Országjáró

Az ország szíve, Kecskemét

A fővárostól mindössze kilencven kilométerre délre fekvő Kecskemét 1368 óta büszkélkedhet városi címmel. Akár az ország és a félmillió lakosú megye szíve is lehetne. Bár a város az Alföld része, ezen belül a Kiskunságnak különleges arculata van, változatosság, formagazdaság jellemzi: egyfelől a történelmi hagyományok és a jövő példás együttélésének a helyszíne, ugyanakkor békés mezőváros. Kiváló az infrastruktúra, nagy szaktudásúak, kreatívak az emberek, és erre lehet építeni. Kodály Zoltán szülővárosáról annyi mindent lehet elmondani, hogy dr. Szécsi Gábor polgármesterrel és Bognár István építésszel, városfejlesztési osztályvezetővel ennek csak töredékére vállalkozhatunk.

Gödöllő, ahol minden lakás otthonná válik

- A városban tizenegyezer postaláda van... - adott meglehetősen sajátos választ Gémesi György, Gödöllő polgármestere, amikor a település népessége iránt érdeklődtünk. Ebből az egy momentumból is kiderült, mennyire otthoncentrikus gondolkodás jellemzi a városért felelős vezetők, testületek tevékenységét, hiszen postaládából lakásonként csak egy van, s ez az egyszerű tárgy az egyik fontos eszköze annak, hogy megszólítsák, bevonják a döntésekbe a város (egyébként 30 ezres) lakosságát. A beszélgetésből, amellett, hogy nyilvánvaló vált, az önkormányzat első számú feladatának tekinti a helyiek lakáshelyzetének mielőbbi megoldását, az is kiderült, hogy mindenki számára szeretnék elérhetővé tenni olyan lakás megszerzését, amelyet otthonának nevezhet. Mindez kiviláglik a városi főépítész, Bognár Endre szavaiból is.

Címereink és a heraldika

A jó címer könnyen felismerhető és megkülönböztető. A rendszerváltozás új lendületet adott hazánk településeinek címerkészítéséhez is, és dicséretes, hogy ma már alig van olyan község, melyik ne rendelkeznék egy-egy szép címerrel. A címer így válik a megkülönböztethetőség, és egy közösség összetartozása eszközévé. Remélhető, hogy az a kevés helység, ahol a polgárok még nem alkották meg címerüket, rövid ismertetőnkből felismerik a legfontosabb szabályait, és címeralkotásukban követik az ősi heraldika előírásait.

Európa Nostra Díj Torockónak

Királyhágón túl, Nagyenyeden innen, román falvak tengerében áll a legnyugatibb székely végvár, Torockó, egy magyarok lakta, hangulatában, fekvésében, építészetében különleges kis település. A Fő térre érkezve nem mindennapi látvánnyal találkozik az utazó: a fehérre meszelt házak szigorú rendje a múlt század népi építészetét őrzi. Az itt élők igényessége hozott létre egy nagyszerű épületegyüttest, melyet azonban nem kímélt meg az idő vasfoga. Sürgős segítség kellett, hogy megmeneküljön a Kárpát-medence legfestőibb építészeti remeke. A nemzetközileg is kiemelkedő kezdeményezés élére Belváros-Lipótváros Önkormányzata, Torockó partnervárosa állt. Az önkormányzat 1996 óta minden évben céladományt biztosít Torockónak. Talán nem véletlen, hogy Torockó éppen ebben az évben lett az Európa Nostra érem birtokosa.

Veszprém, a királynék városa

Veszprém már az i. e. IV?III. évezredben is lakott tele-pülés volt, de a várost igazán I. István király felesége, Gizella tette ismertté: a szokásjog szerint a magyar királynét a veszprémi püspök koronázta meg. A város - híven a régi dicsőséghez - 1992-ben Írországban második díjat nyert a városok nemzetközi versenyén. A ma már több mint hatvanezer lélekszámú városról a polgármestert, Dióssy Lászlót, a városfejlesztés felelősét, Debrecenyi Jánost, és Horváth Gábor főépítészt kérdeztük.

Gyöngyszem a Koppány völgyében

Somogydöröcske festői fekvésű település a Koppány-patak völgyében. Valószínűleg errefelé lehetett Koppány vezér nyári szállása Géza fejedelem idejében. Neve az 1400-as évekből származik, amikor is a Döröcske-nembeliek birtoka, később az Esterházy családé, majd a Hunyadyakhoz kerül. A falu közepén folyó patak két oldalán a Keleti és Nyugati utcák szebbnél szebb házai szinte érintetlenül őrzik a múlt század és századforduló építészeti hagyományait. Új építési engedélyt ugyanis több mint negyven évig nem adtak ki a faluban.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}