Országjáró

Mintha megállt volna az idő

A vasfüggöny közelsége hosszú ideig hátrányt jelentett Nyugat-Magyarország peremvidékének, így a Szentgotthárdtól délre fekvő Apátistvánfalva számára is. A vasi hegyháthoz tartozó Vend-vidéket tipikusan depressziós területként kezelték, tudatosan visszafejlesztették. Mindez a népesség nagyarányú elvándorlását okozta.

Építve a múlt erős gyökereire

A Budai-hegység festői környezetében, az óriási dolomittömbök alatt megbúvó Budaörs több mint egy évtizede a fővárosi agglomeráció egyik legnépszerűbb települése. Vaskorból induló múltjában a római kori, honfoglalás, majd középkori emlékek éppúgy nyomon követhetők, mint a későbbi századok történései: a török hódoltság, a német telepesek toborzása, az 1921-es budaörsi csata, vagy az 1946. január 19-i - Vertreibung - fekete napja, amikor az állomásról kigördült az első, - egy batyunyi múlttal - kiűzetett helyi németajkúakat szállító marhavagonszerelvény. Ez a negatív és pozitív eseményekben gazdag múlt az egyik erőforrása az itt élőknek abban az elszánt tenni akarásban, amelynek eredményei az elmúlt évtizedben épült igényes otthonokban, a kiépített, európai színvonalú szolgáltatásokban éppúgy tetten érhető, mint abban a közös szellemben, ami napjainkra életteli kisvárossá tette a korábbi alvótelepülést.

Józsefváros a fiataloké lesz

Szomorú képet nyújtott évtizedeken át Pest legrégebbi kerülete, ahogy író szülöttei nevezték: - az ezerszer áldott Józsefváros?. Potyogó vakolatú épületek, foghíjtelkek, leomló falak, kerítések fogadták a látogatót, azt rebesgették, a legtöbb házat már csak a bentlakók bútorai tartják... Aztán egyszer csak itt is, ott is megújult egy-egy épület, a sétálók csodálkozva emelték tekintetüket a régi szépségükben pompázó homlokzatokra. De az igazán nagyszerű átalakulás, amely teljesen megváltoztatja Józsefváros arculatát - még csak most kezdődik.

A tradíciónk a jövőnk

Sopron ízelítő a szerelem időtlenségéből és egy kicsit az időtlenség szerelméből is, a szerelmesek, az elvarázsolt utazók szigete. Soproninak lenni, ott élni, otthon lenni benne azonban nem csak büszke kiváltság, de alkalmazkodás is. Alkalmazkodás a megőrzött múlt és a megőrző táj alkotta szép határokhoz. Kérdéseinkre Sopron polgármestere, Gimesi Szabolcs, a vagyongazdálkodási iroda vezetője Kőhalmi László, és Kuslits Tibor főépítész válaszolt egy kerekasztal-beszélgetés során.

Örömök és gondok a Rákos mentén

Talán egyik budapesti kerületnek sincs annyi arca, mint a tizenhetediknek. Hagyományait tekintve alapvetően vidékies, kertvárosi jellegű, de egyes területei polgárias fejlődésen mentek keresztül, gyönyörű villák épültek itt, van egy jobb sorsra érdemes felújítandó kastélya is, és a legújabb kor vívmányaként még lakótelepet is kapott. De legsajátosabb jellegzetessége mégis az, hogy az emberek nagyon szeretnek itt élni a Rákos menti településrészeken. Talán a jó levegő teszi - Vagy valami titkot súgott nekik a patak?.

Átmentett kisvárosi hangulat

Dombos-lankás, igazi anyaföld a göcseji vidék. Lágy formák, a zöld ezernyi árnyalata, rétek, szántók téglalapjai, őrt álló templomok, messzire ballagó utak visznek Zalaegerszegre. A zalai megyeszékhely a nyugat-magyarországi régió lendületesen fejlődő, több mint 61 ezer lakosú városa. Múltja és jelene egyaránt gazdag. Akit pár évtizeddel ezelőtt erre vitt útja, a szürke, hétköznapi, hivatalnok kisvárosba érkezett. Mára feloszlott a szürke köd, gombamód szaporodó házak, felújított épületek, fejlődő infrastruktúra, megszépült környezet és egyre több látogató jellemzi a zalai megyeszékhelyet. Inkovics László főépítész és dr. Gyimesi Endre polgármester szerint azonban bőven van még tennivaló, s a munka nem várat magára.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.