Országjáró

Jöjjön ki Óbudára

Pest, Buda és Óbuda 1873-ban történt egyesítése óta a kerület közigazgatási határai többször változtak, a jelenlegit 1950-ben határozták meg. Területe mintegy 40 négyzetkilométer, lakossága megközelíti a száznegyvenezret. Hét jól elkülöníthető részre tagolódik: Újlak, Óbuda, Római fürdő és Mocsáros dűlő, Csillaghegy, Békásmegyer Ófalu, Békásmegyer lakótelep és Hegyvidék. Nincs egyszerű helyzetben Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, hiszen - csupán - a főváros egyik kerülete, mégis az ország hatodik legnagyobb területű településének ügyes-bajos dolgait kell intéznie, Tamási Áron gondolatai szerint: otthont adni a nagyvárosnyi lakosnak.

- ...én szőke városom -

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, Nyíregyháza derűs, nyitott, szép város, alig 200 éves múltra tekint vissza. Mint fonalra fűzött gyöngykalárisok, úgy sorakoznak a terek, a parkok, át a városon, végig a sétálóutcán, egészen a Sóstó gyógyfürdőig, mely a helyben lakók tízezrei mellett a külföldieket is csábítja. Építészeti értékeit a XIX?XX. század fordulójának stílusai és modern építészeti alkotásai határozzák meg. A három ország - Ukrajna, Románia, Szlovákia - határolta megyeszékhely szerepét tekintve a xxi. század igényeinek megfelelően lassan túllép a közigazgatási határokon, és egy régió központjává alakul.

A Nyugat királynője

A lendületesen fejlődő, nyolcvanötezer lakosú Szombathely múltja és jelene egyaránt gazdag. Elődjét Claudius római császár alapította i. sz. 43-ban Colonia Claudia Savaria néven, A Borostyánkő-út mentén. Itt született a középkor egyik legnépszerűbb szentje, Szent Márton, a későbbi tours-i püspök, akit patrónusként tisztel Franciaország is. Nevezik a parkok városának, korábban a Nyugat királynőjének is. A fejlődés ellenére Szombathely élhető város maradt, nem bomlottak szét a régi közösségek, az emberek ismerős arcokkal találkozhatnak az utcákon. A XIX. század végén létesített számos park Ma is üde színfoltja a városnak, köszönhetően a bőséges csapadéknak is. A patinás megyeszékhely változó arcáról beszélgettünk dr. Szabó Gábor polgármesterrel, szociológussal, Sákovics Csaba városfejlesztési tanácsnokkal, és Kutnyánszky László főépítésszel, különösképpen arról, hogy mennyire érzik otthon magukat, mennyire érzik sajátjuknak a várost Szombathely polgárai

Ébredj agglomeráció

Hosszú sétára hívjuk a kedves olvasót. Barangolásaink alkalmával megismertetjük hazánk legszebb tájaival, azok építészeti sajátosságaival. Szerencsére nem is kell messzire menni a fővárostól ahhoz, hogy a tiszta kék ég és a nyár végi, learatott gabonaföldek látványa a felszabadultság érzésével ajándékozzon meg bennünket.

Szeged, a paloták városa

Szeged belvárosának rekonstrukciója 1998-ban kezdődött. A munkálatok házról házra haladtak, a teljes felújítás 2001. végére befejeződött. A képek tanúsága szerint is a felújítás méltó Szegedhez, amely természeti, táji környezetével, a Tisza kanyarulatával tökéletes szimbiózisban, egyedülálló városépítészeti alkotás.

Művészek Háza Telkiben

Októberben megnyitotta kapuit a Művészek Háza Telkiben, e Budapest környéki szép faluban. Elkészült egy hely, egy ház, amely fedelet nyújt a Zsámbéki-medence hagyományainak, régmúlt emlékeinek, népi művészetének és egy, immár köztünk megszülető huszonegyedik századi művészetnek.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.