Lakni nemcsak lakóházban lehet, de megüresedett gáztartályban, régi raktárban, vagy elnémult üzemcsarnokban is. Az ipari matuzsálemek lakás célra történő hasznosítása nagy divat szerte a világban. A hatvanas években a New York-i Soho elnéptelenedett gyárcsarnokai, raktárai ihlették meg a művészeket, akik izgalmas építészeti tereket és olcsó lakásokat láttak az ódon gyárfalak mögött. Ez a szűk réteget érintő életmód- és művészeti mozgalom felkeltette az ingatlanpiac érdeklődését is, az ipari épületek feltámadása ingatlanpiaci divatot teremtett szerte a világban, Dániától Németországon át a londoni dokkok felélesztéséig.
Az ipari épületek lakás célú hasznosítására a legújabb példát Bécsben találni. A bécsiek a nyár végén költöztek be a Gasomer-City új lakónegyedbe, ami nem más, mint négy, hatalmas méretű gáztartály. A több mint hetven méter magas gömbök a városi gázellátásban játszottak szerepet a múlt század első felében, majd funkciójukat veszítve nem bontották le, hiszen a nagy tér megmozgatta az építészek fantáziáját. A tartályokba a koncertterem, diákszállás mellett lakásokat is terveztek. Jóllehet a lakók összetétele vegyes, hiszen luxuslakások éppúgy vannak a gömbben, mint önkormányzati bérlakások, Gasomer-City egy sajátos önkifejezési forma az ott élőknek, akik közös lakásavatót tartottak: háromnapos mulatsággal ünnepelték a lakónegyed elkészültét. A lakónegyednek saját honlapja van az Interneten, a gáztömbökbe bárki bekukucskálhat.
Kétarcú loftok Bepillantani már csak azért is érdemes, mert az ipartörténeti épületek lakás célú hasznosítása Magyarországon is napirenden van. De vajon milyen otthonok alakíthatók ki egy régi raktárban, vagy gyárépületben – Egy szóval úgy jellemezhetnénk: rendkívüliek. Az építész szakma loftnak nevezi ezeket a lakásokat. Valamennyi loftban közös, hogy a szokásosnál nagyobb és izgalmasabb terek formálhatók lakássá. Nem hodályokról van szó, de tény, hogy a belmagasságuk legalább ötméteres. Általában ipari műemlékek, de ha mégsem, nagyvonalú fa- vagy szegecselt acélszerkezetük, a kovácsoltvas részletek finomsága, a nosztalgia varázslatos hangulatot ad ezeknek az otthonoknak. Az amerikai filmek kedvenc helyszíne ma is a galériákkal, vaslépcsőkkel átszőtt loft, amit legegyszerűbben arról ismerni meg, hogy a főhős teherliften érkezik meg és, ha kedve szottyan rá, egyenesen a nappaliban parkol a motorjával. A loft kétarcú, hiszen a gazdag, gyermektelen yuppie-k éppúgy kedvelik, mint a hétköznapi városi élet szürkeségéből kiválni akaró, szerényebb jövedelmű értelmiségiek, művészek. A kétarcúság oka, hogy a falakon belül a belső kialakítás bármilyen réteget megcélozhat: a loft lehet a szuper gazdagok „műtopija” éppúgy, mint a csináld magad mozgalom zászlója.
Hazai példák, lehetőségek. Magyarországon ingatlanpiaci információk szerint nincsenek még ilyen loftok, de minden jel arra utal, hogy lesznek. Hiszen a lehetőség komolyan foglalkoztatja az ingatlanpiaci szereplőket. A szocialista gyáripar felszámolását követően a gyárépületek, üzemcsarnokok funkcióváltása különösen aktuális lett itthon. Művészeti centrumként már ma is több helyen használják a megüresedett épületeket. Kortárs művészek a XI. kerületi Liliom utcai Trafót, vagy a Ganz gyár épületeit fedezték fel maguknak, a II. kerületi Lövőház utcában a most átadott Millenárison. A lehetőséget irodai célra is felfedezte már az ingatlanpiac. Az Árpád hídnál lévő Castrum Centert a korábbi dohánygyárból alakította ki a Budapest Ingatlanfejlesztő Rt. A Budapest Business Journal információi szerint pedig a XI. kerületi Dorottya udvarnál az AP Sundance ingatlanfejlesztő cég költ 6,7 milliárdot arra, hogy a százéves, korábbi Caola gyárban irodákat alakítson ki. Készülnek a tervek a gyönyörű faszerkezetű Gizella malom hasznosítására is. A KOLPRON ingatlan-tanácsadó cég által készített hasznosítási tanulmány szerint a Gizella malom épülete alkalmas lenne arra, hogy ott lakásokat vagy irodákat alakítsanak ki.
