Társasházi kintlevőség

Drasztikusa, közel háromszorosára nőtt az elmúlt öt évben a társasházak, lakásszövetkezetek kintlévősége, ami egyes épületeket már a működőképtelenség határára sodort. A lakók tartozásai többek közt azért is megugrottak, mert a házak kötelező kiadásai komoly terhet jelentenek a családoknak.

Két év alatt több mint 5 millió forintra duzzadt az egyik nyolcvan lakásos társasházunk 3 millió forintos közös költség kintlévősége. Egy kisebb, huszonnyolc lakásos épületünknek pedig ugyanennyi idő alatt emelkedett 1 millió forintról 1,5 millió forintra a tulajdonosoktól be nem hajtható követelése – panaszolja lapunkban a fővárosi épületeket kezelő közös képviselő. Elmondja azt is, hogy meg nem fizetett közös költségekből a házaknak súlyos problémája lehet, mert azon túl, hogy így esélyük sincs felújításra, nem indulhatnak még ezt segítő pályázatokon sem. Emellett előfordul az is, hogy a házban a közös képviselőnek még a lift leállítását is kilátásba kell helyeznie annak érdekében, hogy a lakók hajlandóak legyenek kifizetni tartozásuknak legalább egy részét.

Németh Miklós, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára tájékoztatása szerint például a fővárosban, a belvárosi területeken egy 600 lakásról szóló statisztikai szerint 2010 és 2012 között 29 százalékkal nőtt a tulajdonosok hátraléka.

Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy 2008 és 2012 között drasztikusan, 3,5 milliárd forintról mintgy 9,2 milliárdra nőtt a társasházak és lakásszövetkezetek közös költségből származó kintlevősége. Farkas kiemelte azt is, hogy a kintlevőség egyik oka – a lakosság eladósodottsága mellett – az, hogy megnőtt a társasházak kötelező kiadása. Ez utóbbi azért történt, mert ma már a lakóközösségeknek fizetnie kell például a gázkészülékek felülvizsgálata, az energetikai tanúsítvány elkészítése, a katasztrófavédelem körébe tartozó intézkedések elvégzése miatt. Az ezekből adódó tételek egy átlagos, 165 lakásos épületben 2,2–3,3 millió forintot jelentenek. Farkas Tamás emiatt azt javasolja, hogy az állam – pályázati úton – vállalja át ezeknek a kötelező kiadásoknak az egyharmadát. Az elnök a lehetséges megoldások között azt is említette, hogy értékesítéskor ne lehessen átírni a vevő nevére a lakást, amíg az nem mutat be igazolást arról, hogy a lakáson nincs közösköltségtartozás. További megoldás lehet a tartozás miatti jelzálogjog bejegyzés ingyenessé tétele, továbbá az árverések egyszerűsítése is.