Országjáró

Az Oscar-díjas kerület

Érdekes változáson ment át az elmúlt két-három évtizedben Budapest IX. kerülete. A - 70-es, - 80-as évekig a Ferencvárosról először mindenkinek az - aranylábú gyerekek - (Albert, Varga, vagy éppen Nyilasi) jutottak eszébe, míg a meglehetősen elhanyagolt, lepusztult városrésszel nem igazán büszkélkedhettek még a leglelkesebb lokálpatrióták sem. Aztán a foci szép lassan hanyatlásnak indult, eljutva a csendes agónia állapotába, míg a kerület hónapról hónapra szépült, fejlődött, gazdagodott, olyannyira, hogy lassan már arról beszélhetünk, hogy ugyanolyan - sikk - lesz a Ferencvárosban lakni, mint egyes frekventált budai kerületekben vagy a Belvárosban.

Hét dombra épült város: Kaposvár

A Balatontól délre autózva, dimbes-dombos útvonalon Kaposvárra, Somogy megye székhelyére érni. 1061-ben alapították a zselicszentjakabi apátságot, amely most is Kaposvár része. Valamikor várral is büszkélkedhetett a város. A belváros épületei nagyrészt a XIX. sz. második felében alakultak ki. Legnagyobb fejlődési korszaka a századfordulót megelőző és követő két évtized. Ekkor indultak a közművesítések. Ma a 103 négyzetkilométeres városnak 70 000 lakosa van, Kaposváron kívül négy fő részre tagolódik: Kaposszentjakab, Topona, Kaposfüred, Töröcske. Arról, hogy milyen a kaposváriak otthonteremtő képessége és igénye, és mit tesz, tehet az önkormányzat, Szita Károly polgármesterrel és Virányi István, városi főépítésszel beszélgettünk.

II. kerület: végállomás...

A közgondolkodás szerint a Rózsadombon lakni sokkal többet jelent, mint hogy valaki Budapest II. kerületének polgára. Egyfajta státuszszimbólumot, a - felső réteghez - tartozást is jelzi. Kétségtelen, hogy a főváros harmadik legnagyobb kerületének része a Rózsadomb, ahol túlnyomórészt tehetős emberek laknak, de távolról sem csak ez reprezentálja ezt a 90 ezer lakosú, 36 négyzetkilométeren elterülő kerületet. Az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kevésbé frekventált területen élők is otthon érezzék magukat, és ne csak az új villák tulajdonosai tekintsék - végállomásnak - szűkebb pátriájukat. A kerület lakáshelyzetéről, az önkormányzat településpolitikai elképzeléseiről kérdeztük Bencze B. György polgármestert.

Fenntartható falu - az Isten háta megett -

Gömörszőlősről talán csak az idősebbeknek jut eszébe az egykori magyar felvidéki vármegye, Gömör. Határainkon belül ma már csupán ez az egyetlen kicsi település őrzi e nevet. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet itt kezdte meg a - fenntartható falu - elnevezésű terv megvalósítását az itt élők, az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítő közreműködésével. Az eredményes munkáért az intézet 2000. évben Kós Károly-díjat kapott.

A mediterrán Paloznak

Paloznak valódi értéke, hogy csendes, barátságos település, ahol szívesen látják a nyaralókat. A környezet ápolt, rendezett, infrastruktúrája városi színvonalú, az átgondolt fejlesztés következtében mégis megőrizte hagyományos képét. Nem csoda, ha ma számos ismert művész, közéleti ember választja pihenőhelyül. A megvásárolt házakat a településképbe illően állítják helyre, és még a bővítésekkel is alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, legalább is feltűnő, a környezetből kirívó házzal nem nagyon találkozunk.

A civis város újjászületik

?Ide jönni mindig kockázatos és költséges - mondotta ősszel Orbán Viktor újságíróknak a FIDESZ Debrecenbe kihelyezett frakcióülése előtt - , a polgármester úr ugyanis mindig kitalál valamit. Annak pedig komoly költségvonzatai vannak. - A félig tréfás, félig komoly megjegyzés is jelzi: valami megmozdult az utóbbi években a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A korábban a maradandóság városának titulált - hatalmas falu" ugyanis dinamikus fejlődésnek indult. Ipari park és repülőtér, üzletközpontok és sétálótér, új városháza és tömbrehabilitáció. Egyszóval Debrecen bizakodva lépett a harmadik évezredbe.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}