Miből készüljön új házunk héjalása/tetőfedése? Mi az, ami nem is túl megterhelő anyagilag, és mégis illeszkedik a környezetbe? A hagyományos cserép- és palafedés mellett az újabb fémlemez-, cserepeslemez- vagy bitumenes zsindelyfedésen túl léteznek extrémebb anyagok is, mint amikor kőpalával vagy az ősi fazsindellyel fedjük a ház tetejét.
Forrás: freepik.com
Fazsindely
Ma már hagyományos zsindelyfaragók nagyon kevesen vannak, de a fazsindelyeknek még ma is megvan a kereslete, főleg az ilyen fedésű házak felújításánál, de sok új ház is épül ezzel az anyaggal. A zsindelyfedés előnyei: természetes anyagból készül, kis súlya miatt nem szükséges nehéz fedélszerkezetet, hátránya a tűzveszélyessége, és bár tartós, de egy idő után cserére, javításra szorul. A fazsindely alapanyaga leggyakrabban fenyőfa, tölgyfa, a zsindelyek méretei: 30-40-50-60 cm hosszú és 5-6-7 cm széles, vastagsága: 1,9 cm. Az oldalán hornyolt végződés: 3 mm. A zsindelylapok fedése a végmintától függően 5-10 centiméter.
Égetett agyagcserép
A cserépfedés is több ezer éve népszerű, anyaga agyag, amely vízzel keverve jól formálható, égetés után stabil, jól beépíthető építőanyaggá alakul. Az égetett agyagcserépből létezik hódfarkú és hornyolt (18×38 cm és 19×40 cm méretekben), ezeken belül is igen sok fajtát gyártanak, a teljesség igénye nélkül egyenes vágású, ívelt, kastély, gótikus, hegyes vágású stb. található. A cserépfedés előnye, hogy alapanyaga sokfelé nagy mennyiségben megtalálható, gyártási folyamata is egyszerű, bontás után újra felhasználható, fagyálló, nem korrodál, nem korhad, nem gyúlékony, a fedés meghibásodás esetén könnyen, gyorsan javítható. Hátránya a viszonylag nagy súlya négyzetméterenként, a viszonylag kis pikkelyek miatti munkaigényeséges, anyaga rideg, könnyen törik, pattan, a csapóeső és porhó ellen csak növelt átfedéssel lehet védekezni (többlet-teher), tetőtér-beépítésnél pedig a vízzáráshoz másodlagos nedvesség elleni szigetelésre is szükség van (tetőfólia).
A cserépfedés attól lesz vízzáró, hogy a kettős cserépfedésben a tető minden egyes pontján a cserepeket kötésben, fél cserépnyi távolság eltolással rakják. A cserepek fele mindig az előző sort takarja, így jöhet létre a két réteg (sőt, a lécek fölött a takarás miatt három réteg cserép fekszik egymás felett). A lehulló eső nem tud a rések között bejutni, vagy csak annyira minimális mértékben, hogy rövid időn belül el is párolog. A léctávolságot a tetőfelület hajlásszöge és a cserepek hosszúsága, valamint a fedési mód befolyásolja. Hódfarkú cserepeknél a kettősfedésnél sűrűbben, hornyolt cserepeknél az egyszeres fedés miatt ritkábban kerülnek elhelyezésre a tetőlécek. A tetőlécek általában 48/24 mm méretűek, méterenkénti szarufatávolságnál. A lécek anyaga száraz és csomómentes fa, legalább 3 oldalon ép éllel. Azokat a léceket, amelyek csomósak, nem szabad felhasználni, mert könnyen eltörnek a cserép súlya alatt, de még alattunk is, ha éppen rálépünk. A léceket a szarufák felett kell toldani, „hajózva” (váltakozó kötésben úgy, hogy az egymás feletti két sorban a toldás helye más-más szarufára essen). A legalsó lécet élére állítva vagy duplázva építik be, vízcsendesítőnek. A lécek a szélesebb oldalukon fektetik a szarufára, és minden szarufához egy-egy 28/70 vagy 28/65 szöggel kell erősíteni. A csatlakozó bádogosszerkezeteknek a fedés megkezdése előtt készen kell lenniük.
A hódfarkú cserépfedés módja többféle, lehet egyszeres cserépfedés, kettős hódfarkú fedés vagy koronafedés. Az egyszeres fedést csak alárendelt épületeknél/épületrészeknél használatos, mint például fészer, pajta, de manapság inkább hornyolt cserepet raknak oda is. A kettős fedést az előzőekben tárgyaltuk, a koronafedésnél közvetlenül egymás fölé helyeznek két sor cserepet, így a következő sornál a takarás már nem fél cseréphossz, hanem csak az átfedés.
„Betoncserép”
A „betoncserép” egy finomszemcsés, cementkötésű betonból álló tetőfedő anyag, amelyet formára préselnek, majd színeznek és védőréteggel látnak el. Anyagából adódóan igen jól ellenáll az időjárás változásainak, még extrém körülmények között is. A betoncserép előnye a tartóssága, időjárásállósága, vízszigetelése, színállandósága (mivel színezését és a felhordott védőrétegét ugyan abból a színből készítik), formaállandóság, és hogy környezetbarát. Hátránya a nagyobb súly, így vastagabb tartószerkezetre van szükség, a tetőléc mérete 50/30 mm.
