Verőfényes déli domboldal. A nap valósággal odatűz a hatalmas teraszra, ahol vendéglátónk egy valóságos kis otthont rendezett be, mégsincs meleg. És ez nemcsak a hűsítő zöldteának köszönhető; a teraszt és vele együtt a nappalit párahűtés teszi kellemessé. A történet messziről indul: alapja egy vízió, amely a térrel és a fénnyel kapcsolatos. „Azt nem tudtam, milyen házat szeretnék, csak azt, hogy milyet nem”– kezd a mesélésbe házigazdánk. „Két dolog volt fontos: legyen tér (ehhez domboldal kell) és elég fény (ehhez pedig Nap).
A ház középpontja a míves cserépkályha. „Amikor a tervezővel kialakítottuk a koncepciót, rajzoltam egy ikszet, és azt mondtam, hogy ez a kályha, és e köré rajzoltuk meg a házat. A kályhában fával tüzelünk, hiszen ez környezettudatos megújuló energiaforrás, és télen remekül kiegészíti a gázfűtést.” A 800 négyzetméteres, 3 méter belmagasságú ház fűtése a leghidegebb hónapban sem érte el a százezer forintot. Ehhez persze hozzájárulnak az 50 cm vastag falak, és a háromrétegű, nemesgázzal töltött ablakok is, amelyek az energiafogyasztást nagymértékben csökkentik. Íme a jó példa: egy óriásnak sem kell feltétlenül hatalmas ökológiai lábnyomot hagynia…
{gallery}images/stories/verysimple/parahutes/terasz{/gallery}
A terasz, mint élettér
A 80 m2 alapterületű terasz a ház dél-nyugati oldalán helyezkedik el, mintegy a nappali folytatásaként. „Alapvetően azért lett ekkora, mert alattunk van egy 50 köbméteres esővízgyűjtő ciszterna. Abszolút szélvédett, így nyáron, ha nem gondoskodtunk volna a hűtésről, elviselhetetlen lenne itt a klíma. E célra egyfelől az árnyékolás szolgál, ám nappal még így is elviselhetetlen lenne itt a hőmérséklet, ha nem építettük volna be a párahűtő rendszert.”
Kellemes klíma, köddel
Az ötletet egy görögországi élmény adta: a déli sziget eldugott kisvendéglőjében szinte izzott minden, a kerthelyiség fölé kihúzott ponyva nem sokat ért a nap és a meleg ellen. A csoportból többen hőgutát kaptak – már akik a terasz azon felén ültek, ahol nem volt párahűtés. Szerencsére vendéglátónk nem tartozott közéjük, így az elhatározás ott helyben megszületett: otthonra is ilyen rendszer kell! A választás a DITUSZ Kft-re esett, amelynek szakemberei felmérték a terepet, a telepítést viszont már maga a tulajdonos végezte. „A szerelés nem volt bonyolult, kevesebb, mint két óra alatt összeraktuk a „legót”, a fúvókák beállítása is kb. ennyi időt vett igénybe.” A hűtőrendszer lelke a 80 atmoszférás dugattyús kompresszor, amelyhez 16 fúvóka kapcsolódik. A szivattyú 1,8 l/perc kapacitású, roppant csendes, áramfogyasztása 270 W/h; üzemeltetési költsége mindössze kb. 15-20 Ft/óra. A fúvókák 50-60 liter vizet permeteznek ki óránként, és úgy vannak beállítva, hogy a permet ne érhessen földet, a víz még a levegőben elpárologjon. „Azzal, hogy a ködpermet párolgása által kívül hűvösebb lesz, mint belül, elindul egy természetes légmozgás, ami kiszippantja a meleget, kb. 5-6 C fokkal csökkentve a terület hőmérsékletét.”
Ez így leírva, tudom, nem tűnik túl soknak, ám a relatív hőérzet – ezt magam is tanúsíthatom – jelentősen csökken. S még egy nem elhanyagolható érv a párafüggöny mellett: a szúnyogok nem kedvelik, így hatásos védelmet nyújt ellenük is.
Hozzászólások