megy ki tíz év múlva a divatból.
“A minőség és a lehető legkisebb anyagi ráfordítás egyensúlyával igyekeztünk építkezni”
Házigazdáink, a szülők példáját követve, szerettek volna egy kandallót, ám erről mindenki igyekezett lebeszélni őket. Kiderült, a gyakorlatban sem egyszerű kérdésről van szó, hiszen egy passzívházba nem könnyű megfelelően légtömör kandallóbélést találni, és nem is olcsó. Az első, fűtés nélküli télen tapasztalt 19–20 Celsius- fokos hideg miatt mégis rászánták magukat.
A ház bejárata középre került, külön osztva a nappali tartózkodási helyet és a szeparét. Balra egy tolóajtó nyílik, amely szükség szerint intimitást teremthet. Házigazdáink ugyanis a munkájukból eredően otthon is ügyfeleket fogadnak; az iroda és a vendégmosdó közvetlenül a bejárat mellett kapott helyet, hogy ne kelljen megnyitni a teljes otthont a megrendelők előtt.
a tulajdonosok
Dóra és János aznap ünnepelték a harmadik házassági évfordulójukat, amikor vendégségben jártunk náluk. Mindketten kertészmérnökök, saját kertépíto vállalkozást üzemeltetnek, így számukra a zöldben élés nem lehetett kérdés. De a legnagyobb öröm, hogy a fiatal házaspár most várja első gyermekét, aki július végén érkezik!
szemlélet
Egy kertésznek télen nincs munkája, de bevétele sem! Egy hagyományos családi ház fenntartása, fűtése viszont – pláne ha az ember napi huszonnégy órában otthon tartózkodik – egy vagyonba kerül. Ezért házigazdáink olyan házról álmodtak, ami „ingyen” üzemel. Persze a természetben élő és a környezetet tisztelő emberekként az is legalább ennyire fontos volt, hogy az építkezéssel, a lakhatással a lehető legkevesebbet vegyék el a természettől kényelmük megteremtése miatt…
az építkezés
A 20 cm vastag polisztirol alapú lemezalapra szintén 20 cm szerelt vasbeton került. Közé, és a 8 cm aljzatbeton közé lépésálló polisztirol hőszigetelést tettek, itt futnak a gépészet csövei. az építkezés
A tetőszerkezet elkészült. A tulajdonosok az időállósága miatt a Mediterrán betoncserepeit választották. A lábazat vízszigetelése után elkezdődhetett a nyílászárók beépítése.
A polisztirol elemekből felépülő falazat nagyon gyorsan elkészült, az elemek „legóként” kapcsolódnak egymáshoz. A nagyobb feladatot a vasbetonnal való kitöltés jelentette.
Miután az ajtók és ablakok is a helyükre kerültek, elvégezték a passzívházaknál „kötelező” Blower-Door tesztet, azaz a légtömörség-vizsgálatot. A nyílászárók jól vizsgáztak.
Szintén komoly feladat volt a tetőszerkezet megépítése, a látszógerendás fafödémek légzáróvá tétele. A padlásra közel fél méter vastag befújt hőszigetelés került.
A szellőztető rendszer elemei is a helyükre kerültek. A hővisszanyerős berendezést a Labaro utasításai alapján maguk a tulajdonosok szerelték be.
gépészet
A gépészet egy jókora helyiségben kapott helyet, amely egyben spájz és raktárszoba is. A hővisszanyerős gépi szellőztetésről a Labaro Avent P300 kompaktgépe gondoskodik; a beszívó csonk az udvar közepén található, innen 2 méter mélyre leásott 60 méter hosszú csővezetéken át jut a friss levegő a berendezésbe. Az elhasznált levegő hőjét egy Ariston Nuos hőszivattyú hasznosítja, ez állítja elő a háztartási meleg vizet.
adatlap
Alap
75 cm zúzott kő; geotextília; drénlemez; 20 cm hungarocell alapú lemezalap; 20 cm szerelt vasbeton; 3 cm lépésálló hungarocell szigetelés; 8 cm aljzatbeton
Falazat
40 cm-es háromhéjú, polisztirol-zsalus falazóelemek vasbeton erősítéssel (U=0,11 W/m2K)
Födém
Fafödém, a szobák fölött gipszkarton borítással, a nappaliban és a dolgozószobában látszógerendás megoldással; Dörken hőtükrös fólia; 40 cm Thermofloc befújt hőszigetelés; hagyományos fedélszék, betoncserép
Nyílászárók
Internorm Edition fahab- alu rendszerű ablakok (Uw=0,71 W/m2K); bejárati ajtó: Internorm Linea
Rezsi
A rezsi a lakók életvitelétől függ, mégis kulcskérdés, hogy mennyi a fűtésköltség: a hővisszanyerős szellőztető gép üzemelési költsége kb. havi 1500 forint, a kiegészítő fűtésként használt kandallóban az idei hosszú télen tíz talicska fa fogyott el úgy, hogy a nappaliban közel harminc Celsius-fok volt.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások