Sűrített Pannónia

Sűrített Pannónia

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Szemet gyönyörködtető dombvidékekre, szőlőskertekkel borított völgyekbe és apró falvakkal teli síkságokra invitáljuk olvasóinkat Mészöly Miklós, a megye szülötte szavaival. Tolna megye a múlt lenyűgözően színes kínálatával fogadja látogatóit. Az őskori leletektől a római birodalmi állomáshelyen, Árpád-kori kolostorokon, monostorokon, 13.– 14. századi várakon, hét nemzetiség együttélésének néprajzi emlékein át a magyar irodalom legnagyobbjainak emlékhelyéig minden adott ahhoz, hogy egyik legkisebb megyénk értékeivel elvarázsoljon bennünket.

suritettpannonnia 720


Kobe zárt emlékek
Szekszárd lenyűgöző történelmi városközpontjának ékköve a hófehér Vármegyeháza, ahol a végzetes mohácsi csata előtt II. Lajos király is megszállt. Itt találjuk Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomát, és hazánk egyetlen Német Színházát. Híres a Lechner tervezte „Szegzárd Szálló”, elődjében mutatták be Európában elsőként a telefont. A Rákóczi-szabadságharc emlékhelyei a simontornyai és a dunaföldvári vár, és a reneszánsz ozorai vár is több kiállításnak ad otthont. A megye a római limes mentén feküdt, számos értékes emléket, mérföld- és útjelző követ, a legendás fehér márvány szarkofágot is őrzi a Wosinsky Múzeum. Paks országszerte ismert reformkori építészeti műemléke a gyönyörű Erzsébet Nagy Szálloda, megfordult itt Liszt, Deák és talán Erzsébet királyné is. Dombóvár büszkesége a Sziget-erdőben hét önálló alkotásként 1972 óta kiállított híres „pesszimista” Kossuth szoborcsoport, amelyet Rákosi 1951-ben elbontatott, és a felújított budapesti Kossuth térre is csak a másolat kerülhetett.

SZEKSZÁRD
VÁRMEGYEHÁZA A Pollack Mihály tervezte klasszicista épület belső udvarán az -ben I. Béla király alapította bencés apátság romjait találjuk. Kiállítás, levéltár, Liszt emlékkiállítás, Esze Tamás emlékszoba várja a látogatókat.

CIKÓ – MÁRIASZÉPLAK
ROMTEMPLOM A II. Géza korabeli kéttornyos román templom a török időkig a virágzó Máriaszéplak városában állt, valószínűleg azonos mesterek készítették, mint a Pécsi Székesegyházat. Romjai Vörösmarty és Illyés műveiben is megjelenik. A megmaradt szentélyt a . században ide telepített németek használták, azóta is kegyhelyként tisztelik, ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye.

LUSSUNIUM PAKS – DUNAKÖMLŐD
A világörökség része lehet a római birodalom Pannonia szakaszának egyik állomáshelye, Lussonium, a megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A katonai tábor régészeti feltárása csaknem húsz éve folyik. A valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sáncon több őrtorony is állt, - fős gyalogos orszemélyzettel.

Irodalmi és néprajzi emlékhelyek
A magyar irodalom legnagyobbjai, Vörösmarty Mihály, Petofi Sándor, Babits Mihály, Illyés Gyula, Mészöly Miklós születtek vagy éltek, dolgoztak Tolnában. Emlékhelyeiket irodalmi sétákon fedezhetjük föl, Babits szülőházát Szekszárdon, Illyését Felsőrácegrespusztán, a bonyhádi Völgység Múzeum Vörösmartyra emlékezik, aki az alsóbörzsönyi Perczel kúrián házitanítóskodott, s emelte a Völgységet irodalmi tájjá.

Tolna megye néprajzi hagyományokban is az egyik legszínesebb tája hazánknak, hét nemzetiség és öt vallás képviselői éltek és élnek együtt háromszáz éve. A Szekszárdról induló sárközi séták az őcsényi Bogár tanyára vezetnek, ahol néprajzi magángyűjtetmény mutatja be Sárköz sajátos kultúráját, egyik legszínpompásabb népviseletetünket. Decsen, Alsónyéken és Bátán tájház, Sárpilisen pedig maga az utcakép tükrözi a sárközi építészet jellegzetességeit. A németek 18. századi be-, majd 20. századi kitelepítésének, a bukovinai székelység és a felvidéki magyarság betelepítésének emlékanyagát a bátszéki tájház és a Völgység Múzeum tárja elénk.

Szekszárd

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.