Országjáró

Oázis a Dunántúlon

Ha felkapaszkodik az ember egy tolnai domb tetejére, és ott megállva végigtekint az alatta elnyúló szelíd lejtőkön, lankákon, nagy nyugalom szállja meg. Itt nincsenek nyüzsgő metropoliszok, csak bájos falvak és élhető, kedves kisvárosok. Ma is békesség ül ezen a tájon, amelyet már a kelták, majd a rómaiak is laktak, később törökök, tatárok dúltak, és amelyet mégis sikerült a huszonegyedik századba is eredeti, paradicsomi szépségében átmenteni.

Az ősi Kőszeg ifjakra vár

Arányaiban Kőszeg hazánk legtöbb műemléket bemutató városa. Kapkodja a fejét a látogató a belváros utcáin, ahol a hagyományos cseh és németalföldi építészet testesült meg a gyönyörű és tisztán tartott házakon. A gyarapodás és a külföldi építőművészek fantáziadús ízlése tükröződik a belváros reneszánsz stílusú lakóházain. A céhekbe tömörült iparosok és a város hagyományos terméke, a bor gazdagították a Gyöngyös-parti várost.

A jövő szigete

Az ország egyik legnépesebb faluja már város volt, amikor 1950-ben Budapesthez csatolták. Ekkorra vált belőle XXI. kerület. Fejlődése száztíz éve nagyszabású ipartelepítéssel vette kezdetét. Kilencven évvel ezelőtt a HÉV vonala is segítette a fővárosi kapcsolódást, majd a húszas évek végén a hazai tengerhajózás központjaként megnyílt a szabadkikötő. A nyolcvanas évek visszaesése után most megint 10 ezer embert foglalkoztat a színesfémkohászattal, acélszerkezet- és szerszámgépgyártással, vas- és acélöntéssel, valamint kerékpárgyártással foglalkozó vasmű. A városrész sportélete mindig is nemzetközi elismerésnek örvendett. A 90 esztendős Csepel SC sportolói tizennégy olimpián szerepeltek, s számos sikert könyvelhettek el. A legutóbbi olimpián is két arany- és egy bronzérmet szereztek. Ma közel 80 ezren élnek a kerületben. Egy felmérésből kiderült, hogy a lakók 87 százaléka kifejezetten szereti Csepelt, itt akar élni, otthonuknak érzik a szigeti városrészt.

A vendégváró történelem

A Királynék városát járva egyet kell érteni azokkal a kutatókkal, akik szerint szeretnek Veszprémben élni és lakni az emberek. A - Hol jobb élni?" kérdésükre harminckét szempont szerint kerestek választ a felmérésben, s az országos öszszevetésben Veszprém a második helyen végzett.

Tokaj visszavár

Tokaj-Hegyalja fénykora a XVI?XVII. században volt. E fényes korból történelmi családok neve ragyog fel a táj emlékezetében: Rákóczi, Lorántffy, Bocskai, Károlyi. Itt tanított comenius, itt dolgozott károli gáspár, később Kazinczy ferenc. Fontos tettek tanúja e táj, de nem kell elhinnünk mindent, amit mesélnek nekünk a Tokaji rákóczi-pincében. mosolyogjunk szelíden, ha azt halljuk, hogy a főurak itt ütötték királlyá szapolyai jánost.

Kis Komárom, nagy Komárom

Egy 1955-ben megjelent Magyarország útikönyv szerint a Duna jobb partján fekvő Komáromnak mintegy 10 000 lakosa volt. Ma kétszer ennyien élnek a valahai katonavárosban. És közel kétszer ennyien laknak a túlparti Komáromban (Rév-komáromban). A szlovákiai és a magyarországi Komáromot sűrű forgalmú híd kapcsolja össze. A kettészakítottság érzése a Duna mindkét partján erősen él a lelkekben; ezt az érzést tompíthatja az uniós csatlakozás, s annak összes várható közös előnye.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.