A holokauszt emlékév jeles eseményeként Dabason 2014 őszén átadták a Térségi Holokauszt Emlékpontot. A város önkormányzata ezzel emlékezett az eltűnt dabasi és térségi zsidó közösségekrol. A múzeum különlegessége, hogy a háború előtt két zsidó család, a Tusák és a Bragyova lakta az épületet, akik a mezogazdaságból éltek, és szódagyárat üzemeltettek.
Az épület az évtizedek folyamán rendkívül rossz állapotba került, a főfalakon és a födémen kívül mindent renoválni kellett. Hetven évvel a világháború után a ház végre újra megtelt élettel, a megnyitón felcsendültek a zsidóság imádságai, jellegzetes dalai, és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövet héber szavai is elhangzottak a helyszínen.
A múzeumban négy kiállítótérben kapnak hű képet az idelátogató turistacsoportok az eltűnt dabasi zsidó közösségről, a holokauszt térségi vonatkozásairól. Az emlékhely minden térségi áldozat nevét megörökíti, mivel sem Dabason, sem a környéken ilyen jellegű kegyeleti pont nem volt. Az egyik tárlat a zsidóság vallását, ünnepeit hivatott bemutatni, olyan eszközökkel, tárgyakkal, amelyeket a zsinagógai istentiszteletek és az otthoni imádkozás alkalmával egyaránt használnak a vallásos családok. Így kerültek a vitrinekbe a héber imakönyvek, a menóra vagy éppen a szédertál. Az emlékpont másik szobájának anyaga a ház tulajdonosáról, Bragyova Györgyről és a helyi zsidó családok háború előtti életéről szól, amelynek feltárása a mélyreható kutatómunkának köszönhető. Ennek alapján készültek el a kifüggesztett tablók, és állt össze a fotókiállítás anyaga is. Központi helyre került a Dabasi Zsidó Hitközség meghatározó személyiségeinek emléket állító tárlat, ahol többek között korabeli iratok, képek, portrék, illetve a mesterségeikhez használt eredeti tárgyak is helyet kaptak.
A városvezetés kiemelten fontosnak tartja, hogy a fiatalabb korosztály minél szélesebb körben ismerkedjen meg a témával, lehetőséget teremtve arra, hogy a helyi és a térségi iskolák diákjai megtekintsék a múzeum kiállításait, a holokauszt helyi túléloivel készült portréfilmeket, meghallgathassák a vallási elöljárók előadásait.
Az emlékhely létrehozása nem valósulhatott volna meg a Civil Alap – 2014 – Magyar Holokauszt Emlékév pályázati forrása, valamint a dabasi önkormányzat önrésze nélkül. Az önkormányzat az épületet helyi védettségű építészeti értékké minősítette.
Hozzászólások