Országjáró

Lankák, hegyhátak, arborétumok

vas megyeVas megyét nevezhetnénk akár az arborétumok, különleges történeti kúriakertek megyéjének, nem véletlen bemutatásának májusi időzítése. Keljünk hát útra, hogy végre mi is megmártózzunk e virágzó kertek igéző szépségében, a bódító illatban, a káprázatos színorgiában. Vas megye büszkesége a vadregényes erdőkkel, ligetekkel, dombteteji kaszálórétekkel szabdalt mesebeli Őrség is, és itt vár ránk számos országos hírű gyógyfürdő, nem is szólva szép történelmi városainkról. Lássuk a gyöngyszemeket!

Három vármegye vár

varmegyeMegyéket bemutató új sorozatunk, a Meghívunk, Magyarország! első epizódja Borsod-Abaúj-Zemplénbe, a három vármegyei várról nevet kapó megyébe kalauzolja az olvasót. Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő, Aggteleki Cseppkőbarlang, Lillafüred, diósgyőri vár…, egy-egy szép hely említése bizonyára sokunkban idéz fel emlékeket, de az elmúlt évek turisztikai fejlesztései látványos változást hoztak. Kísérletet teszünk hát arra, hogy egy teljesebb képet adjunk a megye természeti és épített értékeiről, a ránk váró élményekről, legyen szó kultúráról, sportról, gyógyulásról, vagy egy kellemes családi hétvégéről.

Hungarikumok, vizek, Viharsarok

01Nemrégiben a The New York Times olvasói is hírt kaptak Békés megyéről, ráadásul nem is nevezetességei kapcsán, hanem különösebb látnivalók, programok híján  Mezőberény bűvölte el barátságos lakóival az amerikai utazási újságírót. Merthogy  Gyulának bérelt helye van leglátogatottabb városaink között, Békéscsaba a Munkácsy  központ, Szarvasról beugrik a híres arborétum és vízi színpad, Orosházáról Gyopárosfürdő, és akkor a Körösök szabdalta természetvédelmi tájakról, túzokokról, madárvonulásról, szilvapálinka útról, mocsárjáró kalandokról még nem is szóltunk.

Komárom - Az erődök városa

18A legtöbb embernek, ha meghallja Komárom nevét, hatalmas regényírónk, Jókai Mór jut eszébe. Talán nem véletlen, hogy a város szülöttének egyik leghíresebb regénye, az Arany ember szülővárosában játszódik. A cselekményben még csak terv a Komáromban épülő erődrendszer, ami azóta nemhogy valóság, de a város büszkesége, egyben további lehetőségeinek letéteményese is. Komáromba azonban nemcsak a várak miatt érdemes ellátogatni, a folyamatosan szépülő Duna-parti település kiváló gyógyvízre alapozott fürdője, érdekes múzeumai, belső tavacskái is várják a turistákat.

Mediterrán üdvözlettel

01Harminc éve is élmény volt nap mint nap végigsétálni a Király utcai korzón, enni egy fagyit a Mecsek Cukrászdában, fölkaptatni a görbe utcácskákon a Tettyére, de aki ma látogat el a kétezer éves Pécsre, talán rá sem ismer. Mintha a fekete-fehér film színesre váltott volna: az épületek kivirultak, a terek megteltek, vérbeli olaszos hangulat köszönt ránk. A Zselic hullámzó dombjai, a Villányi-hegység szőlősorai is felidézik bennünk a hívogató toszkán tájat. Jöjjenek hát velünk Baranyába!

Ember és természet az időtlenségben

Kihajtási ünnep, gulyásverseny és pásztortalálkozó, hídi vásár, daruünnep, decemberi behajtási ünnep, számtalan alkalom, hogy ellátogassunk a Hortobágyi Nemzeti Parkba, felelevenítve gyermekkori olvasmányaink pusztaélményét. Ám a Hortobágy végtelen horizontja ennél jóval többet rejt: Európa legnagyobb természetes füves pusztája UNESCO Bioszféra Rezervátum, egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékei miatt a Világörökség része, ezüst minősítésű „Sötét Égbolt Park”, közel harmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.