A hazai építészetben az utóbbi években lényegesen gazdagabbá és merészebbé vált a szín- és formavilág. Markánsan szegetté váltak a nyíláskeretek, s velük együtt a párkányok is. Nem véletlen, hogy az ablak környezetét az épület homlokzatával együtt szokás megtervezni, előre kiválasztva az épületstílusához illő párkánymegoldást.
Ablakkönyöklőkkel a több száz éves épületek homlokzatán is találkozhatunk, ám míg a régi időkben elsősorban kőből készült párkányok voltak jellemzőek, ma a legkülönfélébb anyagok felhasználásával állítják elő a gyártók a külső és belső ablakzáró elemeket: készülhet a könyöklő acélból, alumíniumból, műanyagból, márványból, valódi- vagy műkőből, netán extrudált vagy expandált polisztirolhab alapú épületszobrászati anyagból.
Nélkülözhetetlen elemek
Ahány alapanyag, annyiféle lehetőség, az egyszerű, elsősorban a funkcióra – vagyis a vízvédelemre – koncentráló párkánytól, a régi idők építészeti ornamentikáját idéző, díszesebb darabokig széles a választék. Ízlés, pénztárca, no meg az épület arculata befolyásolhatja a választást. A könyöklő kialakítása azonban nem pusztán esztétikai szükséglet, a víz- és légmentesség miatt is fontos része az ablak lezárásának. A hagyományos falazatokhoz általában bádogszegők, esetleg éltéglából készült könyöklők tartoznak, az újabb építésű házakon színben, formában és anyagban is változatosabb párkányok figyelhetők meg, nemritkán egybekötve az ablak egészének keretbe foglalásával.
Manapság az ablak a homlokzati felületkezelés előtt kerül a helyére, a megfelelő falnyílásba, ezután következik a hézagok kitöltése, például poliuretánhabbal. A könyöklő helyét már ekkor ki kell alakítani. Az acél vagy alumínium ablakkönyöklő kétféleképpen kerülhet a helyére: egy szigetelőréteg közbeiktatásával a főfalra, vagy a szigetelőrétegre helyezett alátétdeszkára szokták helyezni. A kő, márvány vagy műkőpárkány közvetlenül a főfalhoz illeszkedik. Mivel az ablakzáró elem egyik funkciója a szigetelés, mindig ügyelni kell arra, hogy az illesztéseknél ne keletkezzenek hőhidak.
Szabványos méretek
Egyes alapanyagokból, például az acélból, műanyagból készült párkányok előregyártva, szabványos méretekben is kaphatók, míg a kő-, márvány- és műkőkönyöklők általában igény szerint, egyedi kivitelben rendelhetők meg. Az acéllemezből készült védőelemeket valamilyen védőréteggel szokták ellátni, sőt, külön az esőkopogást tompító bevonatot is lehet rendelni hozzájuk. A vízvédelmet élzáró profilok biztosítják. Ahhoz, hogy a lecsepegő víz ne tudja átnedvesíteni a falat, az ablakpárkánynak néhány centiméterre ki kell nyúlnia a falsíkból. A vízelvezetést segíti a lejtős elhelyezés, illetve az elülső részen kiképzett csepegtetőél. A külső könyöklők a tíz centistől a hatvan centisig többféle szélességben kaphatók. Míg a keskenyebb változat elsősorban homlokzati védőelemként funkcionál, a szélesebb akár virágládák biztonságos elhelyezésére is alkalmas.
A lakások éke
De nemcsak a külső épületdíszítés virágzik manapság, nagy a keletjük a különféle belső, épített lakásdíszeknek is. Többfajta előre gyártott belső könyöklő kapható kőből, öntött gipszből, laminált lapokból, műanyagból, de akár készíttethetünk asztalossal is fából egyedi párkányt. Mivel a ma bárhol beszerezhető, korszerű hőszigetelő ablakok beépítésekor már nem kell a belső párásodás okozta vizesedéssel számolni, az ablakok belső lezárása inkább formális belsőépítészeti követelmény. A belső könyöklő azonban mégsem puszta díszítőelem a lakótérben, megfelelően kialakítva, többféle praktikus funkciót is betölthet. Ha a lecsapódó párát már nem is kell felfogni, azért a csupasz fal könnyebben piszkolódik és sérül, így ha nem akarunk lepattogzott, elszürkült fallal szembesülni minden egyes ablaknyitáskor, érdemes valamilyen belső párkányt kiképezni.
A könyöklő kézenfekvő funkciója lehet a fűtőtest esztétizálása. A legtöbb lakásban a radiátor ugyanis az ablak alatti, lakberendezési szempontból – holt” térben kap helyet. Ha pedig egy szélesebb könyöklővel fedjük el a fűtőtestet, az nem csupán javítja a belső tér összhatását, de a hőáram útjának megváltoztatásával növelheti a fűtés hatásfokát is. Ráadásul az így keletkezett felületet többféleképpen hasznosíthatjuk is: akár rakodótérként, munkafelületként használhatjuk, esetleg elektromos, vagy távközlési vezetéket rejthetünk el az elülső takarólemez alatt.
Hozzászólások