Országjáró

Háborítatlan ártéri élővilág

Dráva az utolsó szabályozatlan, örvényekkel tarkított vadvíz Európában, legtisztább folyója kontinensünknek, a Duna pedig e déli szakaszon számtalan holtág, belső tó mentén folyik gátak közé szorítva. Egykori árterük a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, amely 50 ezer hektáron Európa legnagyobb élő ártéri rendszere. Rendkívül gazdag, színes élővilágát az uralkodó víz mértéke határozza meg. Kenuba ülve több száz évet ugorhatunk vissza az időben, bepillantva egy ősi vízi világba.

Pannon derű vadvizekkel

Gyerekkoromban mindig a Balaton déli partjára, a sekély vízbe vágytam, persze a túloldali Badacsony vagy a Tihanyi-félsziget szépen kéklő hegyeivel. Felnőttként vettem csak észre a Balaton-felvidék ezernyi csendes szépségét: a csillogó víztükör fölé magasodó, présházakkal, szőlővel telehintett lankákat, a festői dombokat, szűk völgyeket, az álmos kis falvakat, azokat az apró, de igen fontos részleteket, amelyek e szelíd pannon táj értékeit adják. Ám a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ennél is többet jelent.

Közösen, a határ két oldalán

Nem ritka, hogy a határainkon átnyúló természeti értékeket a másik oldalon is nemzeti park vigyázza, gyakori a jó együttműködés is, de csak a Fertő-Hanság vidékére igaz, hogy az osztrákokkal közös nemzeti parkunk van. 1994 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel szakemberei napi kapcsolatban őrzik e vadvizekben, ingoványokban, állat- és növényritkaságokban gazdag rejtélyes vidék kincseit. 2001-ben az UNESCO kultúrtáj, világörökségi rangra is emelte a Fertő-tájat.

Ezerarcú Kiskunság

A kecskeméti központú Kiskunsági Nemzeti Park remek kirándulóhely, a végtelen alföldi táj, a homokbuckák, a tájból ékszerként előtűnő fehér tanyák, a vízparti nyaralóhelyek ezerarcú világa. Őrzi az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit, amelyek természeti és néprajzi értékei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Megőrzése és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata.

A főváros nemzeti parkja

Folyóvölgyek, hegységek, síkságok – e három nagy tájképi egység közül többnyire csak egy-kettő jellemzinemzeti parkjainkat, ám a Duna-Ipoly Nemzeti Park esetében egyedülállóan mindhárom megtalálható.E változatosság az egyik legfőbb értéke második legnagyobb területű nemzeti parkunknak. A Pilist ésVisegrádi-hegységet ölelő Dunakanyar, a Börzsöny, az Ipoly-völgy, a Szentendrei-sziget alkotta nemzeti parkegyik határa Budapest, másik a szlovák-magyar határ, így akár a főváros nemzeti parkjának is nevezhetjük.

Kincsünk, a Körös-Maros vidéke

Darvak, lilikek, gulipánok, godák, piroslábú cankók és más csodás nevű társuk, mintegy másfélszáz madárfaj él háborítatlan nyugalomban a nemzetközi hírű kardoskúti Fehér-tón. Több ezres tavaszi-őszi vonulásuk lenyűgöző látvány. De nem csak a vízi világ izgalmas itt a Körös-Maros Nemzeti Parkban: a pusztai élőhelyek féltett kincse a túzok, különlegesek az alföldi táj tartozékai, a kunhalmok, és a földikutyáról is most hallottam először. Mindez persze csak személyes válogatás a dél-tiszántúli nemzeti park különlegességeiből.Ezen kívül olvashatunk még Szarvas új büszkeségéről a Szarvasi Vízi Színházról, Magyarország egyik legrégebbi településéről Dévaványáról, továbbá a Magyarországon eltűnőfélben lévő tanyasi szórványtelepülési életmódról.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.