Országjáró

Szanticska, a fülemülék völgye

Szanticska Magyarország legkisebb lakott települése. A - 80-as évek végére a hibás terület-rendezési koncepció halálra ítélte a falut, 1989-re mindössze egy állandó lakosa maradt. Szanticska ma a fiatalok faluja, szívesen vár mindenkit, aki szeretné megismerni a gyökereket.

A sokszínű Angyalföld

Munkáskerület. Hosszú évtizedeken keresztül ezzel a megkülönböztető jelzővel illették Angyalföldet, és nem alaptalanul, hiszen rengeteg ipari létesítmény, gyár, üzem működött itt. Emiatt tömegével épültek a munkáslakások, majd az ötvenes-hatvanas években a mintalakótelepek. A változások (a nagyüzemek jelentős része vagy külföldi kézbe került, vagy kisebb cégekké aprózódott) a lakásállomány szerkezetén is tetten érhetők. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a XIII. kerület az itt élők számára ne csak lakóhelyet, hanem igazi otthont is jelentsen. A - lakni, dolgozni, kikapcsolódni ugyanott" elv alapján készülnek a településfejlesztési programok, és ebben az irányban halad az infrastruktúra kiépítése is. Kérdéseinkre dr. Tóth József polgármester és Fegyverneky Sándor főépítész válaszol.

Nagyközség, városi rangon

Budakeszi a főváros és a budai hegyek ölelésében szépen meghúzódó település. A két Árpád-kori falucska, Alkeszi és Felkeszi összeolvadásából született, mai arca - a településpolitikának köszönhetően is - híven tükrözi múltját. A török hódoltság után betelepült német családok házaiból álló négy-öt párhuzamos hosszú utca jelenti ma Budakeszi rendkívül értékes, és szerkezetében szinte tökéletes épséggel fennmaradt történelmi településközpontját. A falut körülölelő hatalmas erdőségek - Vadaspark, máriamakki magaslat, a híresen jó levegő - miatt már száz éve tért hódított a falusi turizmus. Szemereki Zoltán, Budakeszi polgármestere, valamint Csutiné Schleer Erzsébet, Budakeszi főépítésze arról szól, hogyan teszik településüket otthonossá az ott lakók és a letelepülni vágyók számára.

Pula, Fiumétól északra

Hazai barangolásainkat - melyet múlt számunkban Szanticskán, Észak-Magyarország kis gyöngyszemével kezdtük - most a Dunántúlon folytatjuk. Ha valaki elbizonytalanodna, hogy a római kori amfiteátrumáról híres Pula Horvátországban van, ne ijedjen meg, ott is van egy Pula, Fiumétól délre. Van azonban nekünk is egy Pulánk, mégpedig Veszprém megyében, a Kab-hegy déli lábánál, Tapolca és Veszprém felezőpontjában. Kalauzunk ezúttal Krizsán András, Pula főépítésze, aki egyúttal a helyi lokálpatriotizmus megtestesítője is.

A dél-pesti-régió centruma

A két világháború között az ország ötödik legnagyobb városa volt, csak 1950 óta a Budapest része. Egyik érdekes sajátossága, hogy bár a főváros központjától kilométerekre fekszik, emellett nyugalmat árasztó kertvárosi részekkel is rendelkezik, ám sűrű beépítettségével, jelentős forgalmával, élénk gazdaságávalsokkal inkább valamelyik belső kerületre emlékeztet, mint külvárosra.

Ízek, zamatok és színek szigete

A gyümölcs, a szőlő, a bor és a sok-sok virág kapcsán Pusztamérges, e Szeged környéki, ezerháromszáz lakosú település az ízek, zamatok és a színek szigete. A megyei főépítész ajánlása alapján e község képviselte hazánkat az Európai Falufelújítási Díj pályázatán, ahol különdíjban részesült a falu életképességének megőrzésében elért kimagasló eredményeiért. Tavaly Pusztamérges rendezte meg a XI. Nemzetközi Faluképvédelmi és Falumegújítási Napokat, ahol a szakmának is bemutatták munkájukat.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.