Országjáró

Az Oscar-díjas kerület

Érdekes változáson ment át az elmúlt két-három évtizedben Budapest IX. kerülete. A - 70-es, - 80-as évekig a Ferencvárosról először mindenkinek az - aranylábú gyerekek - (Albert, Varga, vagy éppen Nyilasi) jutottak eszébe, míg a meglehetősen elhanyagolt, lepusztult városrésszel nem igazán büszkélkedhettek még a leglelkesebb lokálpatrióták sem. Aztán a foci szép lassan hanyatlásnak indult, eljutva a csendes agónia állapotába, míg a kerület hónapról hónapra szépült, fejlődött, gazdagodott, olyannyira, hogy lassan már arról beszélhetünk, hogy ugyanolyan - sikk - lesz a Ferencvárosban lakni, mint egyes frekventált budai kerületekben vagy a Belvárosban.

Hét dombra épült város: Kaposvár

A Balatontól délre autózva, dimbes-dombos útvonalon Kaposvárra, Somogy megye székhelyére érni. 1061-ben alapították a zselicszentjakabi apátságot, amely most is Kaposvár része. Valamikor várral is büszkélkedhetett a város. A belváros épületei nagyrészt a XIX. sz. második felében alakultak ki. Legnagyobb fejlődési korszaka a századfordulót megelőző és követő két évtized. Ekkor indultak a közművesítések. Ma a 103 négyzetkilométeres városnak 70 000 lakosa van, Kaposváron kívül négy fő részre tagolódik: Kaposszentjakab, Topona, Kaposfüred, Töröcske. Arról, hogy milyen a kaposváriak otthonteremtő képessége és igénye, és mit tesz, tehet az önkormányzat, Szita Károly polgármesterrel és Virányi István, városi főépítésszel beszélgettünk.

II. kerület: végállomás...

A közgondolkodás szerint a Rózsadombon lakni sokkal többet jelent, mint hogy valaki Budapest II. kerületének polgára. Egyfajta státuszszimbólumot, a - felső réteghez - tartozást is jelzi. Kétségtelen, hogy a főváros harmadik legnagyobb kerületének része a Rózsadomb, ahol túlnyomórészt tehetős emberek laknak, de távolról sem csak ez reprezentálja ezt a 90 ezer lakosú, 36 négyzetkilométeren elterülő kerületet. Az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kevésbé frekventált területen élők is otthon érezzék magukat, és ne csak az új villák tulajdonosai tekintsék - végállomásnak - szűkebb pátriájukat. A kerület lakáshelyzetéről, az önkormányzat településpolitikai elképzeléseiről kérdeztük Bencze B. György polgármestert.

Fenntartható falu - az Isten háta megett -

Gömörszőlősről talán csak az idősebbeknek jut eszébe az egykori magyar felvidéki vármegye, Gömör. Határainkon belül ma már csupán ez az egyetlen kicsi település őrzi e nevet. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet itt kezdte meg a - fenntartható falu - elnevezésű terv megvalósítását az itt élők, az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítő közreműködésével. Az eredményes munkáért az intézet 2000. évben Kós Károly-díjat kapott.

A mediterrán Paloznak

Paloznak valódi értéke, hogy csendes, barátságos település, ahol szívesen látják a nyaralókat. A környezet ápolt, rendezett, infrastruktúrája városi színvonalú, az átgondolt fejlesztés következtében mégis megőrizte hagyományos képét. Nem csoda, ha ma számos ismert művész, közéleti ember választja pihenőhelyül. A megvásárolt házakat a településképbe illően állítják helyre, és még a bővítésekkel is alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, legalább is feltűnő, a környezetből kirívó házzal nem nagyon találkozunk.

A civis város újjászületik

?Ide jönni mindig kockázatos és költséges - mondotta ősszel Orbán Viktor újságíróknak a FIDESZ Debrecenbe kihelyezett frakcióülése előtt - , a polgármester úr ugyanis mindig kitalál valamit. Annak pedig komoly költségvonzatai vannak. - A félig tréfás, félig komoly megjegyzés is jelzi: valami megmozdult az utóbbi években a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A korábban a maradandóság városának titulált - hatalmas falu" ugyanis dinamikus fejlődésnek indult. Ipari park és repülőtér, üzletközpontok és sétálótér, új városháza és tömbrehabilitáció. Egyszóval Debrecen bizakodva lépett a harmadik évezredbe.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.