Mediterrán ház bontott téglával, meleg színekkel, természetes anyagokkal és teli élettel. A déli domboldalon fekvő ikerház a hagyományossal ellentétben nem egymás mellé, hanem egymás mögé rendelte a szomszédokat, így bár közel vannak egymáshoz, szinte sosem találkoznak, mert otthonaik két különböző utcából, egymásnak háttal nyílnak. Ez is lehet a jószomszédi viszony egyik titka.
A lejtős telket feltöltötték, aljában fedett kocsibeállókat, tárolót, tetején sziklakertet, kis tavakat, grillteraszt és egy különleges, hajót mintázó fajátszóteret építettek. A kő, fa és tégla összhangjával játszó épület észrevétlenül simul bele a tájba, szögletes vázát íves ablakok és boltozatosan feltett díszítések oldják. A homlokzat a mesebeli mézeskalács házikóra emlékeztet. Ahogy Jancsi és Juliska otthonában egymásra rakódtak a sütemények, úgy sorakoznak itt egymás mellett a szebbnél szebb árnyalatokban úszó bontott téglák. A tervező-házigazda különböző bontási területekről vásárolta össze ezeket, a címeres példányok elsősorban a homlokfrontba épültek be, de több helyiségben megjelennek a lakáson belül is.
A belső tér színeit részben a festők, részben a tapétagyártók, de mindennek cenzoraként a háziasszony alakította ki. Az ifjú hölgynek ugyanis, bár nagy műgonddal válogatta ki a színeket, a falra kenve mégsem nyerte el mind a tetszését, így saját kezűleg korrigálta az árnyalatokat. A pasztell almazöld, egyhangú előszobából is azért lett élénkebb hatású – zöldfolyosó”, mert a sok sötét diófaburkolat és ajtófront között frissítő felületekre vágyott. A földszinten padlófűtés van a kúszó-mászó gyerkőcök miatt, az meglepő módon még a lamináltpadló alatt is kiválóan szolgál.
A speciális burkolat szintén diószínt öltött, mint ahogy a ház legtöbb fafelülete. Mindez a háziasszony dédnagynénjétől örökölt komódnak és a hozzá tartozó tükörnek köszönhető, ezek voltak ugyanis a háztartás első igényes darabjai, így hozzájuk igazodott minden más. A csempefelületek a padlón és a falakon is rusztikus hatásúak, domború díszekkel, halványzöldes bordűrökkel és vajszínű alaphangulattal. A téglaívek és mészkőfelületek legtöbbje a nappaliban, illetve a társasági tér és az étkező határán találhatók, hol kandallóburkoló, hol térelválasztó, hol pusztán esztétikai szerepet betöltve.
A nappali klasszikus stílusú, művelúr ülőgarnitúrája a két- és négyéves – rombológép” mellett merész vállalkozásnak tűnhet, pedig vizes szivaccsal minden piszok könnyedén kivehető belőle. A vörös-arany párnák, terítők és függönyök oldják az elegáns hatást, és otthonossá teszik a teret. A kandalló nem álmegoldás, a modern szokásokkal ellentétben valóban működik. Építészeti tükörképe a helyiség másik oldalán a nappali és az étkező határán álló terméskőfal, illetve a polcrendszer, amelyben növények és dísztárgyak akadályozzák az átlátást, mégis összekapcsolják a két helyiséget.
A konyha, a fürdő- és az előszoba finoman megmunkált bútorait egy remek asztalos készítette: munkája olyan kiváló referenciának bizonyult, hogy azóta a legtöbb környékbeli házat az ő bútoraival rendezték be. Az U-alakú konyha sarkában apró spájz nyeli el a felhalmozott hozzávalókat, az ablakból a kerti tóra és a játszótérre látni, így aztán a mama rajta tartja szemét a kint randalírozó – törpökön?. Az étkezőgarnitúra Hollandiából érkezett, az elegáns faragott székek maguktól értetődően olvadnak be a termésköves háttérbe. A főző-étkezőhelyiség meghatározó színpárja a zöld és a sárga, ami elsősorban a kiegészítőkön jelenik meg. A földszint még két helyiséget, egy parányi dolgozószobát és a lépcsőfeljáró alá beépített mosóhelyiséget bújtatja. Ez utóbbiban talált helyet a mosógép, a vasalódeszka és egy vendégvécé.
Az emeleti feljáró szokatlan megoldással: kovácsoltvas gyerekkapuval indul és végződik, a zöldesre antikolt kecses vaskorlát védi a kicsiket az óvatlan balesetektől. A lépcsőház valódi mediterrán színeket tartogat, narancs-tégla együttese tapéta-bordűrrel és gipsz dekorcsíkkal határolódik el. Az emeleten ügyesen berendezett fürdő, háló, két egybenyitott szobából kialakított gyerekbirodalom és a szülői háló, illetve az abból nyíló erkély osztozik. A fürdő valóságos műremek, zöldes díszítőmotívumai frissességet csempésznek a helyiségbe, a világos alapszín pedig tisztaságot sugall.
A hidromasszázs sarokkád köré a lakberendező ötlete alapján kerültek a keskeny, lépcsőzetes falfülkék, a szabadon maradó sarokba pedig a beépített zuhanyzó.
A cirkóberendezést perforált előlapú szekrénybe rejtették, az épített mosdó ajtaja pedig ugyanebből a rácsos falemezből készült.
A gyerekszoba igazi mesevár. A fiúk felségterülete zöldbe és kékbe öltözött. Eredetileg külön szobát terveztek nekik a szülők, de amíg kicsik és szívesen töltik közösen minden percüket, addig egy térben játszanak és alszanak. Falaikat a lakberendező türelemjátéka, a Micimackó és a 100 holdas pagony részletei díszítik. Az ügyes kezű hölgy a lámpákat is befestette, még a szemnek kellemetlen kéményoszlopot is látványos fatörzzsé varázsolta. A dühöngő alapja zöld laminált padló, ez és a bárányos tapéta igazán meleggé és barátságossá teszik a játszóteret.
A hálószoba a legegyszerűbb lakóterület
a házban: mindössze egy futonágy és egy könyvespolc, illetve két keleti hatású lámpa alkotja a berendezését. Meleg színe ma már nem tetszik a lakóknak, s ha maradnának, ezt mindenképpen átfestenék. Ám erre már nem kerülhet sor, hiszen mire e sorok megjelennek, a család már az ország egy távoli kisvárosában költözik új otthonba, mert a családfőt odaköti majd a munka. Ahhoz pedig, hogy szintén hangu-latos új lakásuk valóban otthon lehessen, elengedhetetlen, hogy együtt legyen a család.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások