Panel voltát meghazudtolva a vidéki Anglia századelős kúriáinak világát idézi ez a földszinti lakás, tükrözve régmúlt és jelen korok kontrasztját.
Vendéglátónk, Tünde számára mindig fontos volt a szép környezet, az elegáns bútorok és a szépen megmunkált kiegészítők. Saját lakberendezési stílusát hat évvel ezelőtt találta meg, amikor egy Amerikában élő ismerősétől kapott néhány magazint, amelyek tele voltak gyönyörű hófehér bútorokkal berendezett otthonok képeivel. Akkor még nem is sejtette, hogy az úgynevezett „shabby chic” nem csupán egy lakberendezési trend, de szerelmeseinek meghatározza az egész életét. A fotókat látva egy dolgot azonban biztosan tudott: ez az ő világa, hiszen mindig is vonzódott a régi tárgyakhoz, a világos színekhez és a kastélyok világához. Azóta ez az érdeklődés igazi szenvedéllyé vált. Időközben számtalan fortélyt elsajátított, amelyek által a tárgyakat új életre keltheti: fest, varr, antikol – lámpát, széket, tükröt, képkeretet varázsol újjá. Saját kútfőből és kényszerűségből a kárpitozást is kitanulta.
„Néhány évig a wassergurgi kastélyban voltam bébiszitter. Talán erre vezethető vissza, hogy odavagyok a pompázatos, antik tárgyakért. Másfelől a véremben is van a lomizás: egy nagybátyám régiségkereskedéssel foglalkozott. Hétvégeken a barátnőimmel képesek vagyunk órákon át túrni a kidobásra ítélt dolgokat a „Bakancsos” bolhapiacon. Mindegyikünknek saját stílusa van, de ismerve egymás ízlését, csereberélünk is. Számos kincsemet postán kaptam ismerőseimtől, vagy az interneten találtam.” – meséli háziasszonyunk, aki lebilincselő stílusban, élvezettel számol be gyűjtögető körútjairól és kincsei történeteiről. Miközben mesél, az idő gyorsan elrepül. A darabonként összevadászott filléres, párszáz forintos, gyakran a megvásárlás pillanatában hibás, hiányos tárgyak apránként öltötték fel mai külsejüket. Némelyik Tünde kreativitásának és ügyes kezének köszönhetően ma a vásárláskori értéke sokszorosát éri. Beszerző körútjai eredményességét tapasztalva néha ő maga is meglepődik, milyen sikeresen működik nála a vonzás hatalma.
„Nagyon szeretem kis darabokból összerakni az egészet. Piacozás előtt felírom este magamnak, hogy mire volna szükségem, és tudom, hogy másnap megtalálom! Mint például a karos gyertyatartóm esetében: törött volt és hiányos, amikor hozzájutottam, ám egy barátnőm Makóról küldött egy pici fém női figurát – az pedig éppen a hiányos részbe illett!”
A lakásban, akárcsak egy igazi ékszerdobozban, az évek során gyűltek a régmúlt patinás darabjai, tökéletes egységben a modern tárgyakkal. Ennek egyik legjobb példája a saját tervezésű fa térelválasztós, minden igényt kielégítő konyha. A sok fehérség ellenére cseppet sem érezzük ridegnek a lakást, barátságos, vendégmarasztaló, köszönhetően a számtalan apró kiegészítőnek és a jól megválasztott textíliáknak. A tér növelését a panelfalak vágása tette lehetővé, így sikerült például a sarokkádat a kisméretű fürdőszobában elhelyezni.
Az angol és amerikai gyökerű, a rusztikus vidéki bájat a romantikus eleganciával elegyítő shabby chic nem csupán egy lakberendezési stílus, inkább életfilozófia, életvitel. Lényege, hogy meg kell találni azokat a tárgyakat, amelyeket újjá tudunk éleszteni egy új környezetben. Éppen úgy, ahogyan vendéglátónk tette, hogy egy bűbájos, a rideg hétköznapi világtól tökéletes elvonulást biztosító közeget teremtsen magának és családjának.
Hozzászólások