Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a dryvitozás kezdeti lendületében általában öt centiméter vastagságú hőszigetelés került az épületekre, a nyílászáróknál két centis befordulással. Ez egyrészt nem elégíti ki a mai hőtechnikai szabványokat, másrészt sok probléma lehet velük, egyrészt magas életkoruk, másrészt a kivitelezés hiányosságai miatt. Ezeket a régi hőszigeteléseket mindenképpen célszerű felülvizsgálni, amely során nemcsak az derülhet ki, hogy a mai elvárások szerint vékonyak, hanem egyéb hiányosságok is felszínre kerülhetnek.
Forrás: freepik.com
A dryvitozás a ’90-es években terjedt el Magyarországon, amikor főként 4-5 centiméteres polisztirol (hungarocell) táblák ragasztásával és hálózásával, majd nemesvakolattal történő fedésével forradalmasították az épületek energiahatékonyságát. Ez a vastagság abban az időben elsősorban az akkori energiaárak mellett a falazat hőtároló képességének javítására, valamint a penészesedés megakadályozására volt elegendő, nem pedig a mai értelemben vett komoly energiamegtakarításra. A folyamat már ekkor is pogácsás ragasztással biztosította a szélállóságot. A 2010 körüli időszakban kezdett elterjedni a 6–8 cm, majd lassan a 10 cm-es vastagság, napjainkban pedig a minimális követelmény 30-as téglánál
Milyen hibákkal találkozni a felülvizsgálat során?
A régi hőszigetelés felülvizsgálata történhet szemrevételezéssel, amely során megállapítható a hőszigetelés vastagsága. A felülvizsgálat során találhatunk repedéseket, ez a hőszigetelési rendszer mozgását vagy a nem megfelelő rögzítést, vakolat elöregedést jelzi. Ha kongó hangot hallunk a vakolat végig kopogtatása során, akkor ez azt jelezheti, hogy a ragasztó nem volt megfelelő, elengedett. Az is előfordulhat, hogy nem kültéri, fagyálló ragasztót is használtak részlegesen a kivitelezés során. A sarkoknál, egyéb éleknél, például nyílászárók, a hőszigetelő lap elmozdulhat, ekkor a háló áthajtása, toldása nem volt megfelelő. A belső oldalon megjelenő penész a hőszigetelő lapok közötti résekre, tömítetlenségre vagy egyéb szerkezeti hibákra utalnak, a rögzítő tárcsafejek benyomódása, esetleges rozsdásodása pedig a rendszer teherbírását csökkenti, cserélendők.
Hőkamerával is végezhetünk energetikai felülvizsgálatot, amely során sok „érdekesség” kiderülhet. Ez a fajta vizsgálat pontosabb képet ad arról, hogy mely helyeken vannak hőhidak, szigetelési hiányosságok, hol távozik el a meleg az épületből, hol van szükség kiegészítésre. A hőszigetelésnek a vastagság hiányán túl lehetnek még egyéb hibái is, ilyen például a pontszerű ragasztás. A régi rendszereknél gyakori kivitelezői hiba volt, hogy a lapokat csak pontszerűen ragasztották (nem perempont módszerrel), ami lehetővé teszi a levegő keringését a szigetelés mögött. Régi EPS (polisztirol) rendszereknél a nem megfelelő páraáteresztés penészedést okozhat.
Régi hőszigetelés javítása
Amennyiben a szigetelés vizes, mállik, a dübelek és ragasztó nagy területen elvált, akkor a szigetelés teljes bontására lesz szükség, és új szigetelést kell felhelyezni, a hőszigetelés legtöbb hibája azonban javítható. Ha a felülvizsgálat során az derül ki, hogy a hőszigetelés ugyan csak 5 cm vastag, de stabil, nem mozog, a rögzítése megfelelő, akkor ráépíthető egy újabb, vastagabb réteg. Ebben az esetben nem szükséges a régi hőszigetelés lebontása, ami igen költséges lenne, de ezt statikailag és páratechnikailag ellenőrizni kell.
A kisebb repedéseket, üregeket, felfogatási hiányokat pótlással, hálózással, gletteléssel ki lehet javítani. A javításoknál vegyük figyelembe, hogy állványra is szükségünk lesz, ami szintén nem olcsó, valamint, hogy a javításnál vagy a javított részt, foltot vagy az egész homlokzatot át kell színezni, festeni. Ez döntés kérdése, de jó, ha tudjuk, a javított szín mindig elüt a meglévőtől.
Innovatív hőszigetelő anyagok
A hagyományos hőszigetelések, mint az EPS, XPS habok vagy a kőzetgyapot, üveggyapot igen népszerűek, de már léteznek ezeknél jobb hővezetési tulajdonsággal rendelkező termékek is. Ilyenek a speciális polimert is tartalmazó hőszigetelések, a grafit alapú hőszigetelőanyagok, a porózus szerkezetű aerogél (a megszilárdult „füst”) szigetelés és még sok más. A speciális polimer alapú hőszigetelő anyagok a hagyományos szigeteléseknél jobb fizikai tulajdonságokkal (hővezetési tényező, mechanikai szilárdság, nedvességállóság) rendelkeznek, mely technológiák nem ritkán nanotechnológiát vagy különleges habosítási eljárásokat alkalmaznak.
