Hogy mivel fedjük házunkat, természetesen már a tervezés szakaszában eldől, hiszen nem mindegy, hogy milyen stílusú lesz épülő családi házunk, kedveljük-e a hagyományos kerámiacserepet, netán a betont favorizáljuk, vagy az olcsóbb bitumenes zsindelyre esik a választás, végül ha ezek egyike sem nyeri el a tetszésünket, szóba jöhet a fémlemezfedés.
Forrás: Prefa
Napjainkban a szélsőséges időjárás miatt mind gyakrabban hallani, hogy egy-egy orkán erejű szél vagy pusztító jégeső letarolja egy-egy utca családi házainak tetőit, ezért a tető formája, hajlásszöge, a héjazat megválasztása fontos kérdés, s mivel minden tetőfedőanyagnak megvan a szükséges minimális lejtés, ezeket az előírásokat fontos betartani annak érdekében, hogy a tetőnk évtizedekig szolgáljon bennünket. A kínálat óriási, ezúttal sorra vesszük a fémlemezfedéseket.
A fémlemezek fajtái
A lemezeket osztályozhatjuk anyaguk és formájuk szerint is. Anyaguk szerint vannak alumíniumlemezek, horganyzott és festett acéllemezek, titáncinkötvözetek (horganylemez), réz- és ólomlemezek. Formájuk szerint megkülönböztetünk sík lemezeket és formázott lemezeket. A sík lemezeket táblákban vagy tekercsben árulják, ezekből készülnek a tető kiegészítő bádogos szerkezetei, mint például a lefolyócsatornák, függőeresz csatornák, bádogszegélyek, párkányok stb., valamint ebből készülhet a teljes tetőfedés, és a kedvelt homlokzatburkolás is (utóbbit családi házaknál ritkábban alkalmazzák az ára miatt). A formázott fémlemezeket általában alumínium- vagy horganyzott acéllemezből, sajtolással készítik, így lesz belőle tetőfedésre alkalmas formázott fémlemez.
Alakjuk szerint lehetnek, trapéz-, hullám-, vagy valamilyen cserépfedést imitáló lemez, cserepes lemezek, amelyeket táblákban lehet kapni. A cserepes lemezeket családi házakhoz, a trapéz- és hullámlemezeket pedig kifejezetten gazdasági és ipari épületek tetőfedésére alkalmazzák. A fémlemezek nem tartoznak a túl alacsony árfekvésű kategóriába, hiszen nemcsak a lemezek ára magas, de a munkadíj sem alacsony. Míg cserépfedést esetleg felrakjuk magunk, addig a lemezfedéssel próbálkozni sem érdemes, bizonyosan nem vezet a kívánt eredményre, mindenképpen szakember munkája szükséges hozzá.
Korcolt – egymásra hajlított – fémlemezfedések
A fémlemezes tetőfedés szalagbádogból készül, korcolással. A korcolás lényegében a lemezek egymásra hajlítását jelenti. A szalagbádogot tekercsben lehet kapni, 20-30 méter hosszban, szélességük általában 1000, 800, 670, 600 mm. A korcolásokból többféle létezik (fekvő, kettős fekvő vagy álló, kettős álló), hogy melyiket használjuk, azt az alatta lévő helyiség és a tető hajlásszöge dönti el. Bármelyikre is essen a választás, alatta stabil, sík, felületet kell kialakítani – ez lehet például vastagsági gyalun áttolt deszkázat –, amely tartja a bádogozást, és ehhez rögzítik az elemeket.
A fekvő korcos fedés két szalagbádogból méretre kialakított és a szélein felhajlított elemből áll, rögzítőfércekkel. A lemezeket egymás mellé fektetik, és a magasabbra vágott részt ráhajlítják az alacsonyabbra, majd „lefektetik”, kalapálják. A deszkához rögzítés speciális kapcsokkal történik a lemez felhajlítása mentén, így kapcsolódik magához a tetőhöz a fémlemezfedés. A kettős fekvőkorcos fedés majdnem ugyanez, csak a visszahajtást a lefektetés előtt még egyszer megismétlik.
Az állókorcos fedésnél a két szalagbádogból méretre kialakított és a szélein felhajlított elemet rögzítőfércekkel egymás mellé teszik, és a magasabbra vágott részt ráhajlítják az alacsonyabbra, de ezúttal a „lefektetés” elmarad. A kettős állókorcos fedés szinte ugyanez, csak a korcolást még egyszer visszahajtják. A kettős állókorcos fedés már 5˚-7˚ tetőhajlástól használható, korctömítő szalaggal és alátét szellőző szőnyeggel.
