Nyomásgyakorlás nevelő célzattal

Nyomásgyakorlás nevelő célzattal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jó épület, ha nem is sok, de legalább többféle van Magyarországon. Aki persze állandóan a legújabbak és legfrissebbek után jár, könnyen válhat illúziófüggővé: még bódíthatja az újdonság varázsa, és a kivételeket látja esetleg általánosnak. Új kulturális központot nyitottak Nyírbátorban.

 

 

Van tehát jó, amely arányos. Korrekt, mert az építész az alkotástól nem vesztette el a józan ítélőképességét, a részletekben is pontosan a helyén van minden. Egyszerűen normális, nem terjeszkedik túl önnön jelentőségén; míg egészen másképp jó az a ház, amely kellemességével hívja fel magára a figyelmet. Jól illeszkedik, léptékével, természetes anyagaival hódít - különleges tégla, helyi kő a trendi, és illik mindezt ma már regionalista stílusnak hívni.

 


És aztán van Bán Ferenc. Õ valószínűleg aligha örül anynyira annak, hogy csak úgy minden tizenötödik tervéből lesz valódi épület, mi viszont igen, mert így sohasem hagyják jóllakni, ezért érezhető mindig a tétje annak az aktuális tizenötödiknek. Persze van sokféle jó ház, de ennyire szabad nálunk kevés. Igen, ő az, akinek nem épült meg a Nemzeti Színháza, de nem épült meg a kisvárdai meg kuvaiti színháza-koncertközpontja sem - megépült viszont ez a nyírbátori. Ritkán publikáló írók könyvhétre időzített nagyregénye vagy egy-egy szájpropagandával országos hírűvé tett színidarab előtt éreztem csak ezt az izgalmat - és évtizedekkel korábban, mert ehhez az érzéshez a fiatalság is kellett. Avantgárd - ha lehet ennek a szónak még eredeti értelme: szabálytalan, új utakat törő, de annak minden "élcsapat" jellege nélkül, mert az a nyers erő, amely a homlokzatán megjelenik, egyszerre friss és tektonikusságában kissé fenyegető is.

Itt aztán nincs a szokásos kellemeskedés, szabálytalan kapuzata minden teketória nélkül szakítja meg a főtér zárt homlokzatfalát, és ragadja magához a figyelmet - miközben arányaival illeszkedik is a sorba, sallangmentes pontossággal kötve-hozva össze a tűztornyos és századfordulósan tekintélyes városházát egy lepattant, hatvanas-hetvenes évekbeli társasházzal. Az épület kontúrjait adó betonelemek fittyet hánynak a párhuzamosságok nyugalmának, elállnak, tekerednek, dőlnek, nálunk minimum szokatlan ennyi elektromosság egy homlokzaton. El tudom képzelni, hogy néhány helybélinek talán túl sok is. A befelé dőlő falakkal együtt ugyanakkor a szűkülő lépcsősor is szinte ráfókuszál a bejárat üvegfalára és arra, ami aztán majd bent ugyanígy megismétlődik a színpadra koncentráló színházteremben.

Ebben a nagyfeszültségben természetesen minden úgy áll, mintha másképp nem is állhatna. Pedig néhány bennfentes még emlékezhet rá: a sietségben pontatlanul zsaluztak, vagy a téli fagyok tettek be, mindenesetre a hatalmas - és eredetileg szabályosabb - kapukeretet nem lehetett a tervek szerint a helyére illeszteni. Az építész tűzoltó improvizálásával így lett aztán egyik oldalán sokkal merészebb - és a hibából mára méltatott művészet.

Belül ugyanez folytatódik, pontosabban kint és bent egymás meghosszabbítása. Bán Ferencre nemcsak a már-már kemény határozottság jellemző, a szinte ellentmondást nem tűrő architektúra, de az is, ahogy a szerkezettel ki- és beláthatóságot egyszerre teremt. A tetővilágítón és a homlokzat üvegfalán nemcsak a fény köszön be, hanem a főtér fái és a szemközti házak képe is, ugyanakkor a járókelők az üvegen túl is láthatják a kinti lépcsősor folytatódó lendületét és a benti mozgásokat. Ha jól megnézzük, az aulában sem találunk megnyugtató párhuzamosokat, be- és kitüremkedéseivel itt is szinte vibrál az építészeti mozgalmasság.

Feltűnnek persze a kivitelezés zavaró részletei is, az épület stílusától annyira elütő aranykilincsek meg az akciós lengyel ülőbútorok. A végére elapadó pénz, illetve a hatványozódó sietség, tudjuk: mi, kritikusok nem is mulasztjuk el soha felemlegetni őket. De nekem itt inkább más jut eszembe a fehérségével monumentális ferde falra is radiátort függesztő szakikról meg a főlépcső látszólagos ürességét kallódó filodendronokkal, túlnőtt fikuszkákkal oldó takarító nénikről. Valamit ők is megjelenítenek, miközben mi is, akik továbbállunk. Ez az impozáns, nagyvonalú tér pedig marad, és itt kezdi meg szívós, több évtizedes munkáját.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}