– Termoszban – lakni jó

A nem megújuló energiahordozók fogyása, folyamatos drágulása miatt egyre magasabb lesz a fűtési számlánk. Pedig e kényszerűség alól van kibúvó: fokozott hőszigeteléssel minimálisra csökkenthetjük kiadásainkat, igaz, nem csekély beruházás árán. A korszerű falazóelemek, a szabványosnál jóval vastagabb hőszigetelő rétegek, a hármas üvegezésű ablakok beépítése ugyanis többletköltségekkel jár. Egy befektetés akkor mondható gazdaságosnak, ha viszonylag rövid időn (nyolc-tíz éven) belül megtérül. Lakóépületeinket viszont több nemzedék kiszolgálására tervezzük.

 

 

Magyarországon az építkezők, kivitelezők, de még a tervezők többsége is bizonytalan a hőszigetelési követelmények, szabványok tekintetében. Még mindig az 1992 óta hatályos szabályozásból indulnak ki, holott az abban rögzítettek nyugat-európai viszonylatban már elavultak, jóllehet még azok betartása is kívánnivalót hagy maga után. Nem minden önkormányzat követeli meg az energetikai megfelelés igazolását, az építész tervező gyakran mellőzi a számítást a tervdokumentációból, vagy régebbi ismereteire támaszkodva az 1986-os, netán 1979-es hőátbocsátási követelményértékek teljesítését mutatja ki, miszerint a falak hőátbocsátási tényezője (ún. k érték: W/m2K) legfeljebb 0,7 W/m2K lehet, a tetőszerkezeteké pedig 0,4. Ezek után nem csoda, ha korszerű fűtési rendszer ellenére is magas a fűtési számla, télen nedvesednek, penészednek a falak bizonyos részei, kellemetlen a lakók komfortérzete, tetemes a fűtésből eredő károsanyag-kibocsátás. Szakemberek között a német irányelvet követve hallgatólagosan él egy magasabb követelmény is (falakra 0,4, tetőkre 0,2 k), más kérdés, hogy melyik beruházó tartja magát ehhez.

 

Ezt az értéket is felülmúlják a határoló felületekre előírt 0,2 W/m2K-t tartó, és hővisszanyerő szellőzőrendszerrel ellátott alacsony energiájú, vagy kis rezsijű házak. Az ilyen épületek energiafogyasztása 48 kilowattóra/m2, ami négyzetméterenként 4,8 m3 földgáz fogyasztását jelenti évente.
A passzív házak az előbbieknél még szigorúbb mutatók szerint épülnek. Éves energiaigényük kevesebb mint 15 kWh/m2, 85 százalékkal alacsonyabb, mint a hatályos szabályozás. Az épületeket azért nevezik passzívnak, mert (környezetterhelő) fűtő-hűtő rendszer alkalmazása nélkül teljesíti a komfortos lakás elvárásait. Itt az energiaigényt a jó tájolású, átlátszó szerkezetek, a háztartásban használt elektromos eszközök hulladékhője és az emberi test energialeadása fedezi. Az egész úgy működik, mintha egy nagy termoszban laknánk.
Mindez a homlokzati felületek optimalizálásával érhető el, részint körültekintő tájolással, másrészt a határoló szerkezetekre vonatkozó szigorú követelményekkel. A légcsere ablaknyitogatás nélkül, hővisszanyerő légtechnikai berendezésekkel valósul meg. Az üvegezett felületeknek legalább 0,8 W/m2K hőátbocsátási értéket kell tartaniuk, ami csak háromrétegű üvegezéssel érhető el. S ami a legfontosabb: az épületszerkezet hőátbocsátási tényezőjének maximum 0,15, de lehetőleg 0,1 W/m2K alatt kell lennie. Hőhidak itt a 30 centiméter vastag hőszigetelés révén szóba sem kerülhetnek, a geometriai hőhidakat pedig a jó tervezéssel, és a hőszigetelő anyag 60 centiméteres túlnyújtásával küszöbölik ki.
Hogyan érhetők el ezek a fantasztikusnak tűnő mutatók a gyakorlati megvalósítás során – A hőszigetelés egyfajta túlméretezésével. A padlózat betonja alá például a nálunk szokásos 3-5 centiméter vastag hőszigetelő lapok helyett 25 centiméter vastag nagy teherbírású extrudált polisztirol lemezt fektetnek le. A nagy nyomószilárdságra azért van szükség, mert a lemezalap alá helyezett hőszigetelő anyagra ránehezedik az egész épület súlya. Az alap alatti hőszigetelésnek a falak külső síkjánál legalább hatvan centiméterrel túl kell nyúlnia. Az alaplemezre kerülő vízszigetelés után az úsztatott padló készül el közepes nyomószilárdságú szigetelőanyaggal. Az aljzat hőátbocsátási tényezője ezáltal összességében nem haladhatja meg a 0,13 W/m2K értéket. A lábazat szigetelőlemeze is ezt az értéket tartja. A homlokzati hőszigetelő rendszer 30 centiméter vastagságban készül lépcsős élképzésű polisztirol lemezekből. Így a falak 0,12 k alatt maradnak. Lapostető, hagyományos ácsszerkezetű tető, vagy vasbeton – koporsófödém – esetén 30-36 centiméter vastagságú átfedéses szigeteléssel érhető el a kívánt 0,12-0,11-es k érték.
Ha nem is az iménti, de igen jó hőszigetelési hatásfok érhető el könnyebben megfizethető áron a hazai építőanyag-piacon megjelent korszerű falazó elemekkel, szerkezetépítési módszerekkel is. Különböző márkaneveken többféle – a zsalukő falazóblokkokhoz hasonló – , kemény polisztirolból, illetve cementkötésű fagyapotból készült, egymásba illeszthető, betonnal kiönthető építőelem kapható. Ezeket teljes rendszerben kínálják, áthidalókkal, födémelemekkel stb. Az ilyen falazatok amellett, hogy jóval túlteljesítik a hazai szabványt, statikailag meglehetősen masszívak, földrengés- és tornádóállóak.
Nagyon jól hőszigetelt házak építhetők könnyűszerkezetes szendvicspanelekből, fából és rönkből. Ezek k értéke már közelíti az alacsony rezsijű épületekét. Könnyen, gyorsan befűthetők, és megerőltetés nélkül hőn tarthatók, viszont nagyobb beton- vagy téglatömegek híján a fűtés leállítása után nem tárolják és sugározzák vissza hőakkumulátorként a meleget.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop