Mitől lesz okos a házunk?

Mitől lesz okos a házunk?

Angol kutatók szerint az okos szót többet használjuk, mint a számítógép kifejezést, mert számítógépünk buta és lassú, míg a mosóportól a telefonon át a fűtésünkig már minden okos lett. Félretéve a tréfát, az épületeknél okos az, ahol sok-sok szenzort (érzékelőt) építünk be életterünk megfigyelésére, az érzékelt dolgok logikus és széles körben történő felhasználása pedig oly módon történik, hogy abba mindenképpen belekombináljuk az internetet is. Vagyis: szenzorok sokasága, internet és automatizálás.

mitolleszokosahazunk 720


Napjaink legnagyobb fejlődése az adatok gyűjtésében és azok feldolgozásában rejlik. Az adatgyűjtésnek sokszor rossz, sokakból szorongást kiváltó, pejoratív értelme is van, de adataink okos módon történő megosztása sokkal inkább javunkra válik, minthogy félnivalónk lenne az egész életünket körülvevő szenzorok használatától.

Múlt, jelen és jövő
Szerencsére néhány éve már a szélesebb fűtéstechnikai piacot is elérte az értelmes és megfizethető okosítás, míg korábban e területen a gyártók az okos dolgokat kizárólag a prémiumkategóriába próbálták pozícionálni, így hazánkban gyakorlatilag eladhatatlanok voltak. Nem is szólva arról, hogy működésük elsősorban a gyártók számára történő adatgyűjtést szolgálták, a cél nem a felhasználók széleskörű kiszolgálása volt. Ez szerencsére mára megváltozott, a legolcsóbb készülékekhez is elérhetőek az okos kiegészítők, és áruk sem olyan, hogy azonnal lemondjunk róla, ha meglátjuk.
A legtöbbet eladott fűtésokosító készülékek elsősorban a cirkókhoz kapható okos termosztátok, amelyek ára 30 és 60 ezer forint között mozog, és használatukkal elérhető otthonból vagy akár lakásunktól távolról is a fűtési rendszer néhány lényeges alapbeállítása. A legtöbb ilyen okos termosztátnak van ingyenes applikációja a két legnagyobb platformon, amely alkalmassá teszi telefonunkat otthonunk komplett fűtésvezérlésére: hőmérsékletet nézhetünk meg és állíthatunk, akár a használati meleg vizet is figyelhetjük, sőt, ezen kívül sok okosságát, mindenféle időzítő és időjárási funkciókat lehet hozzá kapcsolni. Használatával nem kell odasétálni a kazánhoz vagy termosztáthoz, hogy állítsunk rajta, vagy megnézzük a fűtésünk működését. Természetesen a felhasználók számára az okos rendszerek használata elsősorban nem e kényelmi funkciók miatt ajánlott, hanem hogy okosan, környezetünk (no és pénztárcánk) megóvására, az energiafelhasználás csökkentésére fogjuk be. Saját családunk tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy míg korábban egyszerű, heti programozású termosztátot használtunk, sokszor alakult ki „forradalmi hangulat”, ha valaki korábban tért haza, mint ahogy a termosztát a heti időprogramja szerint beindította a magasabb hőfokú fűtést. Most, az okos termosztát használatával a családtagok időben módosíthatják a programot, tetszésük szerint emelhetik a fűtés hőfokát. Ha elutazunk és esetleg induláskor elfelejtjük levenni a fűtést, akkor sincs gond, bármikor megtehetjük, otthonunktól távol is. Ezek a dolgok pedig a kényelmen túl valós forintokban jelentkező megtakarítássá válnak, és energiát is spórolunk a Földnek.

Sok kazán alkalmas az „opentherm” termoszátok fogadására. Az „opentherm” egy szabványos kommunikációs nyelv, ami lehetővé teszi, hogy kazánunkkal egy teljesen más gyártótól származó, de szintén ezt a nyelvet beszélő okos termosztáttal is megértesse magát. Vagyis „opentherm” fogadására alkalmas kazán vezérelhető egy más gyártó, adott esetben számunkra jobb funkciókkal felruházott eszközével. E kommunikáció kétirányú, azaz utasíthatjuk a kazánt, de adatokat is kaphaunk a fűtőberendezés állapotáról, működési paramétereiről.
A jövő viszont messze túlmutat az egyszerű termosztátokon. Ha adatainkat ésszerűen osztjuk meg, akkor a rendszerek a közeljövőben tudni fogják maguktól, mikor megyünk haza, és a dolog teljesen automatizálhatóvá válik.

mitolleszokosahazunk 1Ma már van olyan okosotthon megoldás is, amely felismeri az emberi arc hangulatát, és ahhoz igazítja a lakásban a fényerősséget.


Mi lehet még okos a házunkban?
Rögtön adódik a válasz, hogy talán mi is, mert a sok kütyü használatával egyre inaktívabbá válunk. Igen, a világ megváltozik körülöttünk, felgyorsult, bizonyos feladatokat átvesznek tőlünk a gépek, de ez a sok gép és eszköz újabb, másfajta feladatok elé állít bennünket: alkalmazkodunk kell hozzájuk, tanulnunk kell egy egész életen át. Mert ha csak egy új operációs rendszer használatának megtanulására gondolunk, vagy akár egy új telefon megismerésére, bizony minden sok fejtörést és újabb tanulást hoz magával.
Az okosotthon nemcsak fűtésből, hanem világításvezérlésből és rengeteg más elektromos berendezés szenzorokkal és internetkapcsolattal való ellátásáról szól, így a telefonunk és jelenlétérzékelők használatával a lámpák kapcsolása is automatizálható. Ezek az okos eszközök képesek lesznek szokásaink megfigyelésével akár arra is, hogy a családtagoknak megfelelő tévéműsort kapcsolják be, vagy éppen hűtőnk figyelmeztessen, ha kedvenc sörünk elérte a megfelelő hőfokot. Szóval, még ha egyelőre elképzelni is nehezünkre esik, lakásunk okosítása a következő évtizedben nagyon is széles körben következik be. Ha házépítésre adjuk a fejünket vagy csak felújítjuk lakásunkat, rengeteg kérdés merül fel bennünk, mert már szinte minden berendezésből lehet okosat kapni. Lehet okos a redőnyünk, ami figyeli a fényviszonyokat, az időjárást, a nappalokat és éjszakákat, de akár a telefonunk ébresztőjével szinkronizálva akár segíthet a felébredésben is. A világítási rendszerek is okosíthatók, kapcsolhatnak fel és le jelenlétünk alapján, vagy éppen változtathatják a világítási képeket, attól függően, hogy éppen elalszunk-e vagy már felébredtünk.
A bennünket körülvevő biztonsági rendszerek is lehetnek okosak, az ajtózárak képesek felismerni bennünket, a tulajdonosakat, a kulcsok elővétele nélkül beengedhetnek, de éppen ki is zárhatják a takarítónőt, ha alkalmatlan időben érkezik.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.