Elektromos fűtés, újgenerációs készülékekkel

Elektromos fűtés, újgenerációs készülékekkel

A közhiedelem szerint az elektromos fűtés drágább, mint a gázfűtés, de napjainkban ez az állítás már nem egyértelmű. A két energiaforrás kilowattonkénti ára mind közelebb kerül egymáshoz, ha pedig napelemekkel termelünk elektromos energiát, nyert ügyünk van. Nem is szólva arról, hogy a ma kapható elektromos fűtőkészülékek az elmúlt évtizedben impozáns fejlődésen mentek keresztül.

elektromosfutes ujgeneracioskeszülek 720



Precíz vezérlés
Az elektromos radiátorok új nemzedéke kompozit fűtőbetétjüknek köszönhetően már nem hevítik fel túlságosan a levegőt, s a nagyon pontos vezérlés, valamint a jelenlétérzékelők révén nem pazarolják az áramot. Ugyanez vonatkozik a különböző infrapanelekre, fűtőfóliákra is. Takarékosságuk titka a beépített, nagyon pontos elektromechanikus vagy teljesen elektronikus szobatermoszát. Az elektromos fűtési rendszer a hagyományos vizes központi fűtésnél jóval pontosabban, akár +/- 0,1 ˚C pontossággal tartja a beállított szobahőmérsékletet. A vezérlő, amely méri a fűtendő helyiség hőmérsékletét, csak akkor enged a fűtőberendezésnek hőt leadni, amikor az feltétlenül szükséges. Az után, hogy a helyiség elérte az általunk beállított hőmérsékletet, a fűtőtest átlagosan percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, ily módon névleges fűtési teljesítményének csupán harmadát veszi fel.

Takarékos működés
Mivel nincs felesleges felfűtési és lehűlési szakasz, a működés igen jelentős energiamegtakarításhoz vezet. Ezt a takarékosságot szolgálja egy pontos termosztát is: minél precízebb, annál kisebb az áramfogyasztás is. A Nyugat-Európában már elterjedt, de hazánkban is mind gyakrabban alkalmazott újgenerációs, intelligens vezérlésű elektromos fűtésekkel a fogyasztás akár felére csökkenthető a hagyományos villanyfűtésekhez viszonyítva. Az új típusú fűtőkészülékek beépített termosztátjával az is elérhető, hogy minden helyiségben teljesen azonos vagy igény szerint helyiségenként különböző hőmérséklet legyen. Így mindenki igényei szerint állíthatja be a szoba hőmérsékletét, nem használt helyiség esetén pedig temperálás vagy fagymentesítés állítható be, ami további energiamegtakarítást eredményez. Ez központi gázfűtés esetén egyáltalán nem vagy csak nehezen megvalósítható.

elektromosfutesujgener 1

Gyors, csendes, hosszú életű
Az elektromos fűtés legnagyobb erénye, hogy kimondottan jól és könnyedén szabályozható, gyorsan reagál a megváltozott igényekre és beállításokra. Az elektromos fűtés villanyórán mért villamos fogyasztása általában 99 százalék közeli mértékben, ténylegesen hőenergiában jelenik meg otthonunkban, nincsenek rejtett hőveszteségek, mint pl. a kémény, a bizonytalanul változó kazánhatásfok stb. A fűtőpaneleket nem kell karbantartani, nincs évenkénti felülvizsgálati költség sem, további előnye, hogy a meglévő fűtésrendszertől függetlenül üzemeltethető. Az esztétikus, formatervezett elektromos fűtőtestek beépítése gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, a fűtőtestek önmagukban állnak vagy egyszerűen a falra szerelhetők, rendszert nem alkotnak. Az elektromos fűtőtest mellett szól még a hosszú élettartam, a csendes működés, valamint az egyenletes hőleadás. Az építőipar fejlődési irányából már látszik, hogy az energiatakarékos új házak fűtésigénye olyan alacsony, hogy a hőszivattyús vagy geotermikus fűtésrendszerek alkalmazása előbb-utóbb inkább drága és bonyolult hobbivá válik, mert a korszerű elektromos fűtések beruházási költsége töredéke ezeknek.

Mi micsoda?
ELEKTROMOS RADIÁTOROK. Valamilyen közvetítő közeget használnak a hőátadásra, ez általában olaj, víz, samott stb. A készülékben egy fűtőszál melegíti a közeget, amely sugárzó hővel fűti a helyiséget. Léteznek teljesítményszabályzós vagy termosztátos kivitelben is.
KONVEKTOROK. Ún. konvekció s hő átadással, vagyis a levegő mozgásával eredményezik a távolabbi részek melegedését (a környezeti levegő alul lép a fűtőtestbe, felmelegítés után felül távozik, ventilátor segíti a légmozgást). Az újgenerációs készülékek intelligens érzékelőivel kiváló ár/érték arányúak, modernek, csendesek.
FŰTŐPANELEK. A levegőt szintén konvekció útján szívják be alul, amely speciális kerámia fűtőbetéten ventillátor nélkül hang nélkül áramlik át. A fűtőbetét nem izzik, így alacsonyabb teljesítménnyel a hő teljes mértékben légfűtés formájában jelenik meg, egyenletes, gyors fűtést garantálva. Bizonyos típusai fürdőszobában is használható. A termosztát pontos hőfokbeállítást biztosít, programozható, a legújabb fűtőpaneleket okostelefonos vezérléssel is elláthatjuk.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.