Három régió, három megye határán

Három régió, három megye határán

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Három régiót, megyét kapcsol össze a Balaton, második legjelentősebb turisztikai központunk. Somogy, Zala és Veszprém megye a korábbi évtizedekben inkább csak a fürdőzéssel tudta csábítani a látogatókat, manapság már a legkisebb és legtávolabbi település is célpont lehet, ha unikális építészeti, történelmi, természeti, kulturális értéke van. Íme néhány közülük!

haromregioharommegyehataran 720

Somogy
Somogy megye középkori építményeinek nagy része a török időkben elpusztult, műemlékei elsősorban Kaposváron, Balatonkeresztúron és Balatonberényben koncentrálódnak. A megyeszékhely büszkesége a „Gugyuló Jézus” tabernákulum oszlop és a Nagyboldogasszony Székesegyház. Nevezetes középkori emlék a somogyvári bencés apátság, a Kaposvár melletti 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság romjai. Kőröshegy, Teleki, Szenyér, Buzsák templomai őrzik a XI-XV. század építészet sajátosságait, Balatonkeresztúr barokk temploma a környék legszebbike. Andocs ismert búcsújáró, Máriaruha-gyűjteménye igazi kuriózum. Valaha „Kastélyok országának“ nevezték Somogyot, 50 műemléki és 110 helyi védelem alatt álló főúri épületével. A legjelentősebbek az iharosberényi Inkey-, somogyvári Széchenyi-, az alsó- és felőobogáti, valamint berzencei Festeticskastélyok. A megye két Európa Nostra-díjas látványossága a szántódpusztai XVIII. századi majorsági épületegyüttes, valamint a népi építészetet eredeti formában bemutató zselici Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. 


Veszprém
Veszprém megye páratlanul gazdag műemlékekben, számos híres várral, kastéllyal, kúriával, csodálatos templomokkal. Ezúttal néhány kevésbé közismert célpontot ajánlunk. A Szent István alapította bakonybéli monostor 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot áraszt. Magyarpolány híres kálváriája, régi faluszerkezetet felidéző Europa Nostra-díjas, száz tornácos bakonyi parasztháza a Nemzeti Örökség része. A balácapusztai római romkert valaha a Dunántúl legjelentősebb római kori villagazdasága volt, különlegesen szép mozaikjait a Pompejiben talált képekhez hasonlítják. Ösküi kerektemploma, a rotunda hazánk egyetlen ilyen formátumú műemlék temploma. Értékes ipartörténeti emlék az örvényesi, XI. századból származó és máig működőképes két vízimalom, hazánkban legősibb malmai.

Zala
Hazai viszonylatban is jelentős a megye építészeti képe a közel félezer országos védelem alatt álló műemlékével, közöttük számos a mezőgazdasági-paraszti életmódhoz kapcsolódik. A megye kulturális központjában, Keszthelyen található a legtöbb érték – a Festetics-kastély és a parkjában álló pálmaház három nyeregtetős üvegházbódéjával, amelyek a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek –, de Nagykanizsa és Zalaegerszeg is messze kiemelkedik a sorból. Értékes egyháztörténeti műemlék a Becsehely-Pola templom, a Szent Anna körtemplom Kallósdon, a nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb, és a nagykanizsai 1758-ban felállított barokk Szentháromság szoborcsoport. Izgalmas úti cél a Zalavár-Vársziget, a felújított egervári várkastély, a galamboki, 1840 körül épített fatalpas, zsupfedeles tájház, mint a népi építkezés utolsó megmentett emléke és a Göcseji Falumúzeum. A megye természeti csodái közé tartozik a Keszthelyi öböl, a cserszegtomaji kútbarlang, a Hévízi gyógytó, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosó, a Kis-Balaton, valamint a zalaegerszegi Azáleás-völgy.

 

NAGYBOLDOGASSZONY-SZÉKESEGYHÁZ – KAPOSVÁR
1886 ÓTA ÁLL A VÁROS SZÍVÉBEN A NEOROMÁN katolikus templom, hazánk egyik legnagyobb imaháza. Elődje egy 1702-ben épült fatemplom volt, amelynek 12 év alatt épült a helyére a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk kőtemplom. 1885 óta látható a jelenlegi formájában. 

NEMZETI EMLÉKHELY – SOMOGYVÁR
A KAPUVÁRHEGY ezer éve Koppány szálláshelye volt, Szent László király itt emeltetett egy, a pécsi székesegyházhoz hasonló méretű bazilikát francia bencéseknek. A török 1556-ban felgyújtotta, romjait csak a 18. században hordták szét. 

SOMOGY KINCSE – SZENNA
A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM a helybéliek kezdeményezésére 1978-ban nyitott meg kapuit, hazánkban elsőként kapta meg az Europa Nostra-díjat. A falut viszonylagos elzártságának köszönhetően megkímélték a történelem viharai, ennek tudható be az építészeti hagyományok fennmaradása. 

KEREKTEMPLOM – ÖSKÜ
ÁRPÁDKORI KÖRTEMPLOM romjain épült a Veszprém megyei nevezetesség, amely a 18. században kapta jelenlegi tornyát. 1999-ben kívül-belül felújították, kulturális rendezvények színhelye. A rotunda kupolájának átmérője csaknem 7 méter, eredetileg kúp alakú lehetett, félgömbös zsindelytető fedi.

 

Szenna

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}