A polimer alapú szigeteléseknek számos előnye van a hagyományosnak mondott szigetelőtáblákkal szemben. Jobb hőszigetelő képesség, alacsonyabb hővezetési tényező (λ érték), vékonyabb rétegben is ugyanazt a hatást érik el. Rugalmasságuk és tartósságuk a polimer aerogeleknek nagyobb, deformálódnak, de nem törnek, ami vibráció vagy hősokk esetén előnyös. Nedvességállóságuk kedvezőbb, a speciális polimerek (mint a PHM) nem szívják meg magukat vízzel, így a szigetelés hatékonysága nedves környezetben is megmarad. A súlyuk is jóval alacsonyabb. Sok speciális polimer hab (pl. melamin) igen jó a tűzállósága, megfelel a szigorú tűzvédelmi szabványoknak.
Ezen új fejlesztésű anyagok talán egyetlen hátránya az ára, ami bizony magasabb, mint a hagyományos szigetelőanyagoké.
Grafitos EPS. A grafitos EPS (expandált polisztirol) a hagyományos fehér hungarocell továbbfejlesztett, grafitadalékkal készült változata. Szürke színe és a hozzáadott grafit szemcsék révén 15- 33 százalékkal jobb hőszigetelést biztosít, így vékonyabb rétegben is ugyanolyan hatékony. Homlokzatok, aljzatok és fűtött helyiségek utólagos hőszigetelésére alkalmas, télen tartja a meleget, nyáron pedig csökkenti a felmelegedést. Mint minden anyagnak, a grafitos EPS lapoknak is van hátránya, ami nem rontja a rendszer hatékonyságát vagy élettartamát, csupán egy kis odafigyelést igényel a kivitelezőtől. A sötétebb, grafitos lapok napfény hatására ugyanis könnyen felmelegszenek, ami hőtáguláshoz és a falról való leváláshoz vezethet, mert a magasabb hőmérséklet a ragasztó megkötésére is hatással van. Napos időben alkalmazhatunk például állványhálót, így védve a táblákat a napsütéstől, de ma már elérhetők olyan felületkezelt grafitos hungarocell lapok is, amelyek részben visszaverik a napfényt, így csökkentve a felmelegedést.
Aerogél vagy megszilárdult füst. Az aerogélt gyakran „megszilárdult füstnek” nevezik, a polimer alapú szigetelések egyik leghatékonyabb hőszigetelő anyaga, amely több mint 90 százalék levegőt tartalmaz ultraporózus szerkezetében. Laza szerkezete ellenére a szilika aerogél strukturálisan rendkívül erős, a súlyánál kétezerszer nagyobb testet is képes megtartani. Ezzel együtt viszont a molekulaszerkezete meglehetősen sérülékeny, a szilika aerogél tömb meglehetősen törékeny is. Emiatt a hőszigetelések esetén valamilyen hordozóanyag (paplan) poliészter, üveg, szén vagy kerámia szálaihoz fizikailag kötve kerülnek felhasználásra. Igen alacsony hővezetési tényező jellemzi, emellett kiváló kompressziós rugalmassággal bír, így szélsőséges környezetben is jól alkalmazható. A szigeteléseknél hőhidak megszüntetésére, vagy olyan épületrészeken használják, ahol kevés hely áll rendelkezésre, és alacsony hővezetési tényezője révén a vékony szigetelés is kielégíti az előírásokat.
Poliamid hab. A poliamid (közismert nevén nejlon) hab egy olyan könnyű, habosított szerkezetű szintetikus polimer anyag, amely komoly mechanikai szilárdsággal, kopásállósággal és jó hőállósággal rendelkezik. A poliamidok amidkötéssel kapcsolódó monomerekből állnak, nagy teherbírású, de könnyű alkatrészek és technikai textilek előállítására alkalmasak. Felhasználásuk inkább az ipari hőszigetelésben.
Melamim hab. A melamin hab egy rendkívül könnyű, nyitott cellás, hőre keményedő műanyaghabból (melamin gyanta) készült, kiváló hang- és hőszigetelő anyag, amelyet tűzállósága és kopásálló, csiszolópapír- szerű tisztítóhatása miatt használnak az építőiparban, az autóiparban, a repülőgépgyártásban, valamint takarításhoz. Ha egy nanoszerkezetű hidrofób bevonattal látják el, akkor ez a hab egyedülállóan szelektíven elnyeli az olajat, miközben taszítja a vizet,
ugyanakkor megőrzi a termikus és akusztikai tulajdonságait.
Nyílt cellás szerkezetének köszönhetően az építőiparban hőszigetelésen kívül hangszigetelésre is használják nagyobb mennyiségben. A melamin hab tető- és falelemek csökkentik a hangvisszaverő felületekről való sokszoros visszaverődés miatt előálló utózengést.
PUR/PIR habok. A PUR/PIR habok (poliuretán habok) egy magas hőszigetelő képességű, merev vagy szórt habszigetelés, amelyeket gyakran alkalmaznak épületek homlokzatán és tetőin. A PUR hab rövidítés a „Polyurethane” (poliuretán) szóból származik. A PUR hab egy szintetikus polimer alapú szigetelőanyag, amely könnyű, habos szerkezetű, és jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A PUR habot összetett kémiai reakcióval állítják elő, ahol a két fő összetevő a poliizocianát és a poliol.
A PIR hab rövidítés a „Polyisocyanurate” (poliizocianurát) szóból ered. A PIR hab is polimer alapú szigetelőanyag, de a kémiai szerkezete és összetétele kissé eltér a PUR habszerkezetétől. A PIR hab erősebb tűzálló tulajdonságokkal rendelkezik, mivel a poliuretánhoz képest a poliizocianurát molekuláris szerkezete tűzállóságot eredményez. Emiatt a PIR habot gyakran olyan helyeken alkalmazzák, ahol kiemelt fontosságú a tűzvédelem (pir hőszigetelés), például
ipari épületek tetőszigetelésére vagy tűzálló falak kialakítására.
Hozzászólások