A hőszigetelésről nemrég mindenkinek a hungarocell név jutott eszébe. Napjainkban extrudál, expandált polisztirol, poliuretán, üveggyapot, ásványgyapot, kőzetgyapot, PIR, fagyapot, papírdara, parafa termékekből válogathatunk, ha egyáltalán sikerül eligazodnunk. S ezek csupán a hőszigetelő lapok, a gyártók egész rendszereket kínálnak, ragasztóanyaggal, dübellel, üvegszövettel, vakolattal, festékkel, falra, lábazatra, födémre, tetőre. Jobb, ha szakemberre bízzuk a döntést!
Találhatunk a piacon kiváló minőségű prémium termékeket, de olcsó, darabos, újrahasznosított lapokat is. A legrosszabb, amit tehetünk, ha vélt takarékosságból a különböző márkájú hőszigeteléseket keverve alkalmazzuk. Az eltérő hőszigetelési értékű anyagok egymással nem kompatibilisek, a rosszabb minőség, a pontatlan illesztés a szigetelés gyenge pontjává válhat, ahol páralecsapódás, penészedés alakulhat ki, sőt, akár le is eshet a termék.
Gyenge minőséggel több a kár
Amennyiben a hőszigetelő alapanyag hővezetési jellemzői nem érik el a megadott gyári mértéket, látszatmunkát végeztünk: hiába lesz meg a szigetelés vastagsága, az akár 30 százalékkal is kevesebbet ér. A gyenge minőség esztétikai, alaktartási problémákat is okozhat, a táblák találkozásánál láthatatlan repedések alakulnak ki, ami idővel a szigetelést tönkreteszi. Szakszerűtlen utólagos szigeteléssel akár kárt is tehetünk az épület műszaki állapotában, például, ha vályogházat nem páraáteresztő anyagba burkolunk, meggyengülhet a falazat. Amúgy pedig minden fajta utólagos szigeteléskor figyelmet kell fordítani a páratechnikai követelményekre.
Hogyan ütemezzük a felújítást?
Nem elég egy-egy falfelületet, falvastagságot kalkulálva kiszámítani a szükséges, a szabványnak éppenhogy megfelelő hőszigetelőanyagvastagságot, hanem az épület egészét figyelembe véve kell méretezni a szigetelést. Például, ha az ablakok nem szorulnak cserére, de nem a legkorszerűbbek, akkor többlet szigetelőanyag-vastagsággal ellensúlyozhatjuk a gyengébb ablakokat, vagy egy rossz tájolású családi ház esetében a vastagabb homlokzati hőszigeteléssel ellensúlyozhatjuk a hiányzó napsugárzást.
Ha nem áll rendelkezésünkre a teljes összeg az egész épület felújítására, gondoljuk meg, milyen lépésekben haladjunk a hőszigeteléssel. A legjobb eredményt a padlásfödém szigetelésével érhetjük el (50-60 százalék fűtésirezsi-csökkenés), s ez kerül a legkevesebbe. Amennyiben a padlásteret a későbbiekben sem kívánjuk beépíteni, üveggyapotpaplanokkal oldható meg legolcsóbban a szigetelés, de a párafékező fóliáról ne feledkezzünk meg. Ha raktározni, járkálni is szeretnénk a padlástérben, helyezzünk el EPS lapokat vagy tömörebb kőzetgyapot táblákat, arra pedig fektessünk OSB lapokat. Ez ugyan drágább az előbbinél, de tekintélyes tároló helyet nyerhetünk vele.
Másodikként a homlokzatot, falazatot érdemes megfelelően szigetelni, de ne hagyjuk ki a lábazatot, padlózatot sem! Amennyiben a a ház energetikai korszerűsítése a cél, a teljes határoló szerkezetet szigetelni kell, ebbe pedig beletartoznak a nyílászárók is. Bár sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerre vásároljanak hőszigetelő anyagot és új ablakokat, kültéri ajtókat, a későbbi bontási munkálatok elkerülése érdekében mégis az az ideális, ha egyidejűleg történik az ablakcsere és a hőszigetelés. Ha csak az egyiket tudjuk finanszírozni, érdemes a nyílászárókkal kezdeni, és később hőszigetelni. Ezzel nemcsak sok bontástól kíméljük meg magunkat, de a régi ablakok hőhíddá alakulását is jó eséllyel elkerülhetjük. Keressünk olyan szakembert, aki nem zárkózik el nyílászáróink felülvizsgálatától, esetleges cseréjétől, sőt, segít a jó minőségű ablakok beszerzésében is.
Ha már egyszer elhatároztuk, hogy belevágunk házunk sokat halogatott hőszigetelésébe, ne akarjunk spórolni az anyagvastagságon, ugyanis a projektre szánt kiadás nagyobb részét az állványozás, alapozás, vakolás, ragasztás dübelezés munkadíja teszi ki. Az átlagos 6-8 cm-es szigetelő lapok helyett minimum 12-15 cm vastagságban gondolkodjunk! Fűtési költségünk csökkenése hosszszabb távon bőven visszahozza az egyszeri befektetést.
Minden négyzetcentiméter egyforma vastagságban legyen leszigetelve, különösen odafigyelve a nyílászárók, erkélyek körüli területekre. Gyakori hiba, hogy csak az ereszcsatorna szintjéig készül a szigetelés, holott azt a koszorúig kell felvinni, és a födémszigetelésnél a talpszelemeneken is át kell vezetni, hogy elkerüljük a hőhidak kialakulását.
Tetőtérben még gondosabban!
