A két világháború között az ország ötödik legnagyobb városa volt, csak 1950 óta a Budapest része. Egyik érdekes sajátossága, hogy bár a főváros központjától kilométerekre fekszik, emellett nyugalmat árasztó kertvárosi részekkel is rendelkezik, ám sűrű beépítettségével, jelentős forgalmával, élénk gazdaságávalsokkal inkább valamelyik belső kerületre emlékeztet, mint külvárosra.
Kispest kitűnő fekvésének – közvetlen autópálya-csatlakozás, fontos útvonalak metszéspontja – , és nem utolsósorban a rengeteg beruházásnak, a sok új munkahelynek köszönhetően a dél-pesti régió centrumává fejlődött.
Vajon az a 68 ezer ember, aki a kerület több mint 27 ezer lakásában él, milyen körülmények között lakik – Mit tud tenni az önkormányzat annak érdekében, hogy a panelházakban és a Wekerle-telepen élők egyaránt otthonuknak tekintsék ezt a nem egész tíz négyzetkilométert itt Budapest déli részén.
Tímár Bélát, a kerület fiatal, agilis polgármesterét Kispest lakáshelyzetéről, az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről kérdeztük.
– Nagyban befolyásolja lehetőségeinket, hogy a kerület beépítettsége igen magas, tehát rendkívül kevés a szabad terület. Ennek következtében minden eszközt igénybe kell vennünk azért, hogy Kispest lakásállománya gyarapodjon, illetve minőségileg javuljon.
A rendelkezésre álló területeket igyekszünk a lehető leggazdaságosabban kihasználni. Nemrég kezdődött meg egy hatvanlakásos lakótelep építése, az előző ciklusban adtak át egy úgynevezett – fecskeházat – abból a célból, hogy segítséget nyújtson a fiataloknak a valódi otthonteremtés feltételeinek megalapozásához.
Az önkormányzat – lehetőségeihez mérten – minden olyan kezdeményezést támogat, amely az itt élők lakásgondjait enyhítheti. A kormány otthonteremtési koncepciójához kapcsolódva a fiatal házasoknak 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, az új lakást építőknek 700 ezer forint kamatmentes hitelt biztosítunk. Természetesen ezt csak azok kaphatják, akik már huzamosabb ideje kispesti lakosok, hiszen csak szűkebb pátriánk polgárainak támogatására van módunk.
Hasonló elgondolásból döntöttünk úgy, hogy az oktatási intézmények összevonása, illetve vállalatok, intézmények átszervezése következtében felszabadult épületekben, irodaházakban – főleg kisméretű – lakásokat alakítunk ki, amelyek a kevésbé tehetősek számára is megfizethetőek lesznek. Rendelkezünk egy úgynevezett lakásalappal, amely egyelőre még nem olyan jelentős összeg, hogy nagyobb építkezéseket finanszírozhatnánk belőle, de folyamatban van egy fővárosi tulajdonban levő telek megvásárlása, amelyet a saját területünkkel egyesítve mintegy negyven lakás építésére alkalmas összefüggő építési telekké alakíthatunk.
Miután, mint említettem, anyagiakban nem bővelkedünk, a hasonló beruházások megvalósítására vállalkozókkal, befektetőkkel szerződünk, és ők a terület árának egy részét kész lakásokkal fizetik ki, amelyeket az önkormányzat bérlakásként tud hasznosítani.
A kerületben egyébként is megnőtt a bérlakások iránti kereslet, hiszen egyrészt az új, lakáscélú hiteleket nem tudja mindenki igénybe venni, másrészt sokan vannak, akik tőkéjüket nem lakásvásárlásba kívánják fektetni, hanem az annak forgatásából származó jövedelmük teszi lehetővé, hogy piaci áron, hosszú távon béreljenek lakást.
Minden lehetőségünkre álló eszközzel támogatjuk a lakásbővítési, -korszerűsítési elképzeléseket is. Természetesnek és jogosnak tartjuk a több generáció együtt élésére alkalmas lakások megteremtésére vonatkozó igényeket, ezért, ahol a jogszabályok és az épület paraméterei engedik, lehetőséget biztosítunk a tetőtér beépítésére, a hozzáépítésre, esetleg különálló házak egyesítésére.
A lakásállomány gyarapítása mellett nem feledkezhetünk meg a már meglévő épületek minőségének megóvásáról, a felújításokról, korszerűsítésekről sem. Nemrég készítettünk egy felmérést, amely az 1200 önkormányzati tulajdonban lévő lakás műszaki állapotát vizsgálta. Nem egy esetben kiderült, hogy az épület felújítása sokkal többe kerülne, mint az ingatlan tényleges piaci értéke. Ilyenkor – hozzáteszem, hogy túlnyomórészt alacsony komfortfokozatú, gyakran nem is lakás céljára épített ingatlanokról van szó – inkább az épületek lebontása mellett döntünk, amivel az ottlakók is jól járnak, hiszen lényegesen jobb állapotú cserelakáshoz jutnak, az önkormányzat pedig a felszabaduló telken a koncepciójába illő beépítést hajthat végre. Ezáltal elérhetjük, hogy nem egy idejétmúlt állapotot konzerválunk, hanem a lakók életminőségén tudunk javítani.
Feltétlenül szólni kell még a kerületi lakásállomány közel felét kitevő panelházakról is amelyek állapota lassan időszerűvé tesz egy tömeges rekonstrukciót. Ezt azonban a kerület saját erőből képtelen lesz megoldani, ide már jelentős állami segítségre lesz szükség.
Hozzászólások