A derékszögű korcos fedésnél az utolsó visszahajtást csak 90 fokig készítik el, így egészen más megjelenést ad a felületnek. Ezt általában kiemelten látszó tetőknél, illetve homlokzatburkolásoknál készítik, amely az építészeti struktúra része.
Lécbetétes fedések
A lécbetétes fedés hagyományos fedési módnak számít, megbízható, és struktúrája miatt az építészeti kialakításokban is van szerepe. A lécbetétek nem egyszer lefutnak a tetőről a homlokzatra (kicsit ezt utánozza az előbb taglalt derékszögű korcos fedés). Létezik francia és német változat is, de Magyarországon leginkább a belga rendszerű lécbetétes fedés terjedt el. Kialakításuk nagyon hasonló a korcolt fedésekéhez, de itt léceket szegeznek a tetőre, a tető lejtésével párhuzamosan, és a korcvégződések lécbetét felhajlításban végződnek. A belga és a német rendszer már 5˚-7˚ tetőhajlástól használható, mint a kettős állókorcos fedés, korctömítő szalaggal és alátét szellőző szőnyeggel, a francia 25˚ felett építhető be.
A lécbetétes fedések kevésbé akadályoztatott hőmozgásúak, mint a korcoltak, ezért az azokhoz előírt fedési szalagok hosszai 20 százalékkal növelhető a korcoltakhoz képest. Egyetlen hátránya talán, hogy drágább, mint a kettős állókorcos fedés, és kevesen értenek hozzá, nehéz a kivitelezéséhez hozzáértő szakembert találni.
Cserepeslemez-fedés
A cserepeslemez napjaink egyik legnépszerűbb tetőfedő anyaga. Egyedi méretben készül, ezért, ha ügyesek vagyunk, talán hulladék nélkül is kivitelezhető a tető fedése. Kis súlya miatt a rakodása és szállítása könnyebb, mint a hagyományos cserépé, és a tetőt sem terheli annyira, rögzítésük gumialátétes csavarral történik. A cserepeslemez előnye, hogy a színe nem fakul ki az UV sugárzás következtében, köszönhetően a speciális bevonatának, többféle színben kapható, élettartalma átlagosan 40-50 év, felületének simasága miatt nem tapadnak meg rajta a szennyeződések és a moha. Az ára nagyon kedvező, jóval olcsóbb, mint a titáncinklemezé.
A trapézlemez vagy hullámlemez horganyzott acéllemez, megjelenése miatt családi házaknál nem túl előnyös, inkább csak kocsibeállók tetejét fedik vele, fő alkalmazási területe a mezőgazdasági épületek fedése, homlokzat burkolása.
Különleges fémfedések
A rézlemezfedést inkább pikkelyes fedésként használják, de korcolt fedésként is alkalmazható. Az ára miatt leginkább műemlék vagy műemlék jellegű középületeken, például templomokon használják, de alkalmazható családi házakon is. Egy idő után a felülete oxidálódik, vagyis „bezöldül”, ez megóvja a további állagromlástól.
Pikkelyfedést titáncinkötvözetből is készíthetünk, ahol a táblák („pikkelyek) mérete általában 400/400 mm, amiből korcolás után 350/350 mm lesz. Ennél a fedésnél a táblákat egymáshoz korcolják mind a négy irányban.
Ólomlemezfedést manapság már nem készítenek, csak műemléképületek tetőinek javításakor, a hiányzó elemek pótlására. Tartóssága elvitathatatlan, a római Pantheon tetején még megtalálható az eredeti fedés.
Alacsony hajlásszögű tetők fémlemezes fedése
Minden fémtetőtípusnak más a minimális lejtése, amelyet a kivitelezés során pontosan be kell tartani. A fémlemezfedések előnye, hogy alacsony hajlásszögű tetőket is le lehet fedni velük. Az egyszeres fekvőkorcos fedés 350 tetőhajlásszög felett alkalmazható, a kettős állókorcos fedés 5-70 között korctömítő szalaggal és alátét szellőző szőnyeggel, 70 felett anélkül. A lécbetétes fedés (német, belga) – hasonlóan a kettős állókorcos fedéshez – 5-7 0 között korctömítő szalaggal és alátét szellőző szőnyeggel, 70 felett anélkül, a francia lécbetétes fedés 250 felett alkalmazható. A pikkelyes lemezfedés, mint a francia lécbetétes fedés, 250 feletti tető hajlásszög esetén alkalmazható, viszont 450 feletti tetőhajlás esetén rakható tetőlécezésre is.
Hozzászólások