Terebélyesedő pénzügyi válság, leállított deviza alapú lakáshitelek, „fekete listára” került települések… Súlyosbodik a helyzet, vagy úrrá tudunk lenni a krízisen? A pénzügyi válság jelzálogpiaci krízissel indult az Egyesült Államokból, és hazánkat is elérte, rányomva bélyegét a lakáshitelezésre is.
HOL VAN MÁR A KEZDETI OPTIMIZMUS?
Kezdetben még csak az vált világossá, hogy a pénzügyi piacok sérülékennyé és forráshiányossá válása nyomán drágábbak lesznek a kölcsönök Magyarországon is. A bankok ugyanis ilyenkor nem tudnak a korábbihoz hasonló áron forráshoz jutni, azaz olyan pénzhez, amelyet aztán kihelyezhetnének ügyfeleiknek. A hitelintézetek közötti pénzmozgás megdrágulása miatt kénytelenek emelni a kölcsönök árát, ennek nyomán emelkednek a kamatok, a kezelési költségek, esetenként a további hitelfelvételi költségek szintúgy. Eleinte csak azt lehetett hallani, hogy e következmények alól nem mentesülhet a hazai lakáshitelezési piac, ennél hátrányosabb következményekkel azonban nem kell számolni. Ám azóta ez is megváltozott.
DEVIZA ALAPÚ HITELEZÉS – LEÁLLÍTVA
Az elmúlt hetekben ugyanis sokakat megdöbbentő, ám voltaképpen várható bejelentést tett egyik-másik kereskedelmi bank. Úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a deviza alapú hitelezést, s átmenetileg nem folyósítanak a forinttól eltérő pénznemben nyilvántartott hiteleket. A sort az MKB Bank kezdte, amelynek bajor anyavállalata igencsak megsínylette a pénzpiaci helyzetet, ezért az időleges leállás mellett döntöttek. Már ami a svájci frank és az euró alapú kölcsönök folyósítását illeti, ám ezzel gyakorlatilag szinte teljes egészében leállították a lakáshitelezést, hisz az árérzékeny hitelfelvevők törvényszerűen e két devizanem valamelyikét választották lakásvásárlásuk vagy építkezésük finanszírozásához. Nem maradt azonban sokáig egyedül e a német hátterű bank, nyomban másnap a magyarországi Volksbank és a Raiffeisen Bank is hasonlóan döntött
Röviddel ezután az OTP Bank következett, amely nem kevesebb, mint 300 településen nem fogadja el az ingatlant fedezetül. Azaz e településeken egyetlen lakás vagy ház sem cserélhet úgy gazdát, hogy ahhoz bármilyen arányban és bármilyen hiteltípussal is hajlandó lenne hozzájárulni ez a pénzintézet – ezt a döntést azután néhány nap elteltével az érintett települések vezetőinek tiltakozására visszavonta. Annyi persze tudható, hogy nem csupán a pénzügyi válság kirobbanása után születtek ilyen listák, és lehetséges, hogy e lajstromok a többszörösükre duzzadhatnak.
KIÚT-E A FORINTHITEL?
Ám azoknál a bankoknál sem tanácsos most hitelt kérni, amelyek nem tették feketelistára egyik vagy másik település ingatlanjait, hiszen a deviza alapú konstrukciók hiányában kénytelenek lesznek forinthiteleket felvenni a kérelmezők. Noha ez az utóbbi időszak árfolyammozgásai alapján esetleg ésszerűnek tűnhet – az alapvetés továbbra sem változott: a forintban nyilvántartott kölcsönök kamata meglehetősen magas. Ez tehát minden logika szerint csak akkor jöhet szóba, ha kényszerhelyzetbe került a család, azaz ha már korábban aláírt adásvételi szerződés miatt kell mindenképpen kölcsönhöz jutnia. Ez használt lakások esetén kevésbé jellemző, hisz itt gyorsabb az átfutási idő, s a banki bejelentéseket megelőző időszakban már tudni lehetett, hogy ez nem a legjobb időszak az eladósodásra. Sokkal inkább lépéskényszerben lehetnek azok, akik hetekkel-hónapokkal ezelőtt új lakás vásárlására írtak alá adásvételi szerződést, s most érkezett el az ideje, hogy az ütemezett fizetési kötelezettség okán beadják kérelmüket a bankhoz. Lapzártánkkor persze még lehetett találni olyan hitelintézetet, amely nem függesztette fel a devizahitelek folyósítását, de ezeknél is a múlt ködébe vész a korábbi 2-3 százalékos kamat, amellyel 6-7 százalékos teljes hiteldíjmutatóval lehetett devizahitelhez jutni.
Akinek tehát az élethelyzete megengedi, tanácsos maradnia jelenlegi lakóhelyén, legalábbis egy ideig, annál is inkább, hiszen a lakáspiac az utóbbi időszakban amúgy sem pörgött túlságosan, a bankok szemszögéből sem.
Fenti tanácsaink jól jöhetnek a hitelfelvétel előtt állóknak, ám sokan nem tudják, mit tegyenek. Persze ilyen válságos helyzetben keveseknek lenne mihez nyúlni, tartalékukat pedig érthető okból nem szívesen élnék fel a családok. Akinek mégis eszébe jut az előtörlesztés, hamar mondjon is le róla. Az ugyanis csak akkor lenne jó megoldás, ha erős lenne a forint, ám most éppen az ellenkezője a probléma. Ha tehát meggondolatlanul rohanunk a bankba, pórul járunk, hiszen nem csupán a mostani havi részletét sújtaná a magasabb árfolyam, de az előzetesen törlesztendő részlet egészét illetően a kedvezőtlen árfolyammal kalkulálnának a bankok.
A devizahitelesek megsegítésére a kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás nyomán lehetőség van a futamidő meghosszabbítására, munkanélkülivé válás esetén átmeneti fizetési felfüggesztésre, és költség nélkül váltható át a devizahitel forintra. E gyakorlat a bankok jó részénél eddig is létezett, igaz, költsége volt.
HITELDRÁGULÁS – FOLYTATÓDHAT
Szakértők nem biztatnak túlságosan a jövőre nézve sem. Belátható időn belül persze a bankok újra kínálják e kölcsönöket, már ami az euró alapú konstrukciót illeti, hisz svájci frankból nincs elegendő a piacon. A közös európai pénznem lesz tehát majd a megfelelő deviza a lakáshitelezéshez, de kérdés, mikor áll meg a hitelek drágulása. Egyelőre még csak becsülni sem lehet, mikor térhetnek vissza a korábbi szintre a kamatok.
Hozzászólások