Feked, a sváb Hollókő

Feked, a sváb Hollókő

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Dombok által közrefogva, erdők mélyén bújik meg a kicsiny zsákfalu, Feked. A Mecsek dél-keleti lábához napjában csak pár busz érkezik, vasútállomása sincs régen. Ám Feked lakói mégis boldogok; falujuk a nyugalom, csönd, béke szigete, kultúrájuk, építészeti örökségük pedig méltán válhatna Magyarország útikönyvekbe, prospektusokba kívánkozó látnivalójává.

 

 

Az itteniek évszázadokon át megőrizték német identitásukat, hagyományaikat, szokásaikat. A második világháborút követő kitelepítéseknek azonban a falu német ajkú lakossága is áldozatul esett. Feked hűséges lakói azonban nem nyugodtak bele a történelem vad ítéletébe, három család kivételével a kitelepítettek idővel mind hazatértek szeretett szülőföldjükre. Visszavásárolták házaikat, földjeiket azoktól, akiket otthonaikba költöztettek.

 

 

Hosszú, keskeny ajtók

 

Értékes a falu 1765-ben épült, 1846-ban bővített barokk római katolikus temploma is, ám nem ezért látogatunk el Fekedre, hanem az egyedi, sehol máshol nem található német népi architektúra örökségéért. A környéken ugyan Véménden, Erdősmecskén, Palotabozsokon is megmaradt néhány épület, amely a vidék németségének építészeti emlékét őrzik, de olyan nagy számban, és főleg jó állapotban sehol máshol nem találhatók, mint Fekeden.

 

Az, hogy ennyi épület átvészelte a '60-as évek „sátortetős-kockaház” rajzását, egy picit a szerencsének is köszönhető. A falubeliek mindig szorgalmas, jómódú emberek voltak, akik megtehették, hogy gyermekeiknek Pécsett, Mohácson vagy Pécsváradon vesznek házat, így a régi épületeket nem bontották le az újak kedvéért.

 

A faluban sétálva csak ámul a látogató, mert a látvány idegen szemnek felfoghatatlan. A települést leginkább egy skanzenhez lehetne hasonlítani: megannyi ház áll egymás mellett katonás, fésűs beépítésű rendben, mindegyik egyforma, de mégis más. A szemet-lelket gyönyörködtető (nép)művészeti élmény végigkíséri a látogatót szinte az egész községen.

 

Minden lakóház különlegesen arányos, utcai oromzata nagyszerűen kidolgozott, s a legkülönfélébb színekben pompázik. A hosszú porták - amelyek jórészt a múlt század '10-es-’30-as éveiben épültek - sok helyen míves kovácsoltvas kerítéssel és kapuval támaszkodnak egymáshoz. Jellegzetesen fekedi építészeti megoldás a faragásokkal ékesített és festett, magas, keskeny utcai bejárati ajtó, amely a tornácra, vagy más néven a gangra nyílik.

 

 

Festett tornácoszlopok

 

Az ajtók fölött színes üvegmozaikokkal díszített ablakok köszönnek az idegenre. Az ablakon átszűrődő napsugár egészen különleges fényhatást varázsol a tornác-gangra. A gangra, ami az egész épület előtt végigfut, és faragott, különböző színekre festett oszlopsor húzódik előtte, amelyek kavalkádja minden ideérkező szívét megmelegítik. Ide nyílnak a házak helyiségeinek ablakai is.
Sétám közben megérkezik vendéglátóm, Tillmann Péter polgármester, és immár együtt rójuk a piciny falu két utcáját, amely tulajdonképpen egy, csak a település közepén kettéválasztja az egykori romos paplakból lett turistaszálló és a templom. A házak előtt elhaladva a falu első embere sorolja, hol, ki lakik, és honnan jött. Így megtudom, hogy német, osztrák, holland és svéd háztulajdonosok is élnek a faluban.
Fekeden több mint negyven épített emlék - lakóházak, kovácsoltvas kerítések és kapuk, pincék, gazdasági épületek, és egy kőfeszület - került örökségvédelem alá. A 2006 márciusában elfogadott településrendezési terv szigorúan őrködik az eddig is óvott épített környezet megmaradása fölött. Felújítás során a villamos és telefon vezetékek csak a tetőre kerülhetnek, a gázvezeték csövei a föld alá, és festéskor a homlokzat, de még a kerítés színét sem lehet önkényesen megválasztani.
„Azt szeretnénk, hogy Feked ne egy skanzen falu legyen, hanem élettel teli, igazi község” - fogalmaz a polgármester. A Nógrád megyében található hasonló méretű és adottságú Hollókőnek sikerült megőriznie és a ma emberének bemutatni évszázados szépségét, Feked is méltán érdemelne figyelmet az országtól. Egyetértően bólogatok.
Régi tárgyak, új energiák
Egy takarosan felújított ház kapuja előtt állunk meg. A ház asszonya, Varga Klára nyit nekünk ajtót, svéd férje, Ulf Pilhoffer, békésen borozgat a teraszon a kellemes délutáni napsütésben.
A házaspár otthonában nemcsak arról kaphatunk képet, miként festett egy 1920-as években épült német otthon, hanem arról is, hogyan lehet megőrizni az ódont, az értékest, a praktikust, a szemet gyönyörködtetőt a mai kor viszonyaihoz igazítva. Az épületbe lépve érzékelhető az egykori helyiségkiosztás: a fehérre meszelt konyhából belátható a teljes ház, mivel minden szoba egymásból nyílik (nyílott). A konyharészt az ebédlőtől hatalmas, a keresztgerendát támasztó faoszlop választja el. A konyhából nyíló teraszt az egykori disznóólból alakították át. A teraszon hajdani marhaiga, fapapucs, öntöttvas sparhelt és rengeteg virág díszlik. Kérdésemre, hogy használják is e tárgyat a keramikus Varga Klára így felel: „Egy részüket igen, ám még ha nem is jók semmire, akkor is érdemesebb megőrizni e tárgyakat, mint hagyni az enyészetnek. Ezek az eszközök új energiával töltenek föl, hiszen a múlt olyan szép emlékei, melyek boldogabbá teszik az ember minden percét.”
A konyhából a pincelejáró mellett vezet az út a következő helyiségbe, ahol egy ebédlőt alakított ki a házaspár. A halvány sárgára festett egykori szobában is a meleget adó, eredeti Zsolnay kerámia kályha viszi a prímet. Csodálatos mintáitól, színeitől nehezen szabadul a szem, mint ahogy a padláson lelt sílécektől, a hajdani malátasör plakátjától, a faragott szekrényes faliórától, a lócától, rokkától, vaskályháktól, és az ezer további gyönyörűséges iparművészeti műremektől, ami e házban új életre kelt.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.