Pula, Fiumétól északra

Pula, Fiumétól északra

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hazai barangolásainkat - melyet múlt számunkban Szanticskán, Észak-Magyarország kis gyöngyszemével kezdtük - most a Dunántúlon folytatjuk. Ha valaki elbizonytalanodna, hogy a római kori amfiteátrumáról híres Pula Horvátországban van, ne ijedjen meg, ott is van egy Pula, Fiumétól délre. Van azonban nekünk is egy Pulánk, mégpedig Veszprém megyében, a Kab-hegy déli lábánál, Tapolca és Veszprém felezőpontjában. Kalauzunk ezúttal Krizsán András, Pula főépítésze, aki egyúttal a helyi lokálpatriotizmus megtestesítője is.

 

 

A középkorban Pula felé haladt a középkori hadi út, a Via Magna. A település a török idők után az Esterházy család birtoka lett, akik a XVI. század közepén az elnéptelenedett falut bajorországi németekkel újratelepítették. Az újkorban a községet Zala megyéhez, majd 1950-től ismét Veszprém megyéhez, Nagyvázsony körjegyzőséghez csatolták. A tanácsi világ névleges önállósága 1968 végéig tartott, majd Nagyvázsonnyal, később Barnag, Mencshely és Vöröstó községekkel volt közös községi tanácsa. E rövid kis történeti áttekintésből is látszik, hogy bár Pula jogilag mindig önálló településként létezett, mégsem volt soha független. A nagy változás 1990-ben teremtődött meg, mikor megalakulhatott az önálló önkormányzat és képviselő-testület, bár az adminisztrációs ügyeket továbbra is a körjegyzőség, Nagyvázsony intézi. Vagyis megteremtődött a lehetőség arra, hogy a feladatokat maguk határozzák meg, a pénzügyi korlátokon belül.

 

Pula jövője nem kilátástalan, mert több nagyváros (Veszprém, Tapolca, Ajka) vonzáskörzetében fekszik. Új lendületet adna azonban a fejlődésnek, ha Nagyvázsony lenne a centruma a formálódó új gazdasági térségnek. Nyitva áll még egy alternatíva előttük, az idegenforgalom, a falusi vendéglátás fellendítése. Szerencsére az utóbbi években híressé vált kapolcsi - Művészetek völgye - rendezvénysorozat ismertté tette a környék idegenforgalmi szépségeit, természeti kincseit. Egyre több régi parasztházat vásárolnak meg és újítanak föl, teszik rendbe a régi homlokzatokat, portákat. Bőven van a környéken látnivaló: erdő, középkori kolostorrom, bő vizű, friss forrás, Európa legnagyobb bazaltbarlangja, a lignitbánya négymillió éves leletekkel, lenyomatokkal, a tihanyival vetekedő gejzírkúp, és a szőlőhegy gyümölcsökkel és jó borral.

 

Pula, az ország többi, magára valamit is adó településéhez hasonlóan, igyekezett kezébe venni sorsának intézését. Egyik legsürgősebb feladatának a lakosság megőrzését és a lélekszám növelését tartva parcellázta a falu belterületébe ékelődő valamikori Esterházy-, később téeszmajor területét. Úgy foglalt állást, hogy a szokványostól, hétköznapitól eltérő, de a község építészeti sajátosságaira jellemző módon építteti be a területet. A MAKONA Építésziroda a major területére nyolc új házhelyet javasolt kialakítani. Jelenleg az épületek közül öt áll, kettőben már laknak is. A község akkori polgármesterének, Reményi Antal nyugdíjas (nép)tanítónak gondolata volt, hogy a szép elvek és elképzelések mellett a gyakorlati megvalósulást is tartsa szem előtt. Azaz a szinte jelképes összegért megvásárolt telkeken a felépítendő házak feleljenek meg azoknak a szempontoknak is, melyet az önkormányzat fontosnak tartott - jelesen a falu jelenlegi beépítési sajátosságainak. Így találta meg az azóta is jól bevált megoldást: a község saját közigazgatási határán belül az építésiengedély-köteles terveket előzetesen a település főépítészével kell jóvá hagyatni. Egyébként nem is kell sokat győzködni sem a tulajdonosokat, sem a tervezőket, hogy tartsák tiszteletbe a helyi építészeti hagyományokat, hiszen nyilván ez vonzotta őket Pulára, a nyugodt, tiszta környezet, a szép, régi házak, utcák. Tudják, látják a régi házakon, hogy milyen legyen a homlokzat, mennyire fontos egy szép új - pulai - kéményfejezet, hogy miért van szükség a bejárati ajtó elé egy kis tornácra. A házak épülnek, ha lassan is, de a szándék, és főleg az arányos léptékű egységes falukép már kezd kirajzolódni. Nem a fölösleges, innen-onnan ellesett homlokzatrészletekből állnak össze az épületek. Fölöslegesen nem építenek üres padlásterekhez kapcsolódó, hőhidas, rosszul szigetelt tetőtéri erkélyeket, színes műanyag hullámpalás bejárati előtetőket. Már látszanak az új kéményeken, homlokzatokon a régi motívumok, vakolatdíszek, egy kicsit újra érezni a település szerves fejlődésének nyomait és lehetőségeit.

 

Néhány évvel ezelőtt egy csekély összegű, vissza nem térintendő állami támogatásból felújíthatta a község egy közösségi épületét. A támogatás a barokk templom felújítására kevés volt, arra azóta is gyűjtenek, a kis Flórián-kápolna - hála Istennek - - 92 ben helyi összefogással megszépült, iskola sajnos már húsz éve nincs faluban. Volt viszont egy kocka formájú ravatalozó, típus garázsajtó-bejárattal. A helyére készült épület már nemcsak ravatalozó, hanem - templom?, temetőkápolna, kis tornyában Gombos Miklós harangöntő lélekharangja.
S hogy még egy nélkülözhetetlen erőforrásról is beszámoljak, szólni kell a pulaiak egészséges lokálpatriotizmusáról, a község újratelepítésének 250. évfordulójára szervezett kis ünnepségről. Ennek fénypontja, a ma már több mint tízéves jubileumát ünneplő - Náczi-hegyi - napok voltak, minden pincénél vendégvárás, finom bográcsgulyás, pásztortarhonya, szalonnasütés illata, hajnalig tartó közös borozgatás, énekelés, csillagnézés. Ha július utolsó szombatján önök is erre járnak, jöjjenek föl a Náczi-hegyre, és igyanak egy pohár bort a pulaiak és mindannyiunk egészségére?

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}