Akár egy látomás, a Dunántúl közepén elterülő hatalmas víztömeg mindenkinek mást, mégis egyet jelent. A fény és levegő hatására színét folyamatosan változtató tavat északon a Balaton-felvidék napsütötte lejtője, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi- dombság, keleten a Mezőföld határolja. Különlegesen tiszta levegője, vizének illata, selymessége, kékje, sárgája, smaragdzöldje, a megannyi vitorla, a partot körülölelő települések és az érzelmi kötődés mindannyiunkat idevonz.
Északi part
Bárhonnan jövünk is, büszkeségtől dagad a mellünk a szeretett tó láttán. Északi partszakaszát a Bakony erdő borította hegyei és a Balaton-felvidék egyenetlen, a tó fölé emelkedő fennsíkjának gazdagon termő szőlőlugasai szegélyezik. Ez utóbbi híres borvidék, kiváló adottságú termőhelyeiről rendkívül zamatos borok kerülnek palackba. A fürdő- és nyaralóhelyek a 20. században indultak rohamos fejlődésnek a part menti komolyabb magánvillákkal és a korszerűbb állami és magánnyaralókkal. Komfortos strandok követik egymást láncszerűen, közülük a keszthelyi, balatongyöröki, csopaki, alsóörsi, balatonalmádi, hogy csak néhányat említsünk, ám a part lüktető ütőere kétségkívül Balatonfüred, amely a rendszerváltás után induló több ütemű város- és infrastruktúrafejlesztés hatására alaposan átalakult. Új épületeket emeltek, régieket újítottak fel a környezetbe illeszkedő léptékkel a város karakteréhez illeszkedve, mégis korszerűen. Az északi part műemlékekben gazdag történelmi településekben, természeti értékekben bővelkedik, mint Tihany vagy a badacsonytomaji arborétum, de találunk romantikus kastélyokat, várromokat is, például Szigligeten.
SZIGLIGET – FESTŐI VÁRROM
1262 óta magasodik a Várhegyen, az Öregfalu fölött 229 méterre a pannonhalmi apátság által épített vár, amely a török háborúk alatt végvárként védte a Balatont, a muszlim seregek sohasem tudták elfoglalni. 1697-ben villám csapott a puskaporos toronyba, végül a császár felrobbantatta. 2014 tavaszától élvezhetjük a teljesen újjávarázsolt, több szintes vár látnivalóit. Káprázatos a kilátás a kéklő Balatonra, a környező tanúhegyekre, a középkori várkonyhában képet kapunk a szabad kéményes, kemencés konyháról. A több szintes várban számos középkori játék, nyaranta koncertek szórakoztatják a látogatókat.
BALATONUDVARI – SZÍV ALAKÚ SÍRKÖVEK
Az északi parton járva álljunk meg a 71-es úton Balatonudvari műemlék temetőjében, ahol 63 szív alakú sírkövet találunk, jól kivehető felirattal. Máshol is találunk hasonlót a Balaton-felvidéken, de ilyen nagy számban csak itt. A temetőt az 1770es években nyitották meg, a sírkövek többsége az 1800-1850 közötti évekből származik. Keletkezése Balatonudvari egykori ezermesteréhez köthető, aki meggyőzte a lakosságot, hogy sírköveik csakis emberi szív alakúak lehetnek, „Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, azután kővé.” Állítólag az utolsó sírkő is az övé volt, maga faragta.
KESZTHELY – FESTETICS K ASTÉLY
Hazánk kastélyépítészeti remeke eredeti bútorokkal berendezve a XVIII–XIX. századi főúri világ mindennapjait mutatja be. A horvát Festetics Kristóf 1739-ben vásárolta a birtokot, a vadászkastély többszöri átalakítása után Festetics György, a Georgikon alapítója építtette a könyvtári szárnyat (a szakiskola hallgatói szabadon látogathatták). Mai neoreneszánsz és neobarokk stílusát az 1880-as években kapta, festői angolparkjában pálmaház, modern múzeumépületében vadászati, vasútmodell kiállítás, a kastélykertben Hintómúzeum, ötszáz éves pincerendszerében pedig a Balatoni Borok Házát találjuk.
Déli part
Mária Terézia idején még a Balaton teljes lecsapolására gondoltak, szerencsére azonban e tervek meghiúsultak. Ahogy az északin, úgy a déli parton is a 20-30-as évektől kezdődően indultak fejlődésnek a nyaralótelepek, megsokszorozódott az építkezések száma, és rövid idő alatt összefüggő települések születtek. A korábbi nagypolgári villák építését felváltotta a kisebb nyaralóké, jól átgondolt stratégiai városképtervezés hiányában, ennek következménye a mai vegyes településkép, amelyen tovább rontott a 70’-es évek szocreálja, a tömegturizmus és a fellendült idegenforgalom „Zimmer Frei” hullámpalás megoldásai.
A 90’-es évek végétől a Balaton üdülőterületének hosszú távú fejlesztési terve a déli partra is előnyösen hatott. A sekélyebb, lassabban mélyülő déli partszakasz településeihez strandok sokasága tartozik. Itt több a szabadstrand, a boglári Platán egyesek szerint a legjobbak közül való. Gyenesdiás, Balatonlelle, Siófok, Balatonföldvár és Balatonboglár strandjai a Kékhullám Zászlót elnyerő 25 balatoni strand közül 2014-ben megkaptáka a legjobb minősítést jelentő három csillagot. Legyünk bár a Balaton bármely településén, kisebben vagy nagyobban, a csodálatos az benne, hogy a tó jelen van a partközeli utcákban, a növényzetben, a klímában, a parti sütödék illatában, a napfényben, a gyermekkor boldog emlékeiben és a szép jövő reményében egyaránt.
Hozzászólások