Palafedés
A palafedés a mai napig igen közkedvelt fedési forma/anyag. Két fajtája van, a természetes, 2000 éve alkalmazott ún. kőpala, ahol valóban hasított palakövet raktak a tetőre, manapság már nagyon ritka A másik a műpala, azaz szálcement pala, amelyet egy morvaosztrák vállalkozó talált fel 1900-ban, ami egy gyári körülmények között előállított tetőfedő anyag. Régebben az összetevők között megtalálható volt az egészségre ártalmas azbeszt, de az 1990-es évek elején a gyártási technológiából már kikerült, így a szálcement pala már környezetbarát. Az új szálcement tetőfedő anyag cement (mészkő és agyag keveréke), homok, víz és környezetbarát, szerves rostszálak hozzáadásával készül. Palalemezből készülhet egyszeres vagy kettős kivitelben a tetőfedés, amelynek a cserépfedéssel szemben előnye, hogy kisebb a súlya és elemeinek jobb az illeszkedése. A palatetők javasolt hajlásszöge 35-40˚. A palákat darabonként 2-2 darab ún. palaszeggel erősítik az aljzathoz, és viharnak kitett helyen vagy nagyobb palaméret esetén még egy-egy viharkapoccsal is rögzítik őket. A fedés aljzata a palák méretének és a fedés jellegének megfelelő távolságokra helyezett lécváz vagy deszkázat.
Fémlemezesfedés
A fémlemezesfedés szalagbádogból készül, korcolással rögzítik az elemeket egymáshoz, amibe a rögzítő elemet is belerakják. Anyaga titáncink ötvözet. A szalagbádogot tekercsben lehet kapni, 20- 30 folyóméter hosszban, szélességük 600-1000 mm között változó. A korcolásokból többféle létezik, fekvő korcos, kettős fekvőkorc, állókorcos, kettős állókorcos, lécbetétes fedés stb, s hogy melyiket használjuk, az alatta lévő helyiség és a tető hajlásszöge dönti el. A lemezfedéshez stabil, sík és egyenletes aljzat kell, ami lehet például vastagsági gyalun áttolt deszkázat.
A rézlemezfedést inkább pikkelyes fedésként használják, de korcolt fedésként is alkalmazható. Az ára miatt leginkább műemlék vagy műemlék jellegű középületeken, például templomokon használják, de alkalmazható családi házakon is. Egy idő után oxidálódik „bezöldül”, ez megóvja a további állagromlástól.
Pikkelyfedést titáncinkötvözetből is készíthetünk, ahol a táblák („pikkelyek) mérete általában 400/400 mm, amiből korcolás után 350/350mm lesz. Ennél a fedésnél a táblákat egymáshoz korcolják mind a négy irányban.
Cserepeslemez-fedés
A cserepeslemez horganyzott acéllemezből készül, amit festenek, így korrózióvédelemmel látják el, másrészt megadja a cserepeslemez végső formáját, színét. A festék vastagsága általában 25-45 mikron között mozog, a cserepeslemez vastagsága 0,4 – 0,5 milliméter, a lemez mérete 1110×6000 mm, de akár méretre is gyártják. Minél vastagabb lemezt rakunk házunk tetejére, annál nagyobb lesz a stabilitása, tartóssága. Előnye a könnyű súly, gyors kivitelezés, hosszú élettartam, hátránya (ami szinte nincs is) hogy eső esetén kopogó hang hallatszik, de ez szinte a szigetelés rovására írható, nem a lemez tulajdonsága.
A cserepeslemez telepítésénél fontos a tető lejtése. A cserepeslemez-fedés minimum 1:4 lejtésű tető esetében javasolt, ennél alacsonyabb lejtésű tetők esetében csak alárendelt épületeknél, gazdasági épületeknél vagy garázsnál használható. A lemezek felrakását akár házilag is elkészíthetjük, de oda kell figyelnünk egy pár dologra: a lemezeket lécezésre kell rakni, amik távolsága a szarufa alsó végéhez rakott, induló léc közepétől 25 centiméter, a többi 35 cm. A lemez rögzítése 4,8×35 mm önfúró, EPDM alátétes hatlapfejű csavarral történjen.
Bitumenes zsindelyfedés
A bitumenes zsindely egy üvegszövet-erősítéssel ellátott, speciális bitumenből és vulkáni kőzet bazalt szemcsékből álló tetőfedő anyag. A bitumenes zsindelyt szilárd, állékony aljzatra kell rakni, ami lehet OSB lap vagy vastagsági gyalun átengedett deszkaaljzat. A zsindely felrakása előtt szükséges úgynevezett alátétlemezt rakni, amit az aljzathoz rögzítünk, zsindelyszegekkel. A rakást alulról felfelé kell kezdeni, a tetőgerinccel párhuzamosan, vízszintesen fél tagozat eltolással. A zsindelyek rögzítése zsindely szeggel történik.
Mire figyeljünk tetőfelújítás esetén?
Egy tetőelem akár több száz évig is bírja a terhelést, de könnyen tönkremehet víztől, erő behatástól (rádőlt egy fa), gombásodástól, rovarkártól. Tetőfelújítás alatt általában a tetőhéjalás és a tetőlécek cseréjét értik. A munkálatok során arra kell figyelnünk, hogy a visszaépítésig ne ázzon be a házunk, a tetőfólia folytonosságát/átfedését biztosítsuk. Ha nincs tetőfólia és nem is akarunk rakni, akkor ideiglenes fóliavédelmet kell készítenünk. Ha „betoncserepet” rakunk a hagyományos helyett, vizsgáljuk/vizsgáltassuk meg, hogy a többletterhelést elbírja-e a régi tetőszerkezet. Ha szarufát is cserélni kell, az már komolyabb feladat, mindenképpen szükséges kideríteni, hogy a szarufánk mitől ment tönkre.
Hozzászólások