Életünk körülbelül kilencven százalékát zárt térben, a négy fal között töltjük, ám a vírushelyzet miatti otthoni munkavégzés még tovább növelte ennek mértékét, sokan napokig, hetekig ki sem mozdulnak a lakásból. A belső levegő minősége ezért is kiemelkedően fontos.
Az elmúlt évtizedek egyre korszerűsödő építési anyagai – az ablakok fokozott légzárása – és a szigorodó előírások miatt észrevétlenül megszűnik a lakások természetes szellőzése, ami új problémákat és azok megszüntetésére új megoldásokat hoz.
Megoldás lakásokhoz, családi házakhoz
Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás tud lenni. Így ezekbe a helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha csak ezt az egyszerűbb megoldást tudjuk kiépíteni, akkor válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Az ablakok fokozott légzárása miatt az épületek friss levegő utánpótlásának másik módja a szabályozott gépi szellőztetés.
Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak, amely rendszerek egy központi ventilátor egységből és egy hővisszanyerőből állnak. A helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. A szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükségletét 80 százalékkal is csökkenteni lehet. Az így kialakított rendszerek szabályzását CO2-érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is ki lehet egészíteni. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakásunk. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését szakemberrel végeztessük el, majd pedig a tervek alapján elvégzett kivitelezés után az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz mérnöki segítséget kérjünk.
Vírushelyzet, légtisztítók
A lakásszellőztető rendszerek tisztán külső, friss levegővel dolgoznak, a kültérből szállítják a levegőt a lakószobákba, ami alapvetően megfelelő a vírus elleni védekezés elveinek. A hővisszanyerőben ugyan keresztezik útjukat a friss és az elszívott levegő, azonban csak a hőtartalmuk cserélődik ki, fizikailag nem keverednek egymással. A tisztán friss levegős rendszereknél könnyű belátni, hogy használatukkal nem vagyunk jobban kitéve a vírusok terjedésének, mint egy alapos szellőztetéssel. A páratartalom befolyásolja a vírusok terjedését az épületekben. Különböző elméletek léteznek, de úgy néz ki, hogy a páratartalom ebben komoly szerepet játszik. A relatív páratartalmat próbáljuk 40 és 60 százalék közötti értéken tartani, magasabb páratartalom esetén testünk vírusokkal szembeni ellenállási képessége csökkenhet. A zárt térben a levegőben lévő szennyezőanyagokat szellőztetéssel a legjobb eltávolítani, de vannak esetek, amikor nem tudunk szellőztetni, vagy valami ok miatt egyáltalán nincs lehetőség rá. Ilyen esetben belső légtisztító berendezéssel is tudjuk javítani a belső levegő minőségét. A berendezés képes fizikailag leválasztani a szagokat okozó szerves vegyületeket, illetve különböző módszerekkel tudják csírátlanítani az átszűrt levegőt. A légtisztítás csak egy dolog, ezek a berendezések nem pótolják a szellőztetést, hiszen a lakott helyiségek oxigénpótlása a legfontosabb egészségügyi szempontból.
Légminőség-érzékelő az okosotthonban
A szellőztetést nem csak páraszabályozásra kell használni, a levegő minőségének csak egyik részét adja a szoba páratartalma. Jó légzárású ablakokkal rendelkező lakás légminőségét sok minden más, a levegőben lévő anyag is befolyásolja. A lélegzés miatt feldúsuló CO2, a konyhában, fürdőszobában keletkező szagok mind-mind befolyásolják komfortérzetünket. A levegőben lévő anyagok érzékelésére az iparban évtizedek óta alkalmazzák a légminőségérzékelőket. Évtizedes használatuk, nagy sorozatban történő gyártásuk mára teljesen elérhetővé tette a légminőség-érzékelő szenzorokat. Az okosotthoneszközök gyártói elérhető áron kínálnak olyan eszközöket, amelyek képesek a helyiség levegőjében lévő szerves anyagok mennyiségét érzékelni, jelezni, és szükség esetén akár be is avatkozni. Egy jól megépített szellőzőrendszer érzékeli a reggelihez készített sült baconszalonna illatát, és automatikusan képes a szellőzést nagyobb fokozatra kapcsolni, amint a szagok megjelennek.
A szellőzőrendszerek karbantartása
A lakásszellőztető rendszerek sok esetben az épületszerkezetbe rejtett csöveken keresztül csatlakoznak a helyiségekhez. A csőhálózat gyakorlatilag láthatatlanul végzi a dolgát, szállítja a friss levegőt a szobákba. A folyamatos légmozgás miatt nagyon nagy fontosságú a csőrendszer elején elhelyezett szűrőegység rendszeres karbantartása. Ha a szűrőbetét elpiszkolódik, az talán a kisebb gond, hiszen az elégtelen szellőzést észrevesszük, és előbb-utóbb rátalálunk az eltömődött alkatrészre. A legfontosabb azonban a szűrők rendszeres cseréje, mert a poros, nedves, hűvös szűrőszövet könnyen a penész melegágya lehet. A légcsatornák tisztán tartása is elengedhetetlen, egy rossz szűrő miatt könnyen elpiszkolódik az egész csőhálózat, ami ezután észrevétlenül okoz gondot. Léteznek olyan légcsatornák is, amelyek belső felületén lerakódást gátló vagy fertőtlenítő hatású belső bevonat van, az ezüst tartalmú vagy a legújabb nano strukturált folyékonyüveg-bevonat révén a kórokozók sokkal nehezebben telepednek meg a légcsatorna belső felületén. Létezik megoldás az eldugott légvezetékek tisztítására is. A társasházakban a szellőző vezetékek vizsgálatára, szükség szerinti tisztítására törvény vonatkozik. A közös használatú szellőző vezetékeket 3 évente ellenőrizni, takarítani kell. Erre szakosodott cégek egy forgó üvegmosókeféhez hasonlítható eszközzel, száraz vagy nedves technológiával képesek a csatornák belső felületét megtisztítani.
Szellőztessünk tudatosan!
Szellőztessünk naponta 2-3 alkalommal hideg időben is. Télen a szellőztetés rövid, de intenzív legyen: tárjuk sarkig az összes ablakot egyszerre, amennyiben lehetséges, a lakás több oldalán is, nyissuk ki az összes beltéri ajtót, hogy a kereszthuzat a leggyorsabban és leghatásosabban öblítse át a lakás légterét. Az ily módon végzett szellőztetés egy-két perc alatt kisöpri a lakásból az elhasznált levegőt. Szellőztetés után minden ablakot gondosan zárjunk be, mert a hosszú ideig, akár csak résnyire nyitva hagyott ablak jelentős hőveszteséget okoz (ez a nyári szellőztetés lehetséges módja). Ha elutazunk, és nincs lehetőség a napi szellőztetésre, legalább a belső ajtókat hagyjuk nyitva, hogy a még jelen lévő nedvesség elpárolgására legyen elegendő légtér.
Hozzászólások