Vízkezelés a háztartásban

Vízkezelés a háztartásban

Vízlágyító és vízkezelő berendezések, esővíz hasznosítása, szennyvíz hőhasznosítása, házi szennyvíztisztítás… Már az általános iskolában megtanultuk, hogy a víz az élet alapja, s manapság gyakran hallani azt is, hogy a víz lesz a jövőben az emberiség legnagyobb kincse. Szerencsénkre itt a Kárpárt-medencében bőven van belőle, éppen ezért kell nekünk is sokat foglalkozni a vízkezeléssel.

vizkezelesahaztartasban 720


Háztartási (RO) vízkezelés és víztisztítás
Aligha kell hangsúlyozni, hogy a táplálkozási és tisztálkodási célra felhasznált víz minősége egészen más, mint az öntözésre vagy medencékben felhasznált vízé. Vegyük először górcső alá az életet adó ivóvizek kezelését: mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, hiszen a teljesen tiszta, átlátszó folyóvíz is sok olyan anyagot tartalmaz, amit ha tudunk, inkább nem akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek és kerülnek bele ivóvizünkbe. Ezen anyagok kiszűrése nehéz feladat, hiszen nem lebegő szennyeződések, amit egy finom szűrőbetét megfogna, hanem molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni.
Van egy „fordított ozmózisos” eljárásnak hívott vízkezelés (RO), ami minden szennyezést képes kiszűrni a vízből, a H2O molekulákon kívül szinte semmi más nem marad benne. Az eljárás lényege, hogy egy olyan nagy felületű membránon préseljük át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és miközben megtöltjük a lábost vízzel, nem kell percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után beépített, egyre finomabb mechanikai szűrő található a speciális membrán előtt. Az egyre finomabb szűrők utolsó fokozata már az 1 mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. E berendezéseket leggyakrabban konyhai csapokhoz, a mosogató alá kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 forintos árkategóriában beszerezhetők, amellyel az ivásra, főzésre használt víz garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

vizkezelesahaztartasban 1
Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. Rengeteg bosszúságot okoz a zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás, nem mellesleg háztartási berendezéseink – mosógép, mosogatógép, kazán, bojler – is tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnézium sók a vízben oldva vannak (ásványvízként szeretjük, de ha a fürdőszoba falán rakódik ki, csúnya vízkőnek nevezzük). Fura módon a víz ásványianyag- oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 Co fok felett pedig intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva erősen lerontja hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat a nagy henger alakú tartályban lévő műgyanta golyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, amikor pedig telítődik, regenerálásra van szüksége, hogy újult erővel legyen képes a lágyítást elvégezni. A regenerálás úgy történik, hogy tömény konyhasó-oldattal kell a gyantát átmosni, ezért van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vízvezetékeibe, arra egy ügyes automatika ügyel.

Medencék, pancsolók csíramentesítése
A medencék esetében alapvetően más a szempont, mint az ivóvizeknél, hisz a medencék vizénél éppen nem az a cél, hogy az életet táplálják, hanem mindenáron arra törekszünk, hogy élő szervezetek ne maradjanak meg benne. Ha a vegyszerezéssel csínján bánunk, akkor a napsütés vagy fűtés hatására rögvest megjelennek ezek az élő szervezetek alga formájában, és a kristálytiszta vizet napok vagy akár órák alatt zöld nyálkás pocsolyává változtatják. Mivel a medencékben igen nagy mennyiségű víz van, cseréje nagyon költséges, ezért háztartási szinten a szezon elején egyszer feltöltött medence – megfelelő vízkezelés, szűrés mellett – egész évben kristálytiszta tud maradni. Az otthoni pancsolók vegyszerei a csíramentesítést szolgáló klór és a pelyhesítő vegyszerek. Utóbbiak képesek arra, hogy a kültéri medencénél folyamatosan vízbe kerülő kisebb-nagyobb lebegő szennyeződéseket nagyobb csomóvá gyűjtsék össze, amelyeket a medence szűrője meg tud fogni. A folyamatos szűrés miatt fontos, hogy a medencék vize a nap legnagyobb részében mozgásban legyen. A medencék tisztántartására használt homokszűrőkön szivattyú hajtja át a vizet, a szemcsék megfogják az egész apró szennyeződéseket is.

vizkezelesahaztartasban 2
Az esővíz hasznosítása
Nem véletlenül locsoltak szívesen az esőcsatorna alá tett hordókból már nagyszüleink is, mert a veteményesnek a legjobb a lágy esővíz. De az esővizet nemcsak a növények szeretik, pénztárcánknak is jó barátja, hiszen a legtöbb háztartásban a csatornadíjat az elfogyasztott víz alapján kell fizetni, így az öntözésre használt ivóvizet kétszeresen is megfizetjük. Manapság mind gyakrabban merül fel az a gondolat is, hogy például a vécék vízszükségletéhez nem érdemes- e összegyűjteni az esővizet, mivel azonban hazánkban van bőven vezetékes víz, és világszinten nem is drága, nincs értelme ilyen jellegű felhasználásnak.

vizkezelesahaztartasban 3
Házi szennyvízkezelés
Sok olyan városi terület van, ahol a közüzemi csatorna még nincs kiépítve, de már a szippantóautó is a múlté. A házi szennyvíz kezelésére szóba jöhető megoldás a nagy szennyvíztelepekhez hasonló biológiai szennyvíztisztítás kicsi, háztartási változata. Ezek a berendezések úgy működnek, hogy egy előszűrés után egy nagy tartályba vagy nagy átmérőjű csőrendszerbe vezetik a szennyvizet, amit egy légsűrítő segítségével átjáratnak levegővel. A légbuborékok oxigéntartalmának segítségével a különböző baktériumok, algák a szennyvízben lévő szerves anyagokat lebontják, a baktériumok anyagcseréjéből visszamaradó lebegő részecskéket pedig a medencékből ismert pelyhesítő anyagok felhasználásával összegyűjtik és ülepítik. A folyamat végén maradó víz már alkalmas arra, hogy a kertben elásott perforált csőrendszerben elszikkasztásra kerüljön. A rendszerben visszamaradt szerves anyagot már csak kismértékben tartalmazó sűrű massza annyira kevés, hogy elszállításra érdemes mennyisége csak több év alatt gyűlik csak össze.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.