A belgiumi Gent mellett él félig magyar, félig flamand családunk, ide álmodtuk meg otthonunkat. Vendégeink gyakran szinte vakáción érzik magukat, amint a teraszról gyönyörködnek a kerítésen túl legelésző lovakban, tehenekben, kecskékben és kis falunk templomtornyában.
Immár 17 éve élek Belgiumban családommal, s amikor természetközeli új otthont kerestünk, beleszerettünk a Gent környéki hangulatos falusi környezetbe. A 3000 négyzetméteres telken álló öreg parasztház átépítésénél csak a hagyományos ablakok maradtak meg, míg a fával borított, hozzáépített modern házrészen nagy ablakokon árad be a fény-árnyék játék. A nagy tolóablakok láthatatlan falként engedik, hogy a ház a kerttel, a kint a benttel, a természet a dizájnnal egy egész legyen, és ne vetekedjenek egymással. Itt gyakran fordulnak meg a közeli mezőkről nyulak, fácánok, vadlibák és vadkacsák, a „pitypang” állólámpa akár a kertben is nőhetett volna. Napelemek fejlesztik az áramot, napkollektorok melegítik a vizet, a vécétartályok esővízzel működnek.
A tervezésben nagy segítséget jelentett budapesti barátnőm, Baráth Judit belsőépítész, akitől sok jó tanácsot, ötletet kaptam – például a dobogók alkalmazását is –, s ha elkészültem egy-egy látványtervvel, kijavította, megkönnyítve a bútorok, színek választását. A tervezésnél a meleg anyagokat és a földszíneket vettük figyelembe, de a természet nemcsak a fa bútorokban és parkettában nyilvánul meg a házban, hanem a tapéták anyagán és mintáján, a kézzel csomózott természetes szőnyegeken és a fürdőszobákban, mellékhelységekben használt természetes burkolóanyagokban is. Négyfős családunk fontos lételeme a közös főzés és étkezés, ezért választottuk az amerikai konyhát, amely a nappalival összefonódva a ház szíve, igazi élettér. Ugyanolyan dekoratív, mint amennyire funkcionális: rengeteg szekrény. fiók, háztartási gép könnyíti a munkát. A nappalit tölgyfával burkolt, megemelt dobogóra terveztük, mintegy a lépcső folytatásaként képez kapcsolatot az emelettel. A különleges T formájú ülögarnitúra esetében fontos szerepe volt a modularitásnak, amit a belga Indera bútorcégnek köszönhetünk. Kettős funkciót tölt be: a család nemcsak kényelmesen tévézhet együtt, de a kályha nyitott tüze mellett a szófa másik oldalán is üldögélhetünk. A játékosság, kreativitás, variálhatóság nemcsak az ülőgarnitúránál volt fontos, de a felfüggesztett szekrényeknél, polcrendszereknél is.
Az átépítést mindvégig magam irányítottam, az építészt néha az őrületbe kergetve, a kivitelezővel, szakemberekkel is sokat vitatkoztam. Végül az eredménnyel mindenki maximálisan elégedett volt, azóta is referenciaként mutatják be otthonunkat, és mi is megunhatatatlanul élvezzük nap mint nap.
|
Egy élettér akkor működik jól, ha nem szabályok határozzák meg. Az enteriőr legyen értünk, és ne fordítva! Egy kis bátorság, egy kis „fűszer” vidámabbá, szerethetőbbé tesz lakást, házat, közösségi teret. |
 |
|
|
Baráth Judit
|
Hozzászólások