Régi tetőterekben előfordul, hogy szeles időben valósággal befúj a szél a függőleges és a ferde sík találkozásánál, tetősík-ablaknál, „kutyaólaknál”, bárhol, ahol rés látható. Gyakori hiba, hogy a szálas szigetelőanyag ugyan bent van, de olyan laza és vékony, hogy a szigetelés szinte elenyésző. Felújításuknál jobb esetben csak az elhasználódott szálas szigetelőanyagot kell eltávolítani a szarufák közül, rosszabb esetben a párazáró fóliát is újra be kell építeni.
Egy tetőtér-szigetelés számos hibalehetőséget rejt, például ha a szigetelőanyag fölött nincs hely a bejutott párás levegőt kiszellőztetni. A szigetelőanyagot pontosan vágjuk be, mert ha a tábla kisebb a kelleténél, vagy nagyobb és meghajol, hézag keletkezik. Kritikus helyek a vápák, élek, a tetőablakok melletti illesztések, és a „kutyaólak” szinte teljes felülete. A tető faszerkezetein lecsapódó pára a szarufák idő előtti korhadásához vezet, ami jelentősen lerövidíti a tetőszerkezet élettartamát. Ne hagyjuk ki a vasbeton szerkezet környékének hőszigetelését sem, és a koszorúknál is előfordulhatnak hibalehetőségeket.
Mennyezet tetőtéroldali szigetelésénél manapság már a lépcsőzetes vagy kétrétegű felrakás javasolt. Amennyiben csak a szarufák között hőszigetelünk, bizonyosan hőhídak alakulnak ki. Gyakori hibaforrás a hőszigetelés nem kellő vastagsága is, az 5-10 cm helyett ma már 20-25 cm vastag szigeteléseket célszerű beépíteni.
LEGGYAKORIBB HIBÁK
NEDVES FALRA HŐSZIGETELÉS
ÚJ ÉPÍTÉSNÉL TIPIKUS, hogy nem várják meg a falak kiszáradását, a kivitelező beépíti a nyílászárókat, felteszi a szigetelést. Mivel a fal a habarcsban található vizet magába veszi, a nedvesség egyrészt megreked a szigetelőrétegen, rontva annak szigetelőképességét, másrészt befelé távozik, nehezen eltüntethető penészfoltokat keletkeztet.
CSAK A DRÁGÁBB LÉPÉSÁLLÓ JÓ!
SPÓROLÁS A LÉPÉSÁLLÓ SZIGETELÉSSEL
Bútorokkal terhelt, igénybevételnek kitett járófelületek alá kizárólag a drágább lépésálló szigetelést használjuk, mert a falra való erre alkalmatlan, és a spórolásból tetemes kárunk lesz. A homlokzatra kifejlesztett táblák ugyanis a beton és a bútorok súlya alatt a vártnál jobban tömörödnek, megrepedezik a felbeton, a járólapok pedig eltöredeznek.
KIMARADT FELÜLETEK?
SZIGETELÉSBŐL KIHAGYOTT FELÜLETEK
Sokan nem veszik figyelembe, hogy nem csupán a látható felületeket kell hőszigetelni. Például a betonlábazat földben lévő része a falazatnál is vastagabb hőszigetelést igényel, ehelyett gyakran megfeledkeznek róla. A lábazat látszó részén pedig kizárólag a drágább, de vizesedésnek ellenálló extrudált polisztirol (XPS) használható, különben a nyílt cellás polisztirol nedvességgel telítődve megfagy, és ledobja magáról a vakolatot.
Az oromzat függőleges felületén felül szigetelni kell a tetősík alatti részét is, különben elszökik a meleg. A szigetelést akkor is el kell készíteni, ha az a tetőcserepek visszabontásával jár, mert a hőhíd a korábbbiaknál is csúnyábban vizesedik.
GONDATLAN KIVITELEZÉS
KÁRBA VÉSZ A JÓ ANYAG IS, HA HANYAG A MUNKA
A ragasztórétegnek a táblák felületének legalább 40 százalékát fednie kell a kerületén, a tábla közepén pedig 3 ponton pogácsatechnikval kell beragasztózni, különben kéményhatás alakul ki: Ilyen esetben az áramló levegő drasztikusan lerontja a szigetelő hatást, tűz esetén pedig teljesen leéghet a falról a polisztirol.
Dübeles rögzítés nélkül a szél letépheti a falról a lemezeket. A kivitelezés során a dübelek helyeire is ragasztó pogácsát kell tenni, különben a hőszigetelő lapok nem rögzülnek jól. Négyzetméterenként hat dübel szükséges. Óvakodjunk a túl olcsó, újra feldolgozott műanyagokból gyártott dübelektől, néhány év múlva eltörnek, elengedve a szigetelést.
Közvetlenül a téglára, nyers falazatra nem szabad feltenni a hőszigetelést. Girbe-gurba, üreges felületen pontatlanul illeszkedik a szigetelés, a táblák réseibe ragasztó kerül, a kibuggyant ragasztócsík pedig megannyi apró hőhídat képez.
A kapcsolók, falilámpák, ablakok, a tető faszerkezete, a teraszok megnehezítik, lassítják a munkát. Ezeknél a részeknél purhabbal kell tömíteni a hézagokat, összeragasztani a lapokat. Élvédőt minden sarokra, élre tenni kell, mert csak ez képes megvédeni a sarkokat a sérülésektől. Ahol spórolnak az élvédőkön, a sarkoknál már egy év múlva letöredeznek darabok.
Hozzászólások