Budapest XVI. kerülete öt település – Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom – többé-kevésbé szervesen integrálódott együtteséből áll.
Árpádföld területén a régészek Árpád kori település nyomaira bukkantak, Sashalom (régi nevén Farkashalma) a két háború között barakktelepeiről volt ismert. Cinkotán sokáig őrizték a múlt hagyományait a felvidéki szlovák telepesek, a Mátyás király nevét választó Mátyásföld villatelep pedig a polgári miliőt. Rákosszentmihály lakosságára különösen jellemző a kert és a növények szeretete. A kerület adottságairól, a lakáshelyzetről, az oktatás és a kultúra helyzetéről kérdeztük dr. Szabó Lajos Mátyás polgármestert, valamint Tóth Miklós főépítészt.
– Kerületünk, melyet Budapest kert-városaként, vagy Pest Rózsadombjaként is szokás emlegetni, a közepes nagyságú kerületek közé tartozik 34 ezer négyzetkilométeres területével, 73 ezres lélekszámával – mondja dr. Szabó Lajos Mátyás polgármester. – Az ötven évvel ezelőtt itt kialakult történelmi települések múltjukkal meghatározzák a jelent és a jövőt. Azt mondhatni, hogy az elmúlt ötven év minden öröme-bánata ebből a történeti gyökérből fakad, a kerület ugyanis nem egy, hanem öt központ köré fonódik. Szerencsénkre nagyon kevés a lakótelepi beépítés, a családi házas terület meghaladja a nyolcvan százalékot. Bár erről keveset beszélünk, de a kellemes közérzethez hozzátartozik a kerület kedvező földrajzi-éghajlati adottsága is. A Gödöllői-dombság előfuvallata a szó szoros értelmében állandóan 2-3 °C-kal alacsonyabban tartja a hőmérsékletet a belvároshoz képest. Kerületünk magasabb részei egyébként néhány méter eltéréssel a Gellérthegy magasságában helyezkednek el.
– Milyen nagyobb vállalkozások működnek a kerületben, és milyen mértékben támaszkodnak rájuk a kerület működtetésében?
– A legnagyobbak az IKARUS és az EGIS, de vannak kisebb, jól működő vállalkozások is. Nagy kérdés, hogyan tudjuk őket itt tartani. Mindig hangoztatom, hogy szükségünk van a sikeres adófizetőkre. Szorgalmazzuk a korszerű kertváros kiépítését, s ezt természetesen nem tudjuk elképzelni a magánerő, a vállalkozói tőke nélkül. Ebben az évbentöbb mint félmilliárdot szánunk utak burkolására. A kerületben egyébként 290 kilométer út van, még 80 kilométer szükséges a teljes kiépítéshez. A patakvölgyben halad a Szilas-menti gyűjtőcsatorna, e téren is nagy előrelépést tettünk.
– Közismert, hogy Budapest lakossága évről évre fogy. Ebben a kerületben milyen tendencia tapasztalható – Támogatják-e a fiatal házasok lakáshoz jutását?
– Kerületünkre a népességfogyás nem jellemző, hiszen a bevándorlók száma évről évre növekszik. Elsősorban a jómódú vagy közepes egzisztenciával rendelkező rétegből kerülnek ki az új lakók, hiszen a telekárak gyakran megegyeznek a budai ingatlanokéval. A fiatalság támogatására létrehoztuk a vissza nem térítendő egyszeri támogatást, amely most már 500 000 forintot jelent.
– A kertvárosokra általánosságban jellemző, hogy nincs igazán pezsgő kulturális életük. Nincs színház, mozi, szabadidőközpont. Mi a helyzet a XVI. kerületben?
– Nálunk kivételesen két színház is működik, a Holdvilág Kamaraszínház és az Erzsébetligeti Színház. Az utóbbinak nagyon jók az akusztikai adottságai, így ott számos nívós komolyzenei koncertet, egyéb művészeti előadást rendezünk. Kerületünkben számos alkotóművész is él, így gyakoriak a kiállítások. Sok iskolánk van – tizenhárom általános iskola, egy gimnázium és számos óvoda – amely mintegy nyolcezer gyermeket érint. Emellett vannak középfokú és alapítványi iskoláink is.
Hozzászólások