Ön emlékszik még az erdélyi falurombolásra? Ceauşescura? A történelem újra kísért, ezúttal Szabadkán…Nemrégiben nagy visszhangot kapott Magyarországon az a városrendezési terv, amelyet Szabadka városvezetése 2010 elején fogadott el. Ennek állítólag mintegy 200 (!) városképi jelentőségű épület eshet áldozatul – néhány házat leszámítva a teljes belváros. Eddig 16 műemlék jellegű épület – köztük a klasszicista Népszínház – látta kárát a megkezdődött rekonstrukciónak. A gigaberuházás jelenleg – a válság és a jövőre esedékes választások miatt – áll. Ezt az időt próbálja kihasználni a Váralja Szövetség a városrombolás megakadályozása érdekében.
A világörökségi értékű belváros és a magyar kisebbség megmaradása a tét. A beruházások megvalósulása esetén eltűnne Szabadka belvárosa – egy olyan történelmi egység, amelyik világörökségi értékkel is rendelkezhet. Szabadkát a magyar (vagy alföldi) szecesszió fővárosaként tartják számon, s így méltán helyet foglalhatna a világörökségi helyszínek listáján. Ám úgy látszik, a nemrégiben – a magyarság elvándorlása révén – megválasztott új (ezúttal szerb nemzetiségű) polgármestert ez nem motiválja. A kereskedelmi egységek és lakóparkok révén Szabadka, a délvidéki magyarság kulturális központja végleg elveszítené magyar jellegét.
Kulturális genocídium
A városrendezési terv 22, az abc betűivel jelölt blokkra osztja fel Szabadka történelmi belvárosát. „Az „A” blokkba sorolt, 1910-ben átadott, Zsolnay-díszítőelemekben gazdag műemlék jellegű Városháza tetőterét ettől függetlenül teljesen beépítik az önkormányzat irodái számára, akárcsak az épület átriumát, ahová kávéházakat, könyvesboltokat és éttermeket szeretnének kialakítani. Annak ellenére, hogy még ez a legértelmesebb javaslata a tervnek, Szabó Zsombor szerint érthetetlen, hogy a Városháza oldalában (Trg Slobode – Szabadság tér, korábban Csokonai tér) található Zsolnay kerámiákkal díszített 1985-ben átadott „Zöld-szökőkutat” – a Városháza pincerendszerének beázására hivatkozva – miért szeretné lebontatni a polgármester, hogy kortárs alkotók alkotta új szökőkutat építsenek fel a helyére, ha bontás helyett elegendő lenne a szigetelés is?” – írja a Falanszter.blog.hu.
A Népszínház lebontása előtt és után
A „B” részlegben – ahol a fogalommá vált Arany Bárány Szálló is található – csupán két épület maradna meg: a Vörös Házként is ismert Vojnics-palota és az 1927-ben épült Nićin-palota. Ez utóbbi a jugoszláv időkben került Szabadka főterére, ám megjelenésével jól illeszkedik a környék impozáns stílusú palotáihoz. Az Arany Bárányt lebontanák.
A „C” blokkba tartozó Hajós Alfréd tervezte Magyar Állami Hitelbank épületét lényegében elbontanák, míg a helyére részben egy kisebb pláza kerülne. A legnagyobb csapást a „D” negyedre méri az új városvezetés – egyedül ezen a területen 23 monarchiabeli házat bontanának le. Sajnos itt a folyamat már előre is haladt, a régi eklektikus és szecessziós házak helyére ötemeletes lakótelepek épülnek.
Az „E” blokk régi szecessziós épületeinek lebontását is megkezdte már a város vezetése. „A szerb kulturális minisztérium tiltakozása ellenére 15 millió euróért a városvezetés egy 11 000 négyzetméter nagyságú, „Atrium” elnevezésű bevásárlóközpontot is át fog adni, amely alatt 220 férőhelyes mélygarázs lesz. A pláza mellett tovább bővül majd pár éve átadott ám félig üresen álló Galéria Business Center mintegy 40 000 négyzetméternyi területtel. Ide ötemeletes irodaházat, további 8000 négyzetméteren pedig 5 darab éttermet, fürdő- és wellnessközpontot, valamint egy négycsillagos szállodát álmodtak meg” – írja a Falanszter.blog.hu.
Az „F”, „G” és „H” blokkban útszélesítés címén rombolnának le 27 városképileg értékes épületet. Bár a városvezetés az „I” részleget „kulturális értékekben gazdagnak” nevezi, csupán itt 9 bérpalota bontását tervezik. A „K” blokk helyét egy az egyben egy bevásárló negyed venné át.
„Az 1887-ben Koczka Gábor tervei alapján kivitelezett, a Korzó és a Đure Đakovića sarkán álló Prokes-palota („J” blokk) és az ezzel az épülettel szemben álló, Csáth Géza által korábban nagyon ünnepelt 1885-ben átadott Markovics Titusz tervezte Manojlović-palotához („M” blokk) egyelőre nem nyúlnak, de a fentiek tükrében előbb-utóbb biztos lesz a sorsuk” – zárja sorait a Falanszter.blog.hu.
A városrombolás 2020-ra fejeződne be a városvezetők tervei szerint az utolsó épület lebontásával.
Etnikai elözönlés
A belvárost jelenleg 3700-an lakják, ez a szám – a jelenlegi lakosság jelentős részének kicserélődésével – 7500 főre emelkedne. Ennek megvalósulása esetén a ma még meghatározó szabadkai magyar közösség egy számban alig mérhető kisebbséggé válna. Úgy véljük, az etnikai elözönlés nem szerepelhet egy magát európaiként definiáló XXI. századi állam eszköztárában – ahogy a kulturális javak és az örökség megsemmisítése sem.
Éppen ezért fordulunk petíciónkkal az Európai Unióhoz és a Magyar Kormányhoz is, hogy Szerbia a szabadkai városrombolás leállítására kényszerüljön, akár EU-tagsága érdekében is. Mindnyájan tudjuk ugyanis, hogy Magyarországnak jogában áll Szerbia EU-csatlakozását megvétózni.
Hozzászólások