Magyarország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki, lakóépületeink éves energiafelhasználása vetekszik nagy erőműveinkben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével. Az idei télen a magyar családok negyven százaléka 30 ezer forintnál is többet költ havonta fűtésre, 15 százaléka pedig 45 ezer forintot. Ennek ellenére, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből kiderül, hogy tízből mindössze két ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek.
A felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb barkács megoldásait – mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró – egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres. A megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.
A rezsi nagy része fűtés
A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 550 fő megkérdezésével 2017. január 4–10. között készített nem reprezentatív felmérésében részt vevők 46 százaléka családi házban, 19 százaléka téglaépítésű társasházban, 3,5 százaléka könnyűszerkezetes családi házban, 16,6 százaléka pedig panelházban lakik. 
A szigetelőanyag-gyártó és a portál felmérésében megkérdezettek 49 százaléka tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlan tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok 22%-a fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25%-ra nőtt, míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3%-kal, 15%-ra nőtt. A felmérésből kiderül az is, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.
„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar lakóingatlanok mindössze 18 százaléka hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végezték hőszigetelést. Az ingatlanok 21 százaléka esetében hőszigetelt a homlokzat, 5,5 százaléknál a tetőtér, miközben 44,4 százalékon semmilyen hőszigetelés nincsen.” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50 százalékát is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.
Fókuszban a családi házak
Az állami támogatás szükségességét a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország mostani felmérése is igazolja, hiszen a megkérdezettek 71,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát, ugyanakkor 33,3 százaléka csak támogatás igénybevételével tudja azt megtenni.
Magyarország lakosságának 70 százaléka, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel háromnegyede 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80 százalékáért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető, így egy 90-100 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15 000 forinttal is csökkenhet.
„A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra, ezért bízunk benne, hogy az év végén bejelentett, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó program forrásából döntő részben a családi háztulajdonosok részesülhetnek majd” – mondta Aszódy Tamás.
Az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani: először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki. A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arról, hogy a homlokzatot vagy a tetőteret, esetleg kombinált módon szükséges-e szigetelni. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül.
Hozzászólások