Három régió, három megye határán

Három régiót, megyét kapcsol össze a Balaton, második legjelentősebb turisztikai központunk. Somogy, Zala és Veszprém megye a korábbi évtizedekben inkább csak a fürdőzéssel tudta csábítani a látogatókat, manapság már a legkisebb és legtávolabbi település is célpont lehet, ha unikális építészeti, történelmi, természeti, kulturális értéke van. Íme néhány közülük!

haromregioharommegyehataran 720

Somogy
Somogy megye középkori építményeinek nagy része a török időkben elpusztult, műemlékei elsősorban Kaposváron, Balatonkeresztúron és Balatonberényben koncentrálódnak. A megyeszékhely büszkesége a „Gugyuló Jézus” tabernákulum oszlop és a Nagyboldogasszony Székesegyház. Nevezetes középkori emlék a somogyvári bencés apátság, a Kaposvár melletti 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság romjai. Kőröshegy, Teleki, Szenyér, Buzsák templomai őrzik a XI-XV. század építészet sajátosságait, Balatonkeresztúr barokk temploma a környék legszebbike. Andocs ismert búcsújáró, Máriaruha-gyűjteménye igazi kuriózum. Valaha „Kastélyok országának“ nevezték Somogyot, 50 műemléki és 110 helyi védelem alatt álló főúri épületével. A legjelentősebbek az iharosberényi Inkey-, somogyvári Széchenyi-, az alsó- és felőobogáti, valamint berzencei Festeticskastélyok. A megye két Európa Nostra-díjas látványossága a szántódpusztai XVIII. századi majorsági épületegyüttes, valamint a népi építészetet eredeti formában bemutató zselici Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. 

Veszprém
Veszprém megye páratlanul gazdag műemlékekben, számos híres várral, kastéllyal, kúriával, csodálatos templomokkal. Ezúttal néhány kevésbé közismert célpontot ajánlunk. A Szent István alapította bakonybéli monostor 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot áraszt. Magyarpolány híres kálváriája, régi faluszerkezetet felidéző Europa Nostra-díjas, száz tornácos bakonyi parasztháza a Nemzeti Örökség része. A balácapusztai római romkert valaha a Dunántúl legjelentősebb római kori villagazdasága volt, különlegesen szép mozaikjait a Pompejiben talált képekhez hasonlítják. Ösküi kerektemploma, a rotunda hazánk egyetlen ilyen formátumú műemlék temploma. Értékes ipartörténeti emlék az örvényesi, XI. századból származó és máig működőképes két vízimalom, hazánkban legősibb malmai.

Zala
Hazai viszonylatban is jelentős a megye építészeti képe a közel félezer országos védelem alatt álló műemlékével, közöttük számos a mezőgazdasági-paraszti életmódhoz kapcsolódik. A megye kulturális központjában, Keszthelyen található a legtöbb érték – a Festetics-kastély és a parkjában álló pálmaház három nyeregtetős üvegházbódéjával, amelyek a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek –, de Nagykanizsa és Zalaegerszeg is messze kiemelkedik a sorból. Értékes egyháztörténeti műemlék a Becsehely-Pola templom, a Szent Anna körtemplom Kallósdon, a nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb, és a nagykanizsai 1758-ban felállított barokk Szentháromság szoborcsoport. Izgalmas úti cél a Zalavár-Vársziget, a felújított egervári várkastély, a galamboki, 1840 körül épített fatalpas, zsupfedeles tájház, mint a népi építkezés utolsó megmentett emléke és a Göcseji Falumúzeum. A megye természeti csodái közé tartozik a Keszthelyi öböl, a cserszegtomaji kútbarlang, a Hévízi gyógytó, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosó, a Kis-Balaton, valamint a zalaegerszegi Azáleás-völgy.

 

NAGYBOLDOGASSZONY-SZÉKESEGYHÁZ – KAPOSVÁR
1886 ÓTA ÁLL A VÁROS SZÍVÉBEN A NEOROMÁN katolikus templom, hazánk egyik legnagyobb imaháza. Elődje egy 1702-ben épült fatemplom volt, amelynek 12 év alatt épült a helyére a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk kőtemplom. 1885 óta látható a jelenlegi formájában. 

NEMZETI EMLÉKHELY – SOMOGYVÁR
A KAPUVÁRHEGY ezer éve Koppány szálláshelye volt, Szent László király itt emeltetett egy, a pécsi székesegyházhoz hasonló méretű bazilikát francia bencéseknek. A török 1556-ban felgyújtotta, romjait csak a 18. században hordták szét. 

SOMOGY KINCSE – SZENNA
A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM a helybéliek kezdeményezésére 1978-ban nyitott meg kapuit, hazánkban elsőként kapta meg az Europa Nostra-díjat. A falut viszonylagos elzártságának köszönhetően megkímélték a történelem viharai, ennek tudható be az építészeti hagyományok fennmaradása. 

KEREKTEMPLOM – ÖSKÜ
ÁRPÁDKORI KÖRTEMPLOM romjain épült a Veszprém megyei nevezetesség, amely a 18. században kapta jelenlegi tornyát. 1999-ben kívül-belül felújították, kulturális rendezvények színhelye. A rotunda kupolájának átmérője csaknem 7 méter, eredetileg kúp alakú lehetett, félgömbös zsindelytető fedi.

 


Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop