Hagyomány és haladás, Hajdu

Hagyomány és haladás, Hajdu

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Debrecen és Nyíregyháza között félúton, Téglás határában hozta létre eredetileg hadiipari céllal a Hajdúsági Iparmuveket több mint hatvan évvel ezelőtt a magyar kormány. Mára a HAJDU Hajdúsági Iparművek Rt. három különálló cég, különböző tevékenységekkel, de továbbra is száz százalékos magyar tulajdonban. Folytatva a hagyományt, de felismerve a kor szükségleteit is.

hagyomanyeshaladashajdu 720


A civil termelés 1957-ben, a keverőtárcsás háztartási mosógépek gyártásával indult el a Hajdúsági Iparművekben. Ahogy múltak az évek, bővült egyre a megbízható minőségben piacra bocsátott termékek köre: centrifugák, vízmelegítők, automata mosógépek. A saját fejlesztésű és licencvásárlással honosított gyártmányokkal és a hozzá tartozó géppark kialakításával az 1980-as évekre közepes méretű iparvállalat jött létre, jelentős exporttal. A rendszerváltást követően, 1994-ben az akkori menedzsment fantáziát látott a nagyipari vállalatban, és HAJDU Hajdúsági Iparművek Részvénytársaság elnevezéssel magántulajdonba került. 1996-ban beindították a járműalkatrész-gyártást is, 1997-tol kezdődik a környezetbarát konstrukciók – termékek és technológiák – előtérbe helyezése. Új energiaforrásokat hasznosító termékeket fejlesztettek ki, megszülettek az első gázüzemű forróvíztárolók és a megújuló energiát hasznosító termékek.

Három egységben
2005-ben a HAJDU Hajdúsági Iparmuvek Rt. három különböző tevékenységekre különálló céggé vált szét, de továbbra is a teljes vállalat száz százalékos magyar tulajdonban van. A „hagyományos” HAJDU termékek, tehát az épületgépészeti és háztartási készülékek gyártását és értékesítését a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (rövid nevén HAJDU Zrt.) viszi tovább.

A HAJDU Cégcsoport másik két tagja: a HAJDU Autotechnika Ipari Zrt. fémmegmunkálással – jellemzően lemezmegmunkálással, lemezalakítással előállított alkatrészeket gyárt. Termékei elsősorban világmárkákba (pl. Mercedes, Volvo, Audi, Ferrari, BMW, stb.) beépülő autóipari alkatrészek, azonban vállalkoznak más jellegű, technológiáikkal előállítható termék gyártására. Ezen kívül gyártóeszközök tervezésével, gyártásával és karbantartásával is foglalkoznak.

A HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. a vállalatok telephelyéül szolgáló HAJDU Ipari Parkot működteti, amely ideális környezetet és széleskörű szolgáltatásokat biztosít ipari létesítmények üzemeltetéséhez. A betelepülőknek lehetőségük van a telkek és a meglévő létesítmények bérlésére vagy megvásárlására, közműszolgáltatás, iparvágány-használat, raktározás stb. igénybevételére.

A HAJDU Ipari Park területén tavaly megvalósult legújabb beruházás egy egyedi műszerezettségű, inkubátorház jelleggel működő szolgáltató- és innovációs központ, amelyben a korszerű energetikai rendszerek, a megújuló energiák hasznosítása, tesztelése és mérése gyakorlati megismerése válik lehetővé, segítve a vállalkozások ez irányú tevékenységét. Előadó- és kiállítótermei kiváló lehetőséget nyújtanak külső partnerek számára rendezvények megtartására.

Megújuló energiák szolgálatában
A HAJDU Zrt. 1996-ban, az indirekt fűtésű, hőcserélős forróvíztárolók bevezetésével kezdte meg megújuló energiás termékkörének kialakítását. A cég jelenlegi fő stratégiai irányvonalát is e készülékek fémjelzik. A hagyományos termékkörön túl puffertárolók, vegyes tüzelésű és kondenzációs gázkazánok, indirekt és hoszivattyús forróvíztárolók, napkollektorok gyártását, forgalmazását végzik.

E termékek bevezetésével lehetőség nyílt arra, hogy HAJDU készülékekből, egy ház komplett melegvíz-előállítási és fűtési rendszere is összeállítható. A cég országosan teljes körű alkatrész- és szervizellátást is biztosít a termékek karbantartására és javítására, a további fejlesztésekkel pedig ma már kibővített szolgáltatást nyújtanak beruházásokhoz. Elvégzik a műszaki felmérést, tervezést, pályázatírást és kivitelezést, sot, igény szerint vállalják az üzemeltetést és természetesen a berendezések szervizét is. E projektek megvalósításában már kiépített alvállalkozói rendszer segíti a munkát.

Közkedvelt és elismert
Számos díj és elismerés – a többi között a puffertároló-családra elnyert Magyar Termék Nagydíj 2010, az STA típusú, multienergiás fűtésű forróvíztároló-családnak odaítélt Magyar Minoség Háza 2010-díj, az IDE 75 F típusú indirekt futésű forróvíztárolóra kapott E.ON Energiatakarékossági-díj, és a HBKIK által 2014-ben Innovációs- Díjban részesített hoszivattyús forróvíztároló – is igazolja, hogy a cég jó irányt választott. A termékek elismertségén túl a HAJDU márka is közkedvelt és elismert a mai napig, hiszen évek óta elnyeri a Business Superbrands vagy Superbrands, illetve fennállása óta, azaz öt éve a MagyarBrands elismerést.

www.hajdurt.hu


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.