Három régió, három megye határán

Három régió, három megye határán

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Három régiót, megyét kapcsol össze a Balaton, második legjelentősebb turisztikai központunk. Somogy, Zala és Veszprém megye a korábbi évtizedekben inkább csak a fürdőzéssel tudta csábítani a látogatókat, manapság már a legkisebb és legtávolabbi település is célpont lehet, ha unikális építészeti, történelmi, természeti, kulturális értéke van. Íme néhány közülük!

haromregioharommegyehataran 720

Somogy
Somogy megye középkori építményeinek nagy része a török időkben elpusztult, műemlékei elsősorban Kaposváron, Balatonkeresztúron és Balatonberényben koncentrálódnak. A megyeszékhely büszkesége a „Gugyuló Jézus” tabernákulum oszlop és a Nagyboldogasszony Székesegyház. Nevezetes középkori emlék a somogyvári bencés apátság, a Kaposvár melletti 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság romjai. Kőröshegy, Teleki, Szenyér, Buzsák templomai őrzik a XI-XV. század építészet sajátosságait, Balatonkeresztúr barokk temploma a környék legszebbike. Andocs ismert búcsújáró, Máriaruha-gyűjteménye igazi kuriózum. Valaha „Kastélyok országának“ nevezték Somogyot, 50 műemléki és 110 helyi védelem alatt álló főúri épületével. A legjelentősebbek az iharosberényi Inkey-, somogyvári Széchenyi-, az alsó- és felőobogáti, valamint berzencei Festeticskastélyok. A megye két Európa Nostra-díjas látványossága a szántódpusztai XVIII. századi majorsági épületegyüttes, valamint a népi építészetet eredeti formában bemutató zselici Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. 


Veszprém
Veszprém megye páratlanul gazdag műemlékekben, számos híres várral, kastéllyal, kúriával, csodálatos templomokkal. Ezúttal néhány kevésbé közismert célpontot ajánlunk. A Szent István alapította bakonybéli monostor 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot áraszt. Magyarpolány híres kálváriája, régi faluszerkezetet felidéző Europa Nostra-díjas, száz tornácos bakonyi parasztháza a Nemzeti Örökség része. A balácapusztai római romkert valaha a Dunántúl legjelentősebb római kori villagazdasága volt, különlegesen szép mozaikjait a Pompejiben talált képekhez hasonlítják. Ösküi kerektemploma, a rotunda hazánk egyetlen ilyen formátumú műemlék temploma. Értékes ipartörténeti emlék az örvényesi, XI. századból származó és máig működőképes két vízimalom, hazánkban legősibb malmai.

Zala
Hazai viszonylatban is jelentős a megye építészeti képe a közel félezer országos védelem alatt álló műemlékével, közöttük számos a mezőgazdasági-paraszti életmódhoz kapcsolódik. A megye kulturális központjában, Keszthelyen található a legtöbb érték – a Festetics-kastély és a parkjában álló pálmaház három nyeregtetős üvegházbódéjával, amelyek a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek –, de Nagykanizsa és Zalaegerszeg is messze kiemelkedik a sorból. Értékes egyháztörténeti műemlék a Becsehely-Pola templom, a Szent Anna körtemplom Kallósdon, a nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb, és a nagykanizsai 1758-ban felállított barokk Szentháromság szoborcsoport. Izgalmas úti cél a Zalavár-Vársziget, a felújított egervári várkastély, a galamboki, 1840 körül épített fatalpas, zsupfedeles tájház, mint a népi építkezés utolsó megmentett emléke és a Göcseji Falumúzeum. A megye természeti csodái közé tartozik a Keszthelyi öböl, a cserszegtomaji kútbarlang, a Hévízi gyógytó, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosó, a Kis-Balaton, valamint a zalaegerszegi Azáleás-völgy.

 

NAGYBOLDOGASSZONY-SZÉKESEGYHÁZ – KAPOSVÁR
1886 ÓTA ÁLL A VÁROS SZÍVÉBEN A NEOROMÁN katolikus templom, hazánk egyik legnagyobb imaháza. Elődje egy 1702-ben épült fatemplom volt, amelynek 12 év alatt épült a helyére a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk kőtemplom. 1885 óta látható a jelenlegi formájában. 

NEMZETI EMLÉKHELY – SOMOGYVÁR
A KAPUVÁRHEGY ezer éve Koppány szálláshelye volt, Szent László király itt emeltetett egy, a pécsi székesegyházhoz hasonló méretű bazilikát francia bencéseknek. A török 1556-ban felgyújtotta, romjait csak a 18. században hordták szét. 

SOMOGY KINCSE – SZENNA
A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM a helybéliek kezdeményezésére 1978-ban nyitott meg kapuit, hazánkban elsőként kapta meg az Europa Nostra-díjat. A falut viszonylagos elzártságának köszönhetően megkímélték a történelem viharai, ennek tudható be az építészeti hagyományok fennmaradása. 

KEREKTEMPLOM – ÖSKÜ
ÁRPÁDKORI KÖRTEMPLOM romjain épült a Veszprém megyei nevezetesség, amely a 18. században kapta jelenlegi tornyát. 1999-ben kívül-belül felújították, kulturális rendezvények színhelye. A rotunda kupolájának átmérője csaknem 7 méter, eredetileg kúp alakú lehetett, félgömbös zsindelytető fedi.

 

Szenna

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.