Négyzetméterenként minimum 30 ezer forintos kiadással kell számolnia annak, aki régebbi, felújítandó lakást vásárol. Ám az anyagok minősége és az ingatlan állapota akár ennek többszörösére is növelheti a költségeket. Mindig az egyéni helyzet határozza meg, kinek mi az előnyösebb. Egy biztos: a banki finanszírozás nem szempont, az állami támogatás viszont az új vételére ösztönöz.
Nem könnyű eldönteni a lakást keresgélőknek, hogy mikor érdemes új, és mikor használt lakást vásárolniuk. Számos tényezőn múlik, hogy a rosszabb állapotú, felújítandó lakás éri-e meg jobban valamennyi költséget beleszámítva, vagy az újonnan vásárolt, de drágább bizonyul jobb döntésnek, hiszen ekkor a családnak nem kell semmit sem tennie a beköltözés előtt.
Kinek mi éri meg?
Egyéni döntés kérdése, hogy melyik mellett teszi le a voksát a család, hisz nem csupán az anyagi szempontokat kell mérlegelni – hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum vezető elemzője. Valkó Dávid kifejtette: a rosszabb állapotú ingatlanokat mindenekelőtt a fiatalok keresik, akik egyfelől hónapokat vagy akár fél évet is rá tudnak szánni a korszerűsítésre, másfelől azok, akik semmiképpen sem engedhetik meg maguknak egy jobb állapotú lakás árát. Aligha lehet azonban ez ésszerű választás például kisgyermekeseknek, akik nehezen tudnak többszöri költözést bevállalni. Nincs igazán választása annak sem, akinek azonnal költöznie kell.
Az anyagi előnyökkel szemben a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy nem lehet pontosan tudni, mit rejt az a lakás – hívta fel a figyelmet a szakember. Már csak azért sem, mert a régi tulajdonosok nem ritkán aszerint mérlegelik a felújításokat az értékesítést megelőzően, hogy azáltal magasabb áron tudnak-e megszabadulni lecserélni kívánt lakásuktól. Így a fűtőtestek cseréje és a falak egyszerű lefestése gyakran megtörténik a meghirdetés előtt, burkolatcserére viszont ritkán kerül sor, hiszen az nem biztos, hogy tetszik a vevőnek. Az elavult és rossz minőségű nyílászárók helyett sem kifizetődő újat beszereltetni, legfeljebb a régi lefestése eredményezhet meggyőzőbb látványt. Ezért ezzel is számolnia kell az új tulajdonosnak.
Környék és beosztás
Minden környéken egyébként más és más az az árelőny, ami potenciálisan elérhető a régebben épült otthonok választásával. Akadnak olyan zónák a fővárosban, ahol szinte egyáltalán nem olcsóbbak a használt otthonok, míg másutt 200 ezer forinttal alacsonyabb négyzetméteráron lehet találni megfelelő lakást. Ennél nagyobb eltérések már csak exkluzív helyeken lehetnek, például a Várban vagy a Duna-partján – részletezte Murányi Ákos. A Duna House vezető elemzője hangsúlyozta: korántsem vehető tehát biztosra, hogy aki nem az új lakások piacán nézelődik, az meg tud takarítani ekképpen.
Nem mindegy az sem, hogy mennyire számít a vevő számára az elhelyezkedés, illetve a lakás beosztása. A századelőn épült házakban például meglehetősen sok a kihasználatlan terület a maiakhoz képest. Jóval méretesebb előszobák, nem ritkán folyosó tagolja a lakást, s a túlságosan nagy szobák helyett a mai családok többsége szívesebben venne inkább több helyiséget. Amíg tehát jellemző egy belsőbb kerület 75-80 négyzetméteres otthonában a mindössze két szoba megléte, addig ugyanekkora területen az újonnan épült otthonokban három szobát is kialakítanak, s alig nagyobb alapterületet kívánnak meg a négyszobás lakások. Ez pedig fontos lehet egy család számára, ha például a gyerekeknek külön szobát szeretnének biztosítani.
Ettől függetlenül előfordulhat, hogy megéri a régi házban lévő lakást választani, ám csak akkor, ha annak árát nem a környék átlagárához, hanem az ingatlan minőségi adottságaihoz igazították – hangsúlyozta a vezető elemző. Ez esetben is nélkülözhetetlen a felújítás megtervezéséhez szakértő bevonása, hiszen e nélkül szinte észrevétlenül „elszalad” a végösszeg. Nagyjából azzal kell számolni, hogy az alapvető felújítás részeként elmaradhatatlan padlócsere, festés, új ablakok vásárlása és beszerelése a legkedvezőbb esetben is négyzetméterenként 30 ezer forintot emészt fel. Azaz egy 50 négyzetméteres lakásnál 1,5 millió forinttal mindenképpen számolni kell. Használt ingatlan vásárlása esetén szinte mindig kell pénzt szánni a felújításra, vagy azért, mert nincs jó állapotban a lakás, vagy azért, mert annak ízlésvilága eltér a vevőétől. Ugyanakkor mellette szól, hogy a régi tulajdonos számos információval tudja segíteni utódait, legyen szó a ház előéletére vonatkozó tudnivalókról, a szomszédról vagy másról.
Finanszírozás
A finanszírozás tekintetében nincs igazán különbség aközött, hogy új vagy régi lakást vásárol valaki. Bármelyikről is legyen szó, a legkedvezőbbnek a devizaalapú konstrukciók számítanak, ezek pedig éppen ugyanolyan feltételekkel vehetők föl egyikre és másikra. Igaz, az árfolyamkockázattal számolni kell, de még mindig igaz, hogy annyival alacsonyabbak ezeknek a kamatai, hogy így is lényegesen olcsóbbak a forintalapú változatoknál.
A támogatások viszont az új lakás felé billentik el a mérleget, hiszen ezek esetében a lakásépítési kedvezmény (azaz közismert nevén a szocpol) egésze igénybe vehető a gyermekes családok vagy utódot tervezők számára, míg a régebben épült házakban keresgélők csupán ennek felére számíthatnak. Egy gyermek esetén tehát 450 ezer forint a tét, két gyermeknél viszont már 1,2 millió a különbség. A háromgyermekesek esetében pedig 1,9 millió forinttal kapnak kevesebbet a használt lakásokat választók. A felújítási költséggel növelt vételárnak tehát ennyivel kell alacsonyabbnak lennie az új lakás környékbeli áránál, hogy érdemes legyen bíbelődni a munkálatokkal.
Hozzászólások