– Az ingatlanfejlesztési piac új lehetőségéről van szó – mondja Soóki-Tóth Gábor, a KOLPRON igazgatója, aki arra biztatja megbízóit, hogy vágjanak bele az ipari matuzsálemek lakáscélú hasznosításába. – A lakásépítési piacon a nagyberuházók a tömegigény kielégítésére törekszenek, erős versenyben egymással. A loft egyediségénél fogva lehet piacképes új termék. Magyarországon jelen van az a két réteg, amely igényt tarthat rá. Az egyik célcsoport a jól kereső, kreatív üzletembereké, akik az átlagtól eltérő életmód megjelenítésére költöznének ilyen otthonokba, s van igény a szerényebb jövedelmű fiatalok részéről is.
Soóki-Tóth szavait erősíti, hogy már az internetes beszélgető fórumokban is felbukkan a téma, miszerint bizonyos értelmiségi, művészrétegen belül nagy a várakozás e vonatkozásban. Nem kizárt, hogy az ingatlanszakma kezdeményezéseivel párhuzamosan életmód- és művészeti mozgalomként beindul a régi ipari épületek lakássá alakítása. Hogy ez a várakozás mennyire reális, attól is függ, hogy milyen drága lesz egy ilyen lakás négyzetmétere.
mibe kerülnek a lakások – Soóki-Tóth Gábor szerint az ár részben a belső kialakítástól függ, de mindenképpen célszerű a differenciált megközelítési mód: a kínálatban éppúgy meg kell jelennie a csupán szerkezetkész lakásnak, mint a kulcsrakész luxusnak. Összességében számítani kell arra, hogy az azonos készültségi fokú átlagos lakásoknál fajlagosan drágábban kínálják majd az ilyen otthonokat a fejlesztők. Az ár azon is múlik, hogy a Duna-parton szép panorámával, rendezett környezetben van-e az átépítésre kerülő épület, vagy a lakáspiac által kevésbé preferált külvárosi negyedben, például Kőbányán.
– Szívesen költöznék magam is loftba – mondja a Budapest Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója, Hajnák Mihály, aki Soóki-Tóthtal szemben arra számít, hogy a régi épületek átalakítása olcsóbb lesz, mintha újat építenének. A részvénytársaság dédelgetett már egy konkrét elképzelést egy régi raktár „loftosításáról”, de a terv azon bukott meg, hogy az épület hivatalosan még ipari övezetben áll, lakás célú hasznosításához övezetet kellene módosítani, ami nem egyszerű. Hajnák Mihály most olyan épületet keres, amelyet körbeépültek a lakóépületek, így az átminősítés nem okoz komplikációt. Mihelyt rálelnek ilyenre, nyomban indulhat az átalakítás. Nem lesz nehéz megtalálni. Jóllehet Hajnák szerint nincs pontos felmérés arról, hogy hol milyen épületek jöhetnek szóba, de könnyű megtalálni azokat az övezeteket, ahol érdemes keresgélni. Polónyi Károly, a műegyetem tanára építészhallgatóival évek óta készít tanulmányokat az ipari városrészek újjáélesztésére. Polónyi nagy lehetőséget lát a elhagyott vasúti területeken, mivel ezeket még nem privatizálták, a tulajdont nem aprózták el. Szóba jöhet a ferencvárosi pályaudvar környéke a Duna partján. A Duna-part északon is ideális lehetőséget kínál az ipari városrészek újjáélesztésére, például a téli kikötő környékén. Hajnák Mihály a Flórián tér környékét tartja esélyesnek, vagy a XI. kerületben a volt dohánygyári épület körüli területeket. Soóki-Tóth Gábor a IX. kerület malomépületeit említi és a vasútfejlődés háttérterületeit, illetve a kőbányai sörgyár környékét.
extra kockázat, extra haszon – Soóki-Tóth Gábor véleménye szerint a loftok kialakítása extra haszonnal járhat, ha a beruházók vállalják az extra kockázatot. Hogy mi is lehet ebben a kockázat – Elsődlegesen az ingatlanok környezeti állapota, így a szomszédságban megmaradó ipari funkciók, a környezetszennyezés, és általában a termék bevezetésének kockázata.
Probléma az is, hogy a privatizáció során sok kis cég szerzett tulajdont az úgynevezett rozsdaövezetben, ezért nehéz lesz egységesen kezelni egy nagyobb területet. Az érvényes tűzvédelmi előírásoknak a magtárakra jellemző ódon faszerkezetek, mint a Gizella malomnál is, nem felelnek meg, ugyanakkor éppen ezek a belső szerkezetek adnák az épület belső varázsát, identitását. A műemléki jelleg – ha van ilyen – tovább bonyolíthatja az újrahasznosítást.
Mindezek, úgy tűnik, mégsem tántorítják el az ingatlanfejlesztőket. Információink szerint a Sundance rövidesen megvásárol egy ingatlant, amelyben loftokat alakít ki. Részleteket azonban, üzleti titokra hivatkozva, egyelőre nem árultak el.
Hozzászólások