A dél-pesti-régió centruma

A dél-pesti-régió centruma

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A két világháború között az ország ötödik legnagyobb városa volt, csak 1950 óta a Budapest része. Egyik érdekes sajátossága, hogy bár a főváros központjától kilométerekre fekszik, emellett nyugalmat árasztó kertvárosi részekkel is rendelkezik, ám sűrű beépítettségével, jelentős forgalmával, élénk gazdaságávalsokkal inkább valamelyik belső kerületre emlékeztet, mint külvárosra.

 

 

Kispest kitűnő fekvésének - közvetlen autópálya-csatlakozás, fontos útvonalak metszéspontja - , és nem utolsósorban a rengeteg beruházásnak, a sok új munkahelynek köszönhetően a dél-pesti régió centrumává fejlődött.

 

Vajon az a 68 ezer ember, aki a kerület több mint 27 ezer lakásában él, milyen körülmények között lakik - Mit tud tenni az önkormányzat annak érdekében, hogy a panelházakban és a Wekerle-telepen élők egyaránt otthonuknak tekintsék ezt a nem egész tíz négyzetkilométert itt Budapest déli részén.

 

Tímár Bélát, a kerület fiatal, agilis polgármesterét Kispest lakáshelyzetéről, az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről kérdeztük.

 

- Nagyban befolyásolja lehetőségeinket, hogy a kerület beépítettsége igen magas, tehát rendkívül kevés a szabad terület. Ennek következtében minden eszközt igénybe kell vennünk azért, hogy Kispest lakásállománya gyarapodjon, illetve minőségileg javuljon.

 

A rendelkezésre álló területeket igyekszünk a lehető leggazdaságosabban kihasználni. Nemrég kezdődött meg egy hatvanlakásos lakótelep építése, az előző ciklusban adtak át egy úgynevezett - fecskeházat - abból a célból, hogy segítséget nyújtson a fiataloknak a valódi otthonteremtés feltételeinek megalapozásához.
Az önkormányzat - lehetőségeihez mérten - minden olyan kezdeményezést támogat, amely az itt élők lakásgondjait enyhítheti. A kormány otthonteremtési koncepciójához kapcsolódva a fiatal házasoknak 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, az új lakást építőknek 700 ezer forint kamatmentes hitelt biztosítunk. Természetesen ezt csak azok kaphatják, akik már huzamosabb ideje kispesti lakosok, hiszen csak szűkebb pátriánk polgárainak támogatására van módunk.
Hasonló elgondolásból döntöttünk úgy, hogy az oktatási intézmények összevonása, illetve vállalatok, intézmények átszervezése következtében felszabadult épületekben, irodaházakban - főleg kisméretű - lakásokat alakítunk ki, amelyek a kevésbé tehetősek számára is megfizethetőek lesznek. Rendelkezünk egy úgynevezett lakásalappal, amely egyelőre még nem olyan jelentős összeg, hogy nagyobb építkezéseket finanszírozhatnánk belőle, de folyamatban van egy fővárosi tulajdonban levő telek megvásárlása, amelyet a saját területünkkel egyesítve mintegy negyven lakás építésére alkalmas összefüggő építési telekké alakíthatunk.
Miután, mint említettem, anyagiakban nem bővelkedünk, a hasonló beruházások megvalósítására vállalkozókkal, befektetőkkel szerződünk, és ők a terület árának egy részét kész lakásokkal fizetik ki, amelyeket az önkormányzat bérlakásként tud hasznosítani.
A kerületben egyébként is megnőtt a bérlakások iránti kereslet, hiszen egyrészt az új, lakáscélú hiteleket nem tudja mindenki igénybe venni, másrészt sokan vannak, akik tőkéjüket nem lakásvásárlásba kívánják fektetni, hanem az annak forgatásából származó jövedelmük teszi lehetővé, hogy piaci áron, hosszú távon béreljenek lakást.
Minden lehetőségünkre álló eszközzel támogatjuk a lakásbővítési, -korszerűsítési elképzeléseket is. Természetesnek és jogosnak tartjuk a több generáció együtt élésére alkalmas lakások megteremtésére vonatkozó igényeket, ezért, ahol a jogszabályok és az épület paraméterei engedik, lehetőséget biztosítunk a tetőtér beépítésére, a hozzáépítésre, esetleg különálló házak egyesítésére.
A lakásállomány gyarapítása mellett nem feledkezhetünk meg a már meglévő épületek minőségének megóvásáról, a felújításokról, korszerűsítésekről sem. Nemrég készítettünk egy felmérést, amely az 1200 önkormányzati tulajdonban lévő lakás műszaki állapotát vizsgálta. Nem egy esetben kiderült, hogy az épület felújítása sokkal többe kerülne, mint az ingatlan tényleges piaci értéke. Ilyenkor - hozzáteszem, hogy túlnyomórészt alacsony komfortfokozatú, gyakran nem is lakás céljára épített ingatlanokról van szó - inkább az épületek lebontása mellett döntünk, amivel az ottlakók is jól járnak, hiszen lényegesen jobb állapotú cserelakáshoz jutnak, az önkormányzat pedig a felszabaduló telken a koncepciójába illő beépítést hajthat végre. Ezáltal elérhetjük, hogy nem egy idejétmúlt állapotot konzerválunk, hanem a lakók életminőségén tudunk javítani.
Feltétlenül szólni kell még a kerületi lakásállomány közel felét kitevő panelházakról is amelyek állapota lassan időszerűvé tesz egy tömeges rekonstrukciót. Ezt azonban a kerület saját erőből képtelen lesz megoldani, ide már jelentős állami segítségre lesz szükség.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}