Magyarország kivételével egyetlen európai országban sem létezik olyan szabályozás, amely a meglévő és üzemelő szélerőművekre menetrendadási és menetrendtartási kötelezettséget ró ki, majd az attól való eltérést pénzbüntetéssel szankcionálja. 2010-ig ráadásul összesen 330 MW teljesítményű szélerőmű állhat üzembe, így az új befektetők nem kapnak engedélyt szélerőművek létesítésére.
Bár a Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján ma 112 MW szélerőmű teljesítmény üzemel Magyarországon, a további, 330 MW-os kvótát kitöltő engedélyeket is kiadta már a Magyar Energia Hivatal.
Kapacitási stop
A helyzet tehát világos: a szélenergiát használó ipari berendezések összteljesítményének növelése az engedéllyel rendelkezők kezében van, de a kapacitás így is csak 330 MW-ig növelhető. Körülnézve Európában azt látjuk, hogy az Európai Unió szélerőművei összesen 56 535 MW beépített teljesítményt érnek el, ami Magyarország villamos energia felhasználásának több mint kétszeresével egyenlő. A piac több mint 50 százalékát Németország és Spanyolország tudhatta magáénak, de a hagyományosan atomenergia-párti Franciaország is jelentős beruházásokat hajtott végre. A megújulók elterjedésének segítéséhez az állami szerepvállalás elkerülhetetlen, és az importfüggőség csökkentése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében ez elemi érdek. Mindez az Európai Unió számára is prioritásként jelenik meg: 2007 márciusában a Miniszterek Tanácsa a megújulók arányának kötelező, 20 százalékig történő emelését fogadta el, 2020-as határidővel. Európai piaci elemzők szerint 2030-ra akár 22 százalék is lehet a szél részesedése az elektromos áram termelésében. Tavaly világszerte közel 22 billiárd dollárt fektettek a szélenergia iparba.
Teljesíthetetlen rendelet
„A jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet nagy biztonságú üzleti tervet készíteni. A banki finanszírozás a kialakult jogi rendszer miatt reménytelenné vált”- mondta el Stelczer Balázs, akinek a vezetésével az EMSZET (Első Magyar Szélenergia Társaság) 2001-ben megvalósította a kulcsi szélerőművet. A beruházást a Környezetvédelmi valamint a Gazdasági Minisztérium is támogatta, a 170 milliós költségek nagy részét pályázati támogatások és hitelek fedezték. A megtérülés jövőre várható, de a 2008 januárjában életbe lépett jogi szabályozás nem kedvezett ennek, ahogy a többi szélerőmű beruházónak és üzemeltetőnek sem. A rendelet szerint a termelőknek kötelezően havi, opcionálisan heti és napi időközönként negyedórás pontossággal kell előre megadniuk az általuk termelt villamos energia mértékét. A menetrendtől való plusz/mínusz 30 százalékos eltérés 5 Ft/kWh pótdíjjal büntetendő. A hazai szélerőmű üzemeltetők már 2007 végén jelezték a tervezet teljesíthetetlenségét, hiszen még a legtökéletesebb – havi díjért elérhető – meteorológiai szélelőrejelzések ismeretében is nehéz előre, negyedórás pontossággal adatokat szolgáltatni a MAVIR felé. Így „szelesebb” időjárás esetén sem biztos, hogy a szélerőmű által termelt energia egésze bekerülhet a hálózatba, ha az előzetesen megadott menetrendben kisebb értéket adott meg az üzemeltető.
Lesz kiút?
Mivel a villamos energiát tárolni nem lehet, a rendszerirányítónak figyelembe kell vennie a szélerőműves energiatermelés véletlenszerű ingadozásait, a termelés és fogyasztás eltéréseit ki kell egyenlíteni. Mindez érthető, azonban a jelenlegi szélerőmű kapacitást szinte alig érzékeli a rendszer, a fogyasztás ingadozása pedig jóval meghaladja a meglévő szélerőműves termelés ingadozását. A többletmunka és a bevételkiesés ráadásul a szélerőművek előzetes üzleti terveinek felborulását is magával hozza.
A probléma a közeljövőben valamelyest enyhülhet, a „szeleseknek” májusban felvázolt rendeletmódosítási tervezet legalábbis ebbe az irányba mutat. E szerint többek között megváltozik a menetrendeltérés toleranciájának mértéke (30-ról 50 százalékra), a pótdíjfizetés csak a tolerancián kívül eső mennyiségre vonatkozik, az eltérés nem 15 perces intervallumokra, hanem az egész napi mennyiségre értendő, a pótdíjfizetési kötelezettség pedig az új rendelet megszületését követően 6 hónap múlva lép érvénybe. Kérdés, mikor léphet hatályba az új rendelet, amely még mindig csak enyhülést hozhat, megoldást kevésbé.
Hozzászólások