Országjáró

Az ország szíve, Kecskemét

A fővárostól mindössze kilencven kilométerre délre fekvő Kecskemét 1368 óta büszkélkedhet városi címmel. Akár az ország és a félmillió lakosú megye szíve is lehetne. Bár a város az Alföld része, ezen belül a Kiskunságnak különleges arculata van, változatosság, formagazdaság jellemzi: egyfelől a történelmi hagyományok és a jövő példás együttélésének a helyszíne, ugyanakkor békés mezőváros. Kiváló az infrastruktúra, nagy szaktudásúak, kreatívak az emberek, és erre lehet építeni. Kodály Zoltán szülővárosáról annyi mindent lehet elmondani, hogy dr. Szécsi Gábor polgármesterrel és Bognár István építésszel, városfejlesztési osztályvezetővel ennek csak töredékére vállalkozhatunk.

Gödöllő, ahol minden lakás otthonná válik

- A városban tizenegyezer postaláda van... - adott meglehetősen sajátos választ Gémesi György, Gödöllő polgármestere, amikor a település népessége iránt érdeklődtünk. Ebből az egy momentumból is kiderült, mennyire otthoncentrikus gondolkodás jellemzi a városért felelős vezetők, testületek tevékenységét, hiszen postaládából lakásonként csak egy van, s ez az egyszerű tárgy az egyik fontos eszköze annak, hogy megszólítsák, bevonják a döntésekbe a város (egyébként 30 ezres) lakosságát. A beszélgetésből, amellett, hogy nyilvánvaló vált, az önkormányzat első számú feladatának tekinti a helyiek lakáshelyzetének mielőbbi megoldását, az is kiderült, hogy mindenki számára szeretnék elérhetővé tenni olyan lakás megszerzését, amelyet otthonának nevezhet. Mindez kiviláglik a városi főépítész, Bognár Endre szavaiból is.

Címereink és a heraldika

A jó címer könnyen felismerhető és megkülönböztető. A rendszerváltozás új lendületet adott hazánk településeinek címerkészítéséhez is, és dicséretes, hogy ma már alig van olyan község, melyik ne rendelkeznék egy-egy szép címerrel. A címer így válik a megkülönböztethetőség, és egy közösség összetartozása eszközévé. Remélhető, hogy az a kevés helység, ahol a polgárok még nem alkották meg címerüket, rövid ismertetőnkből felismerik a legfontosabb szabályait, és címeralkotásukban követik az ősi heraldika előírásait.

Európa Nostra Díj Torockónak

Királyhágón túl, Nagyenyeden innen, román falvak tengerében áll a legnyugatibb székely végvár, Torockó, egy magyarok lakta, hangulatában, fekvésében, építészetében különleges kis település. A Fő térre érkezve nem mindennapi látvánnyal találkozik az utazó: a fehérre meszelt házak szigorú rendje a múlt század népi építészetét őrzi. Az itt élők igényessége hozott létre egy nagyszerű épületegyüttest, melyet azonban nem kímélt meg az idő vasfoga. Sürgős segítség kellett, hogy megmeneküljön a Kárpát-medence legfestőibb építészeti remeke. A nemzetközileg is kiemelkedő kezdeményezés élére Belváros-Lipótváros Önkormányzata, Torockó partnervárosa állt. Az önkormányzat 1996 óta minden évben céladományt biztosít Torockónak. Talán nem véletlen, hogy Torockó éppen ebben az évben lett az Európa Nostra érem birtokosa.

Veszprém, a királynék városa

Veszprém már az i. e. IV?III. évezredben is lakott tele-pülés volt, de a várost igazán I. István király felesége, Gizella tette ismertté: a szokásjog szerint a magyar királynét a veszprémi püspök koronázta meg. A város - híven a régi dicsőséghez - 1992-ben Írországban második díjat nyert a városok nemzetközi versenyén. A ma már több mint hatvanezer lélekszámú városról a polgármestert, Dióssy Lászlót, a városfejlesztés felelősét, Debrecenyi Jánost, és Horváth Gábor főépítészt kérdeztük.

Gyöngyszem a Koppány völgyében

Somogydöröcske festői fekvésű település a Koppány-patak völgyében. Valószínűleg errefelé lehetett Koppány vezér nyári szállása Géza fejedelem idejében. Neve az 1400-as évekből származik, amikor is a Döröcske-nembeliek birtoka, később az Esterházy családé, majd a Hunyadyakhoz kerül. A falu közepén folyó patak két oldalán a Keleti és Nyugati utcák szebbnél szebb házai szinte érintetlenül őrzik a múlt század és századforduló építészeti hagyományait. Új építési engedélyt ugyanis több mint negyven évig nem adtak ki a faluban.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.